@t[Krisz születésnapi ajándéka]~~META:date created = 2010-07-14~~ Ma van a negyvenegyedik születésnapja, és úgy gondoltam, ez lesz az alkalmas pillanat, hogy bejelentsem: elkészült //A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára.// Mind a négy kötet be van szkennelve és harminchét DJVU file-ban olvasható. Még a Palmomban is benne van. Krisznek szívügye volt a TESZ, mert szerettem volna, ha megvan nekem, és ő megszerezte. Rengeteget dolgozott velem a szkennelésen, amíg tudott – nem sokáig tudott. Most kész, majdnem három és fél évbe telt, mert hol az én, hol Krisz betegsége miatt nem tudtuk csinálni, és kétszer el is dobtuk a már meglevő részt, mert nem volt jó a minőség. Egy szócikket elkészítettem születésnapi ajándékul szövegesen is. Logikus választás volt, hogy melyiket. **béka** 1295: „Terram nostram //Beka//folo circumiacentem” hn. (OklSz.); 1308; ? //Byka//to hn. (Csánki 2: 241); 1315/1339: //Begas// tow sz. hn. (Györffy 1: 767); **1395** k.: „rana: //beka//” (BesztSzj. 1108.); — //bíka// (MTSz.); //bëkán// gr., //bikán// gr. (ÚMTsz.). **J:** 1. 1295: ’brekegő hangot adó kisebb kétéltű állat; Frosch’ # (l. fent); 2. 1577: ’daganat; Geschwulst’ (OrvK. 122); 3. 1863: ’gyerek; Kind | süldőlány; Backfisch’ (Kriza: Vadr. 366); 4. 1886: ’ugráló játékröppentyű; springender Feuerwerkskörper’ (Rákosi V.: Verőfény 10: NSz.); 5. 1893: ’felső karizom; Bizeps’ (MTSz).   Valószínűleg ótörök eredetű; vö.: Kāšγ. //baqa// ’béka’, //baqačuq// ’kis béka; karizom’; oszm. //bağa;// tat. //baka;// kirg. //baka;// jak. //baγa:// ’béka’; hasonló szók más török nyelvekben is. Megfelelői a mongol nyelvekben is; vö.: mong. //baqa// (NyK. 49: 196); burj. //baχa:// ’ua.’. A törökben feltehetőleg hangutánzó eredetű, a béka brekegését adja vissza. — A magyarba került török alak //*baka// lehetett, amelyből a toldalékos //*bakát, *bakák// stb. alakokban elhasonulással //*bëkát, *bëkák// > //békát, békák// lett, s innen vonódhatott el a //béka// alapalak. E feltevés azonban nem teljesen meggyőző. — 2. jelentése azon a más népeknél is ismert népi hiedelmen alapulhat, hogy a betegségek állatok útján is bekerülhetnek a szervezetbe; vö. //rák, torokgyík.// 3., 4. és 5. jelentése bizonyos külső hasonlóságon alapuló jelentésátvitel eredménye. A korábbi kutatóktól ide vont 1138/1329: //Beka//patak (vö. Jern. 12) hibás olvasat eredménye.   Vámbéry: NyK. 8: 130, MEr. 219; Budenz: NyK. 10: 77; Kúnos: Nyr. 13: 368; Munkácsi: Ethn. 4: 296, 6: 69; Gombocz: MNy. 1: 422, 3: 62 ⊗, BTLw. 42 ⊗, NytudÉrt. 24. sz. 19; Horger: MNy. 8: 450 ⊗, 10: 10; EtSz. ⊗; Magyary-Kossa: MNy. 23: 187; Ligeti: NyK. 49: 196, 211; Németh: KCsA. 1. Kieg. 528, MNy. 38: 9; SzófSz. — Vö. **béka-, kecskebéka, teknősbéka.** @center[{{2634-1.jpg}}] @blogf[! béka Krisz etimológia szkennelés TESZ]