@t[Párbeszéd egy olvasóval]~~META:date created = 2021.10.12., 11:53~~ Beszélgettem egy olvasómmal a Nindáról; a nevét titokban tartom, mert a könyvből rajtam kívül három embernek vannak levonatai, és nem szeretném, ha a rajongók betörnének miattuk. Sárgával az ő sorai, zölddel az enyémek, amiket a beszélgetésünkben írtam, és fehérrel amit később teszek hozzá. ;;y:Legfontosabb valószínűleg az, hogy tetszik; ez tetszik a legjobban eddig, amit tőled olvastam.;; ;;y:Olyan ez, mint amikor az ember egy gyereknek csak az egyik szülőjét ismeri, és ezért úgy látja, hogy csak arra hasonlít.;; ;;y:Így vagyok én, illetve biztosan nem csak én azzal, hogy milyen asszociációkat ébreszt a regényed bennem.;; ;;y:Asimov…;; ;;y:In the first place. De jó értelemben:)) A fejezetek elején az idézetek… És sok minden más, de ettől csak jobb érzés olvasni.;; ;;y:Például a Dűnét nem olvastam, nem is tudom ki írta (szégyelljem magam), úgyhogy arrafelé nem tudok gondolkodni.;; ;;g:Frank Herbert. És történetesen tőle van az ötlet az idézetekkel, de ott kizárólag Irulan hercegnőnek Muad-Dibről írt rengeteg könyvéből vannak idézetek.;; ;;g:Mármint az eredeti Dűne könyvben, a történet többi rengeteg kötetét nem olvastam, nem is tervezem, átlag félévenként átlapozom Ninda kedvéért, de azzal annyi.;; ;;y:Aztán ahogy haladok, természetesen azt is tapasztalnom, hogy egészen más, mint Asimov.;; Hát egyrészt senki sem tud Asimov lenni, kivéve Asimovot magát, ezért a legjobb, ha az ember meg sem próbálja. Bevallom, én nem olvastam azokat az Asimov-műveket, amiket nem Asimov írt, de az ő műveire épülnek és a neve nagyobb betűkkel van kiírva a borítóra, mint a valódi szerzőé. Azaz de, egy Robotváros-történetet, azt hiszem, a legelsőt, összefüggéstelennek és értelmetlennek tartottam, alig is emlékszem rá. Másrészt viszont, és e ponton ez a fontosabb, dőreség lenne úgy tenni, mintha Asimov nem hatna az emberre. A Ninda végén lesz egy hosszú lista több mint száz névvel, akik közreműködtek és/vagy hatottak a műre – ő is benne van, akárcsak Herbert. De nagyon áttételes az, ahogyan ők ketten és mások kifejtették a Nindára gyakorolt hatásukat. (Nindát itt kettős értelemben véve, a regényt is meg a főszereplőt is értve.) Vannak, akik sokkal direktebb módon vannak benne. Nem tudom szavakba önteni azt a módot, ahogyan Asimov közreműködött. Talán valaki nálam okosabb majd egyszer, egy halom latin szóval. Apropó Muad-Dib. Mint régebbi olvasóim emlékeznek, a Dűne benne volt Ninda kölyökcsomagjában, egyike a műveknek, amikből táplálkozik – és nagyon örülök, hogy csak a kölyökcsomagban volt benne, illetve csak a filozófiájából vettünk át elemeket. Ez persze nem volt egy tahaddi al-burhan, eleve adott volt, hogy hiába otthonos nekem a kórházi folyosókon lengedező meghitt vérszag, a regényeimben nem mészárolnak, nem kegyetlenkednek. Éppen azért írtam meg a Nindát, mert meg kell akadályoznom a [[hrdaja|dzsihadot.]] Egyrészint sikerült, de van még tennivaló. ;;y:Felnőttként nyilvánvalóan hallom a társadalomkritikát, az emberi viselkedésformák percepcióját és magyarázatát…Azon is elgondolkodom, pedig hát egy tizedénél vagyok kb., hogy milyen korosztály olvasná, értené a te könyvedet jól.;; ;;y:Talán egy nagyon érett 12/13 éves kisfiú talán…Vagy 15-16 évesek?;; ;;g:Értelek. Nem tudom. Ezt a kérdést minden olvasó magának válaszolja meg, azzal, hogy becsukja vagy nem csukja be a könyvet.;; Most visszaolvasva eltűnődtem, hogy miért kisfiú. Ez végeredményben egy nőnemű könyv. Van a történetnek egy komplex összetevője (a legfontosabb, természetesen), amiről a határnap előtt nem esik publikusan szó, de ott egyértelmű fontosságot nyer, hogy miért nőnemű ez a könyv; ez nem az én döntésem volt, de egyetértek vele. Ez az eddigi legnőneműbb könyvem, bár az összes eddigi főhősöm lány. ;;y:Hát nem tudom. Állítólag az a jó ifjúsági – gyerekirodalom, amit a felnőttek is élvezettel olvasnak.Hát ez itt nekem stimmel, én egyelőre nagyon szeretem;; ;;g:Ez egy nagy igazság, uram. Az eddigi ifjúsági regényeimről több felnőttől jött visszajelzés, mint gyerektől, kamasztól. Viszont a Nindát nem szánom ifjúsági regénynek, túl komplex a műfaj követelményeihez.;; ;;y:Bocsáss meg, hogy idehozom, de zsidóként én még a rasszizmust és annak az ifjúság számára szóló magyarázatát is erőteljesen és jóváhagyólag kihallom;; ;;g:Nekem ugye mindig igazodnom kell az eredetihez, Ninda nem lehet másmilyen, mint – Ninda. Márpedig akkor erőteljesen szemben áll a rasszizmussal.;; ;;y:Ha egyszer ebbe valaki beleszeret… Lásd még Harry Potter…;; ;;y:Ez azért egészen más, mint a Hanka és szerintem modernebb, jobban szól a mai ifjúsághoz;; ;;g:Hát ha azt veszed, a Hanka 1984-ben játszódik, ez meg a beláthatatlanul távoli jövőben… :);; ;;y:Nemcsak ez a különbség. A miliő, a hangvétel is, a problematika, az egész… sokkal jobban a mának szól;; @blogf[irodalom Ninda Asimov‚_Isaac Herbert‚_Frank Dűne Hanka Harry_Potter]