@t[Megint a nyuszik]~~META:date created = 2017.07.19., 20:57~~ {{youtube>ZolF5biB50Q }}Közel egy hónapja nem nyúlhattam [[anyanyelvi_szotarakkal|szótáraimhoz,]] egyszerűen nem jutottam hozzá. De most már itt az ideje, hogy lefordítsam azt a [[nyuszikak|nyusziügyet]] végre pontosan. Lehet, hogy a NANDO pályafutásában ez nem fontos szereplés, ezt nem tudom; az én NANDO-pályafutásomban elég fontos, mert körülbelül ez az a dal, amelyikből ráébredtem, hogy mekkora tehetség van ezekben a gyerekekben. Tehát a //Traucējums// Vilis Plūdonis verse, a zeneszerző nevét nem találom. A szerző 1940-ben halt meg, nagyjából egy évszázad alatt bárki megzenésíthette. Nekem így, néhány hónapos ismerkedés után van egy olyan érzésem, hogy mintha Imants Kalniņš lehetne az, de hát persze nem tudhatom. A [[http://dziesmas.lv|Dalok.lv]] sajnos nem ismeri. 1. Kezdjük a címével. //Paveikta darbība, rezultāts → **traucēt.** Darbība,// „munkaság” az folyamat, //paveikts// pedig ← //paveikt = izdarīt, padarīt,// szóval befejezett folyamat, a //traucēt// eredménye, nekünk nem ez kell, lássuk a második jelentést. //Slimīgas izpausmes organisma darbībā; novirze (aparāta, ierīces) procesā, darbībā.// Mármost ha //slimnieks// az beteg (//slimnīca// kórház), akkor megkockáztatom, hogy //slimīgs// az beteges, itt a nőnemű többese áll, //izpausme: veids, kādā (parādība vai īpašība) izpaužas, kļūst uztverama,// mondja az értelmező szótár, ebből én most az igére fogok koncentrálni, //izpaust// az kifejez, terjeszt. A //novirze// pedig eltérés, hiba. Ez elég elvont leírás, lássuk akkor inkább az igét. //Traucēt. Vairākkārt novērst (kāda) uzmanību (no kā), pārtraukt kādu procesu, stāvokli.// Figyelem ismétlődő elfordulása, ami megszakít folyamatot, állapotot. Ez furcsa, mert én egyáltalán nem erre számítottam. De a Tilde is azt mondja, hogy //traucēt// az megzavarni, zavarba hozni, kényelmetlenséget okozni, beavatkozni. Viszont én a címet úgy fordítottam, hogy riadalom. (Másodjára. Előszörre úgy, hogy megijedtetek, mert a //-jums// végződésről a //jums// névmás jutott eszembe, amiről annyit tudtam, hogy többes második személy; fejből még mindig nem tudom, hogy datívusz, vagyis „nektek”. De az igeképzőnek nincs köze hozzá.) Sajnos fogalmam sincs, hogy azt a jelentést hónapokkal ezelőtt honnan szedtem. De talán meg is maradnék ennél mégis. A megzavarás túl erőtlennek hangzik, ha arra gondolunk, hogy egy egész nyuszicsalád retten meg a vadászoktól. 2. A //zaķu// többes birtokos eset, egyszer talán rájövök, hogy lehet ezeket a végződéseket megtanulni. | |egyes|többes| |alanyeset|zaķis|zaķi| |tárgyeset|zaķi|zaķus| |birtokos|zaķa|zaķu| |datívusz|zaķim|zaķiem| |instrumentalis|zaķi|zaķiem| |lokatívusz|zaķī|zaķos| |vokatívusz|zaķi|zaķi| Azt hiszem, sokat segítene, ha a tizennégy szám–eset kombinációnak tizennégy különböző végződése lenne, csak ennek igazából akkor lenne értelme, ha a határozott ragozású formáknak is meglenne a maguk tizennégy különböző, ezektől eltérő végződése, éspedig mind a hat főnévosztálynál külön-külön. [[a_lett_bizarr_nyelv]] című cikkemben kiszámoltam, hogy a lett nyelv kétszer akkora, mint a világmindenség, de akkor még nem tudtam, hogy a határozott ragozás miatt még egyszer meg kell duplázni, tehát négyszer akkora. Százhatvannyolc végződést a lett nem akar, de nem is tud előteremteni, hiszen akkor sérül a hangzásbeli kritérium. //Zaķu tēvs ar zaķu māti – nyulak apja nyulak anyjával…// 3. //Abi// az mindkettő, abból a protoindoeurópai névmásból, ami a szláv nyelvekben //oba,// a latinokban //ambo, ambe,// a germánokban //beide, both,// és persze mindnek az őse az eszperantó //ambaŭ.// A //sēdēt// is éppilyen ősi szó, az eszperantó //sidi//re megy vissza. A //vakarāji// viszont több tanulmányozást igényel, ki kell deríteni, hogy mi a végződése. //Vakars// este, ennek lokatívusza //vakarā,// estén, estekor, a magyarban erre szintén az este szót használjuk, //vakar// tegnap. Csak teljes guglis keresés segít, ami csupa verset hoz elő, ezért ezt egyelőre utaljuk a költői nyelv körébe, és az olyanokból, mint //aiziet saule vakarāji,// vonjuk le a következtetést, hogy ez ugyanaz, mint a //vakarā,// csak szebben. //abi sēd vakarāji – (mindketten) ülnek este…// 4. //Zeķe// az zokni. Ugyanaz a szó, mint a magyarban, hisz mindkettő a német Sockéből jön, ami a latinon és a görögön át talán a frígre megy vissza. A lettbe a balti német //söcke// változaton át került, így került bele //e,// a lettből hiányzó //ö//-t helyettesíti. Azt tudtam meg, hogy a lett ábécében a //ty// hangot azért jelöli //ķ// betű, mert tele van olyan német jövevényszavakkal, amikben ők //ty//-t ejtenek, de a német eredetiben //k// volt, mint //ķemme ← Kamm// fésű (lív közvetítéssel), //ķēde ← Kette// lánc (a középalnémet //kede// közvetítésével) és hasonlók. //Adīt// pedig kötni (kézimunkázni). //Zaķu māte zeķi ada – nyulak anyja zoknit köt…// 5. //Vecais pīpi kūpināja – az öreg pipát füstöl.// 6. //Skrien// az a //skriet// harmadik személyű alakja (meg az egyes szám második személy is, de nem az illik ide), az //atskriet// nyilván elfut, futásnak ered. //Atskrien seši zaķa bērni – futásnak ered hat nyúlgyerek…// 7. //Lapiņas// a //lapa// többes becézett alakja, levélkék. //Drebēt// az remegni, a //-dami// végződésre pedig találtam egy remek magyarázatot: //meitas nāca dziedādamas = meitas nāk un dzied.// Lányok jönnek és énekelnek, vagyis lányok jönnek énekelve, éneklő lányok jönnek. Történetesen éneklő lányok miatt vagyunk itt. Az éneklő annyiban jobb fordítás, hogy annak van többes száma, akárcsak a lett szónak, sőt annak neme is van. //Kā lapiņas drebēdami – mint remegő levélkék…// 8. A //muksim// szót, amikor még egy kukkot se tudtam lettül, valamilyen megszólításnak véltem, de szó sincs róla, //mukt// az menekülni, ennek jövő idejű első személyű többese a //muksim,// menekülni fogunk, értsd: meneküljünk. Mivelhogy nyelvtanilag elkülönülő felszólító mód csak második személyben van. //Muksim, muksim, tēvs, māmiņa – fussunk, fussunk, apa, anyu…// 9. //Suņi!… Zvēri!… Lapas čab! – Kutyák!… Állatok!… Levelek zörögnek!// 10. //Zaķa tēvam izkrīt pīpe – nyulak apjának kiesik pipa…// 11. Az //adīklīts// majdhogynem csak ebben a versben fordul elő, rendes alakja //adīklītis,// kötést, kézimunkát jelent. Már ismeretségben állok egy //-klis// képzővel, mint //jauneklis// legény, //ogleklis// szén (kémiai értelemben), //dzīvoklis// lakás, //redzoklis// pupilla, //stāvoklis// állapot, //šķirklis// (szótári) bejegyzés, hát akkor //adīklis// pedig kötés, és //adīklītis// ennek becézett alakja. //Zaķa mātei adīklīts – nyulak anyjának kötés…// 12. //Jož// az a //jozt// igéből van, elfut. //Kāju// az lehet többféle esete is a lábnak, azt kellene tudni, hogy a //cik// egyes vagy többes számot kíván… az értelmező szótárban találtam olyat, hogy //cik pulkstenis?,// tehát egyest (többesben //pulksteņi// lenne). Egyes számban a //kāju// lehet lábat és lábbal, ide utóbbi illik. //Visi projām jož, cik kāju – mind elszalad, mennyi lábon…// 13. //Atpakaļ// az vissza, //atpakaļu// a Tilde szerint felé, de az nem illik ide, máshol nem találom, vissza lesz az mégiscsak. //Skatās// az a reflexív //skatīties// harmadik személyű alakja. //Atpakaļu neskatās – vissza se néznek.// 14. //Vecais zaķis skrej pa priekšu – az öreg nyúl fut legelöl…// 15. //Pakaļ// az mögött, az //atpakaļ// testvére. (A harmadik az //atkal,// újra, megint.) A //tuntuļo// nekem nem mond semmit, beírtam a Tildébe, egy //tuntuļot// igét kaptam, amit leginkább úgy tudok fordítani: csörtet. //Vecā pakaļ tuntuļo – az öreg nyúlné mögötte csörtet…// 16. Hát a //rudzziedīši// már tényleg nyelvtudást igényel, a gugli teljes nyolc darab találatot ad rá, ebből hét lettül van és erre a versre hivatkozik, a nyolcadik a mi korábbi cikkünk. Ez tehát hapax legomenon, az egész lett irodalomban egyetlen műben fordul elő. De most már szét tudjuk szedni a //ziedēt,// virágozni ige segítségével. A végződés a becéző //-īte// többes száma, már csak az előtagot kell megtalálni. Ez pedig egy többes számú //rudzi: graudaugi, no kuriem iegūst miltus rupjmaizes cepšanai.// Ami szemlátomást egy gabonaféle, és akkor már keresgélés nélkül is meglesz, hogy melyik, hiszen ugyanabból a szláv nyelvkincsből merítettük a gabonaneveinket, mint ők, ez a rozs – de ezt magyarul másmilyen növénnyel mondják. //Zaķa bērni, rudzziedīši – nyúlgyerekek, mákvirágocskák…// 17. //Cits// az másik, egyéb, //gabals// pedig darab, ebből az jön ki, hogy másik a másik darabja mögött, de ezt megint értelem szerint kell fordítani. //Cits aiz cita gabalā – egymás hegyén-hátán.// 18. //Bēgat// az menekülni, a másik szót is erre próbálom visszavezetni. Meg is találtam abban a jelentésben, hogy menekült, de persze itt nem állhat múlt idejű igenév, csak jelen, és a fordításhoz felhasználjuk, hogy a szó becéző képzővel végződik. //Ko bēgat, bēgulīši? – Mit menekültök, menekülőkék?// 19. //Vajāt// az üldözni. Gondolom, a szótagszám miatt van a főnév nőnemben. //Nav neviena vajātāja – nincs semmilyen üldöző…// 20. //Vējš// az szél, és a //lapas//t itt tárgyesetnek kell értelmezni. Ha //čabēt// az zörögni, akkor //pačabina// a kontextusból ítélve zörgeti, csak jó lenne ezt alá is támasztani valamivel. Megvan, //čabināt,// ennek akkor valóban ez lesz a harmadik személyű alakja, a //pa-// meg amúgy is univerzális igekötő, mint a magyar //meg-.// //Vējiņš lapas pačabina – szellő zörgeti leveleket…// 21. Mármost a mű csattanója ige gyanánt szerepel, de főnévként lehet megtalálni a Wiktionaryn. //Pastala// az egy bőrből készült saru, az orosz //постолы// átvétele, ami a bőrt jelentő török //post//ra megy vissza. De rokonítják a //stāt,// állni, megállni igével is. Hogy az igei változat hétköznapi szó, ritkaság vagy éppen Plūdonis egyedi alkotása, azt nem tudom, de akár mindig is volt //pastalāt// ige, akár ő alkotta, ez itt az egyes szám első személyű jövő idejű alakja. Hogy miért nem többes, azt nem tudom, mindent én se tudhatok. //Jūs jau zaķa pastalāsi – ti már nyúlcipőt húztok.// @blogf[NANDO lett fordítás Traucējums Plūdonis‚_Vilis Kalniņš‚_Imants nyelvtan]