@t[河北 Folyó-Észak tartomány 2.]~~META:date created = 2008-11-19~~

{{ 1950-1.png}}Hoztam egy térképet Héběi prefektúráiról, hogy könnyebb legyen eligazodni. Legutóbb már jártunk [c]mr jmso tvmg[/c] Shíjiāzhuāngban, ez a térképen sárgával van. Egyébként mind a tizenegy [c]gpd vfnhe ylb[/c] //dìjíshì,// vagyis //prefektúraszintű város.// Ezeknek a területe sokkal nagyobb a tulajdonképpeni városnál (például Shíjiāzhuāng [c]ylb[/c] területe közel tizenhatezer km<sup>2</sup>, a városé meg csak 455 – a prefektúra lakossága kilencmillió, a városé kettő).
[zh gpd dì "talaj, föld, hely" "szintén talaj"][zh2 vfnhe vmnhe jí "szint, fokozat" "minőséget elérő fonal"]
Ez nem magától értetődő dolog, csak 1983 óta léteznek [c]gpd vfnhe ylb[/c]-k, azóta alakítják át a prefektúrákat ([c]gpd srrr[/c] //dìqū//). Mostanra csak tizenhét maradt az országban. Számos követelménynek kell megfelelni, de ezektől megkímélem az olvasót.

[rzh mtnl xíng családnév "lapos város"]Inkább körbeviszem a tartományban. Először elnézünk [c]mtnl ir[/c] //Xíngtái//ba, a Lapos Asztalra. (A [c]ir[/c] írásjegyre kattintva //yí// kiejtés jelenik meg a táblácskán; a //tái// egy alternatív kiejtése, ezzel a kiejtéssel dobogót, asztalt jelent.) A fenti térképen narancsszínnel jelöltem. Mérete tizenkétezer négyzetkilométer, lakossága közel hétmillió.
[lzh tmnl hán "Hán (kerület)" "édes város"][rzh2 rjnl cjnl dān "Dān (megye)" "egyetlen város"]A tartomány legdélibb prefektúrája a sötétlilára festett [c]tmnl rjnl[/c] //Hándān,// Édes Egyetlenem (nem így hívják, de az írásjegyek eredetét bogozgatva ezt a jelentést is el lehet képzelni), nyolc és fél millió lakossal, tizenkétezer négyzetkilométeren. Jelentős ipara van.
[lzh honkn héng "rúd; súly" "járó ökör szarva alatt nagy fa"]Világos pirossal jelöltem [c]honkn e[/c] //Héngshǔi,// Súlyos Víz prefektúrát. Ennek csak négymillió lakosa van. Híres egyeteme és főiskolája van, de ne iratkozzunk be, menjünk tovább.
[rzh2 eoir eosu cāng kék "magtári víz"][c]eoir ilil[/c] //Cāngzhōu,// Kék Tartomány a mi térképünkön is világoskék színt kapott. Közel hétmillió lakost számlál. Ők exportálják a Nyugaton tiānjīni körte néven ismert körtét és a kínai jujubagyümölcsöt. [lzh2 cjig ovhqo tiě vas "bőséges fém"]Itt van az északkínai olajmező és egy nagy kikötő. [rzh2 khhrb khllb shī oroszlán "kutya és mestere"]És itt van a világ legnagyobb öntöttvas szobra, a [c]cjig khhrb nd[/c] //Tiě Shīzǐ,// a Vas Oroszlán.
{{1950-2.jpg}}
Negyven tonnát nyom, és több mint ezeréves: 953-ban készült. A hátán egy medence alakú lótusztrón van, ami két méter átmérőjű és eredetileg Manyusri bódhiszattva bronzszobrát hordozta. Később a szobrot eltávolították, valószínűleg a bronz értéke miatt. A bölcsesség, a doktrína és a tudatosság bódhiszattvája, kínaiul [c]yk mnhjd hrmlb hdln tytr tnlm[/c] //Wénshūshīlì Púsà//nak hívják.
[zh mnhjd shū különleges "szétmorzsolt, véres csontok"][zh2 hrmlb llmb shī "légió; tanár" "körbevevő légió"][zh tytr pú "szent buddhista fa" "köpött növény"][zh2 tnlm tnlh sà Buddha "a hegy füvet terem"]
[rzh ord bǎo "védelmez, garantál" "személy pokrócba csavart gyerekkel"]Menjünk tovább. A világoslila terület [c]ord jmyo[/c] //Bǎodìng,// Védelmező Biztonság. Látnivalói közül a lótuszkerteket mutatom itt be.
{{ 1950-3.jpg}}A piros terület [c]ilr u[/c] //Tángshān,// Kövér Hegy. Hétmillió lakosa van. 1976-ban egy óriási, 8,2-es földrengés a föld színével egyenlővé tette. Hivatalosan 255 ezer áldozatról számoltak be, de valójában kétszer-háromszor annyi lehetett. Az egész várost újjá kellett építeni. Korábban Tángshānból indult a modern kínai ipar, ez volt a első vasútvonal egyik végpontja.
[rzh2 hayu pysu dǎo sziget "madarak lakta hegy"]Világoszölddel látjuk [c]qkhd hamg hayu[/c] //Qínhuángdǎo// prefektúrát, a Rizs császár szigetét. A Kínának nevet adó [[a_het_irasjegye_qin_a_rizsy_dinasztia|császár]] állítólag a környék egyik szigetén kereste a halhatatlanságot, de nem találta meg.
[rzh jiwtc dài visel "különbözőt vág"]Itt van [c]lmp jiwtc emnr[/c] //Běidàihé,// Északon Viselt Folyó, a kínai Camp David. Madárparadicsom, finom homokpart, sekély víz, csekély nyugati turistaforgalom, pedig nincs elzárva senkitől. A legfőbb pártvezetők itt szoktak nyaralni és fontos döntéseket hozni, Mao Ce-tungtól egészen 2004-ig, amikor Hu Csin-tao a takarékosság jegyében véget vetett ennek a gyakorlatnak.

@blogf[földrajz 麗 kínai]