@t[Himnuszok]~~META:date created = 2018.02.10., 04:29~~

1.

Sajátos műfaj a nemzeti himnusz. Eredetileg magasztaló célú vallási énekeket hívtak így, aztán a nevet elkezdték alkalmazni azokra a zeneművekre, amikből minden országnak egyidejűleg csak egy van, többféle hazafias érzelmeket kifejező dal közül az egyik, aminek nemzeti himnusz mivoltát általában az alkotmányban is rögzítik, és amelynek hallatán mindenki feláll és esetleg valamilyen üdvözlő kézmozdulatot mutat be (kezét a szívére teszi, vagy ha katona, tiszteleg). A nemzeti himnusz hivatalos állami jelkép, és ami fontosabb, a jó állampolgárt magasztos érzések töltik el, ha nemzeti himnuszát hallja.
De a fejlődés itt nem állt meg. Már nagyon régóta léteznek alternatív nemzeti himnuszok, egyrészt olyan nemzeteké, amelyeknek nincsen saját államuk (például Grönland, Kurdisztán, Székelyföld, de van himnuszuk a magyarországi cigányoknak és egy másik a világon élő egész cigányságnak), másrészt országon, államrendszeren belül is, ilyen Magyarországon a Szózat, ami a nyolcvanas években gyakran elhangzott állami rendezvényeken, de a Rákóczi-indulót is sokat használták. Sok pártnak is van vagy volt himnusza, és ha a párt terroruralmat valósított meg, akkor némelyik párthimnuszt alternatív vagy főhimnuszként is használták; az olasz fasiszta párt himnusza rendezvényeken a rendes himnusz után szólalt meg, a Szovjetunióban viszont 1944-ig a párt himnusza, az Internacionálé volt a rendes himnusz. Van himnuszuk mozgalmaknak is, például az eszperantistáknak. És voltaképpen bármely ország bármely hazafias vagy szabadságkereső dala tekinthető alternatív himnusznak, nálunk például ilyenné vált Bródy János dala, a //Ha én rózsa volnék,// amit többen neveztek a hatvanas évek nemzedékének himnuszának, de végül több lett ennél, a rendszerváltás előtt eszmélt nemzedékek számára a rendszerváltást, a diktatúrától való megszabadulást jelentette. Ha egy koncertfelvételt nézünk, amin elhangzik, lehet tudni, mikor készült. Ha ujjongás, zajos öröm van annál a sornál, hogy „és ha egyszer rajtam lánckerék taposna”, akkor az a rendszerváltás után készült. A kádári időkben ennél a sornál néma csend volt. Akkor tüntettünk.
De a fejlődés itt sem áll meg. Már bárminek és bárkinek lehet himnusza.

2.

Műfaj már a Youtube-on, hogy kinek mik a kedvenc himnuszai – hát én is összeszedtem azokat, amik nekem fontosak. Először is a nemzeti himnuszok, amiket a legjobban szeretek, nagyjából tetszési indexem emelkedő sorrendjében közölve őket, bár szigorú rangsorba nem állíthatók. Politikai tartalom itt nincsen. Ezek zeneművek. Az illető országok történelme, bármikori kormányuk politikája nem tartozik ide és nem érdekel. Ha a rendszerek bukásával más himnuszt léptetnek érvénybe, attól még ezek a korábbi dallamok létezni fognak és nem csúnyulnak meg. Bár ettől politikai tartalma még van ennek a cikknek.
Elsősorban a dallamokról van itt szó. A szövegek általában teljesen érdektelenek. De vannak érdekes kivételek, amikről szót is ejtek.

**Lettország** himnusza jó példa arra, hogy a szövegek érdektelenek. „Isten, áldd meg, Lettországot, drága hazánkat, áldd meg hát Baltiát, ó áldd meg! Ahol a lett lányok virágoznak, ahol a lett fiúk énekelnek, vezess minket boldog táncba, a mi Baltiánkban!” Az ország- és népnév kicserélésével ezt a szöveget bárhol lehetne énekelni. Egyedüli sajátossága, hogy a szomszédokra is áldást kér, hiszen Baltia nagyobb Lettországnál.
Szóval ez a dallam szép, egészen egyszerűen.
{{youtube>Pnj1nVHpGB4}}

**Finnország** és **Észtország** himnuszának dallama azonos, ezért mindkettő itt van; én a finnt tanultam még gyerekkoromban a nyelvkönyvből.
{{youtube>NUT2Z5zLpIg}} {{youtube>vGpdbgf26t8}}

**Izrael** himnuszát, a Hatikvát még Krisztől is hallottam egyszer, magyarul, valami teljesen más szövegű vallási énekként. Mondom neki, de hisz ez az izraeli himnusz. Meg volt lepve. Neki nem szóltak.
{{youtube>4bbrmfvlyZo}}

A **Dél-afrikai Köztársaság** himnuszáról három felvételt hoztam. 
{{youtube>vRmaOm6-Kno}}
Az első akkor készült, amikor ez még nem volt himnusz, és amikor hallottam, még mindig nem volt az. Az 1987-ben forgatott, de a hatvanas években játszódó //Elválasztott világ// című film egy dél-afrikai fekete szabadságharcos temetésével végződik, ahol (ezen a felvételen 1 perc 20 másodpercnél) elkezdtek énekelni egy dallamot, amit én persze megjegyeztem. A film nálunk is a nyolcvanas évek végén mehetett adásba.
1990-ben már egy kicsit másképpen énekelték:
{{youtube>nOt_ym6lTGw}}
Én valamikor sokkal később néztem utána már a neten, hogy mi is lehetett az a dal, amit annak a filmnek a végén megjegyeztem. Kiderült, hogy a rendszerváltás óta az az ország himnusza. Az elejét, a zulu és xhosa nyelvű részt meg is tanultam. De az idő változott, és ma már megint másképpen szól. A //Woza moya// szakaszt kihagyták, és egyesítették a rendszerváltás előtti afrikansz–angol himnusszal, a //Die Stem van Suid-Afriká//val, a megbékélés jegyében.
{{youtube>Gr0414FrN7g}}
Ugyanezt a dallamot használja Tanzánia, szuahéliül, //Mungu ibariki Afrika// néven, Zambia pedig //Stand and Sing of Zambia, Proud and Free// címen angolul.

**Lengyelország** a nagyon kivételes eset, amikor egy himnusz szövegében gyakorlatilag semmi sincs, amit más ország is használhatna, nem dicséri az ország természeti szépségeit és nem kér Istentől semmit. Az ország rengeteg szenvedése közül pillanatfelvételként örökíti meg azt az időpontot a 18. század végén, amikor Jan Henryk Dąbrowski Olaszországban megszervezte a lengyel légiókat, és reményekkel eltelve várták őt haza. Azért is különleges ez a himnusz, mert zeneileg is egészen más, mint a rendszerint lassú, ünnepélyes himnuszok: ez egy mazurka. Úgy is hívják, hogy Dąbrowski-mazurka.
{{youtube>vdYCbAjgfh4}}

**Kazahsztán** himnusza se éppen egy lassú dal, de szép, és ez a bácsi szépen is énekel.
{{youtube>UamvtFPhFoU}}

Egyik örök kedvencem: **Németország** himnusza következik. Azelőtt Ausztria–Magyarország himnusza is volt //Gott erhalte Franz den Kaiser// címen, Joseph Haydn írta személyesen. Erre volt a legnehezebb egy jó felvételt találni, ahol igazán szépen éneklik (mert szöveggel az igazi), és nem hosszabb egy versszaknál, mert attól a németek vöröset látnak, és igazuk van. De végül olyan felvételt találtam, amin egymás után hangzik el két nagy kedvencem. Előbb ez, aztán az Örömóda mint az **Európai Unió** himnusza. Ebben a minőségében hivatalos nincs neki szövege, de azért mégiscsak szöveggel az igazi, éspedig németül. Az az eredeti. Sok nyelven hallottam már, azokat is szeretem.
{{youtube>SiohXO3GnzM}}

**Oroszország** himnusza mindenféle felvételen nagyon szép, de van egy feltétlen kedvencem, ami mindenféle ország mindenféle himnusza közül a legelső, mert nemcsak zeneileg szép, irányt is mutat. De ez akkor látszik jól, ha előtte megnézünk egy felvételt a **Szovjetunió** himnuszáról, méghozzá nem is akármilyet, hanem az 1984. május elsejei díszfelvonulásról. Az egyik képkockán látszik a tornyok mögül felszálló füst: azok az ágyúk, amiknek a dörrenése ütőhangszerként kísérte a zenét, itt sajnos nem hallatszanak olyan jól, de én akkor tizenhárom éves voltam, a tévében élő adásban néztem és emlékszem.
Ma újranézve – kiüresedett kulisszákat látunk. Érdemes végignézni a felvételt, még egy darabig ugrálnak a dróton rángatott paprikajancsik, akik persze a világ leghatalmasabb hadseregének katonái és annak világmorzsoló roppant erejét demonstrálják, de mi, az utókor igazából csak bábuk ugrálását látjuk.
{{youtube>suvv9NweYUc}}
Aztán eltelt némi idő, összeomlott a rendszer. A himnuszt is eltörölték, áttértek Glinka //Hazafias dal//ára, ami azelőtt a föderatív szocialista köztársaság himnusza volt, csakhogy az egy teljesen érdektelen, unalmas dallam, és azelőtt az övék volt a világ egyik legszebb himnusza – tíz évig bírták, aztán visszavették. S a szövegét, a kommunizmus igáját lerázott Oroszország számára, ki más is írhatta volna, mint Szergej Mihalkov, aki először megírta a sztálinista himnusz szövegét, majd a sztálintalanított szovjet himnuszét is?
De nem ez számít, hanem a következő felvétel, amin még véletlenül sem áll vigyázzba és nem tiszteleg senki. Táncolnak és énekelnek. Mert a fejlődés nem áll meg, és //ebben// érzem, hogy mekkora nagy nép az oroszok, akiket évszázadok óta eltipornak a cárjaik, főtitkáraik és most éppen elnökeik, de még mindig tudnak örülni. Itt éppen alighanem a függetlenség napját ünneplik 2013. június 12-én. A Szovjetuniótól…
{{youtube>NK5Msiqibxs}}
\\ 

{{youtube>InMV1n8RCNU}}
És a végén az új kedvenc: **Nepál.** A királyság eltörlése után írtak egy teljesen új, egyszerűen frenetikus himnuszt, amiben már eleve kódolva van, hogy lehet éppen vigyázzba is állni, de minek. Ugyanannyit ér. És mozgalom lett belőle, feldolgozásokat írnak…
{{youtube>x__Oh4OBjUA}}
…és lépten-nyomon éneklik.
{{youtube>REQUoP3jCbI}}
De hadd szóljak, hogy egyes videókon az eredeti, dévanagári írású szöveg torzul, máshol viszont a latin betűs átírásban jönnek ki zagyvaságok. A helyes szöveg az angol Wikipédia vonatkozó [[https://en.wikipedia.org/wiki/Sayaun_Thunga_Phool_Ka#Lyrics|oldalán]] van, itt a dévanagári is pontos és a latin betűs átírás is. Onnan tudom, hogy én javítottam ki.

3.

De mint mondtam, a fejlődés itt nem áll meg. Léteznek másféle himnuszok is, amikre nem állnak vigyázzba. Azazhogy pont egy olyannal kezdem, amire igen. Meggyőződésem szerint létezik egy himnusz, amire a számítógépek állnak vigyázzba. Ez.
{{youtube>5ybQWD6N6Zo}}

Van himnuszuk a dolgozó lányoknak. Nem én neveztem ki azzá.
{{youtube>WWD4XVYiYoU}}

A vadászpilótáknak. Ezt sem én találtam ki, a videónak is ez a címe.
{{youtube>zCTJmXrgsFg}}

Ez is egy himnusz. Még nem tudom, hogy eredeti funkcióján kívül kiké. Szívem szerint a világ politikusainak adományoznám.
{{youtube>4wvpdBnfiZo}}

Világunk nemrég tapasztalta egy új feminista himnusz születését is.
{{youtube>L0MK7qz13bU}}

4.

Ami ennek a cikknek a megírására késztetett, az, hogy találtam még három himnuszt. Még egészen újak, nem sok közük van a politikához, és majdnem ugyanonnan jönnek. Kettőnek ugyanaz az ember írta a szövegét: Guntars Račs. A //Daudz laimes, Latvijá//nak a zenéjét is ő szerezte, a //Vienkāršas lietas//nak Jānis Ķirsis.

{{ youtube>bhTbIZAHLbg}}Ez a dal az, ami engem arra késztetett, hogy elkezdjek igaziból tanulni lettül, és tíz hónappal később, amikor Lettország 99. születésnapját ünnepelték, a NANDO többször is előadta, és apránként kezdett valamiféle alternatív himnusszá válni, olyanfélévé, mint nálunk a Bródy-dal, mondjuk Lettország 99. vagy talán majd a századik születésnapjának himnuszává. Minden adottsága megvan hozzá. Ezt a felvételt pont az ünnepen, november 18-án tették közzé, a Jāzeps Mediņš Zeneiskola fiúkórusával énekelnek. Hogy a jövőben mivé válik ez a dal, azt még nem tudjuk.

De hasonló a helyzet ezzel is, erről még a videóklip is egészen olyan, mint amilyet sokszor készítenek nemzeti himnuszokhoz, tájképekkel, főleg légifelvételekkel, én egyébként szeretem ezeket, illenek a himnuszok hangulatához. Tartalmilag is ez kimondottan egy himnusz.
{{youtube>ldyc4PBO1KY}}

Ahogy ez is. Igen, eredetileg sportolókat lelkesítő dal volna, de semmi sincs benne, ami alkalmatlanná tenné bármilyen egyéb célra, olyan emberek számára, akik törekszenek valamire. Én, többek között, meg akarok tanulni lettül felsőfokon, és ez a dal pontosan kifejezi céljaimat és azok elérésének módját.
{{youtube>B3R3TZQTCK0}}

@blogf[zene himnusz Bródy_János Ha_én_rózsa_volnék Dievs‚_svēti_Latviju Maamme Mu_isamaa‚_muu_õnn_ja_rõõm Hatikva Nkosi_sikelel’_iAfrika Jeszcze_Polska_nie_zginęła Menin’_Qazaqstanym Deutschlandlied Haydn‚_Joseph Örömóda Oroszország_himnusza A_Szovjetunió_himnusza Glinka‚_Mihail Hazafias_dal Mihalkov‚_Szergej Szajaun_thunga_phulka_hámi Kraftwerk Computer_World Dolgozó_lány Let_The_River_Run Simon‚_Carly Top_Gun Top_Gun_Anthem Faltermeyer‚_Harold Birodalmi_induló Williams‚_John A_Birodalom_visszavág Let_It_Go Jégvarázs Menzel‚_Idina Račs‚_Guntars Ķirsis‚_Jānis Daudz_laimes‚_Latvija Vienkāršas_lietas Šomase‚_Liene Mūsu_laiks]