@t[Puteklis]~~META:date created = 2017.10.22., 19:38~~

{{ youtube>xrQGc61u2T8}}Ez a dal már éppen elég régóta [[szurke_voros_alapon|frusztrál]] engemet, hogy miért is nem értem, hát ideje nekilátni és lefordítani. Pillanatok alatt kiderül, hogy két változata is van, a [[https://www.youtube.com/watch?v=_vdTw3g-Clo|másikat]] Intars Busulis énekelte (az az eredeti, hiszen ő szerezte a zenéjét; a szövegíró Kārlis Lācis), ez hosszabb. Egyelőre azonban beérem Agate változatával, nemcsak mert rövidebb, hanem mert jobban is tetszik.

1.

//Puteklis// az porszem. Trükkös dolog, hogy a por mint anyag az //putekļi,// mert a második ragozásban az //-is// végződés többes alanyesetben //-i,// ami palatalizált (jotizált) mássalhangzó(ka)t követ, szóval a por egyszerűen a porszem többes száma, pont fordítva, mint magyarul.
Klassz származékai vannak. //Putekļains// poros //(tāds, kurā ir daudz putekļu), putekļainība// és //putekļainums// nyilván porosság, hogy a különbség mi, még nem tudom. //Putekļsūcējs// porszívó. //Puteksnis// virágporszem, anyagnévként //putekšņi,// mert a //sn// palatalizálódik, de a //k// nem. Innen aztán //putekšņlapa,// „virágporlevél” az porzó.
A //puteklis// egyébként a //pūst,// fújni igére megy vissza, ami közös a szláv unokatestvérekkel, orosz //пыхать.//

(Egy kis kitérő. Az értelmező szótárban ugyanezen az oldalon van a //putra,// ami fontos szereplő egy szövegben, amit valamikor szintén le szeretnék fordítani; egyik jelentéskifejtését pontosan értem, egy szó hiányzik. //Ūdenī vai pienā vārīts šķidrs vai pusšķidrs ēdiens, kura galvenā sastāvdaļa ir putraimi vai milti.// Vízben vagy tejben főtt folyékony vagy félfolyékony ennivaló, aminek fő összetevője //putraims// vagy liszt. Ez pedig a kása, amit eddig is tudtam, csak megakadt a szemem rajta és egyből értettem.)

2.

//Atveras// az az //atvērties// harmadik személyű alakja, nyílódik (reflexív).

//Kad durvis atveras – mikor ajtó kinyílik…//

3.

//Atceras – atcerēties,// emlékeződik.

//Puteklis atceras – porszem emlékszik…//

4.

//Ka bija nomiris un atkal piedzimis – hogy volt halott és megint megszületett.//

5.

Mi is a //nieks? sīks, nenozīmīgs fakts, mazsvarīgs apstāklis… mazvērtīgs, sīks priekšmets…// apróság, bagatell.

//Dažādi nieciņi, savādi prieciņi – különféle apróságok, furcsa örömkék…//

6.

//Balons// az különféle ballon, és mivel //ballīte// az a //balle// kicsinyítése és partit jelent, e helyütt lufi lesz.

//Balons no ballītes – lufi partikról…//

7.

//Diedziņš//ről már végre tudom keresgélés nélkül, hogy a képzetlen töve //diegs,// annak idején a //vanadziņ ← vanags// és a //kumeliņis ← kumeļš// rengeteg fejtörést okozott. Fonalat, gyapotot jelent.

//Diedziņš no šallītes – fonalka sálacskákból…//

8.

Az //-os// végződés a reflexív igék jelen idő egyes szám első személyű alakja. //Pieķerties// megragad, megmarkol. Hogy ez miért reflexív, azt persze nem tudom. És vonzhat datívuszt, a Letonikában találtam olyat, hogy //pieķērās garāžas durvīm,// megragadta a garázsajtót. De kaptam egy fülest, hogy jobb lesz így fordítani:

//Lietām pieķeros – dolgok összeillenek…//

9.

//Aizķerties// viszont annyiféle magyarázatot kap a szótárakban, hogy egyelőre hasamra ütve kell választanom.

//Vietām aizķeros – helyekre kerülnek…//

10.

//Tāpēc, kā tik ļoti viss – mert így minden
Man ir prātā palicis – eszemben marad…//

12.

//Puksts// az dobbanás, //pārsitiens// pedig egy //-iens// képzős igei származék kell legyen, mint a már ismert //vilciens// (//vilkt// húzni → húzony, azaz vonat) és //ēdiens,// étel, de van //ņaudiens// is, nyávogás, a //ņaudēt//ből, amit a //Mazs cinītis//ben már tanultam. (Dehogy tanultam, receptív.) //Cepiens// pedig sütet, amit az angol csak hosszas körülírással tud kifejezni. Volt //aizspriediens// is, Kronvalds szava a //spriest,// ítél igéből, előítélet, de fölváltotta az //aizspriedums.// A //pārsitiens// töve //pārsist,// megüt.

//Sirdspukstu pārsitiens – kimaradó szívdobbanások…//

13.

//Sajust// (meg)érezni, //sajūta// érzés, //sajūtu// érzékszervi. //Palēciens// ugrás, abból, hogy //palēkt.// Sose fogom elfelejteni, mennyit kínlódtam eleinte a szavak töveinek azonosításával, például a //Tumša nakte, zaļa zālé//ban a //kumeliņu, kumeliņis// sehogy se volt meg, mert nem tudtam, mit kell keresni: a töve //kumeļš.// Ja, ezt már mondtam. Hát végre jönnek a tövek, nem mindig és nem zökkenőmentesen, de egyre jobban.

//Sajūtu palēciens – ugrás érzése…//

14.

//Patverties// menedékre talál, //atvērties// kinyit. Itt a múlt idejű alakok szerepelnek.

//Te tu man patvēries – itt te nekem menedéket találtál,
Te tu man atvēries – itt te nekem kinyitottál…//

14.

//Tagad te dzīvoju – most itt élek…//

15.

//Plīvot// lebeg, repül.

//Caurvējā plīvoju – szél szárnyán repülök…//

16.

//Laime// boldogság, //luteklis// háziállat, kedvenc, de rögtön alatta ott volt egyben is a Tildében: //laimes luteklis// a szerencse kegyeltje.

//Kā laimes luteklis – mint a szerencse kegyeltje…//

17.

//Atmiņa// emlék.

//Atmiņu puteklis – emlékek pora…//

18.

//Pārvērties// az //pārvērsties,// átalakul, megváltozik, többféle alakban, de itt van előtte egy //ir,// ez tehát az összetett jelen, //saliktā tagadne.//

//Kāpēc viss, ir pārvērties? – Miért változik meg minden?//

19.

//Nekas vēl nav man aizmirsties – még semmit sem felejtettem el…//
De ez csak az egyik változat. Agate ezt a sort úgy énekli:
//Kāpēc nekas nav aizmirsties? – Miért nincs semmi elfelejtve?//

20.

//Vadīs// a //vadīt// harmadik személyű jövő ideje, vezetni fog. //Šais// ez, határozott alakban, ez a. //Paslēpt// elbújni, ebből //paslēpes// bújócska (többes számú, ötödik ragozású főnév), //-ēs// ennek a határozott alakja. Mindebből az következik, hogy //kas// célszerű fordítása itt nem az, hogy mi.

//Kas vadīs šais paslēpēs? – Hová vezet ez a bújócska?//

21.

//Meklēt// keresni, //sameklēt// találni.

//Kas sameklēs, kur tagad mēs? – Mit talál, hol vagyok most?//

Hát, jelentem, én ezt a dalt így sem értem.

@blogf[zene fordítás lett Puteklis Busulis‚_Intars Lācis‚_Kārlis Albekeite‚_Agate]