@t[Haiku]~~META:date created = 2018.04.03., 14:59~~

<poem>Őszi vízben
kőpenge
villámlik a sóban;
egy hónapja
fagyott a kutya.</poem>

Ezt a mesterművet pár napja alkottam költészetem további öregbítése céljából – illetve valójában azért, hogy meg tudjam jegyezni azt a kilenc főnevet, amik rendhagyóan a második ragozásba tartoznak, noha nem //-is// a végződésük:

<poem>//rudens// – ősz
//ūdens// – víz
//akmens// – kő
//asmens// – penge
//zibens// – villám
//sāls// – só
//mēness// – hónap
//sals// – fagy
//suns// – kutya</poem>

A különbség jól látszik például //rudens// és //brauciens// (út, utazás) összehasonlításával. Egyformán végződnek, de a //brauciens// a szabályos első ragozásba tartozik, így egyetlen alakjuk sem egyezik meg. S tegyünk melléjük egy szabályosan második ragozású főnevet: //cālis// (csibe).

^  ^  egyes  ^^^  többes  ^^^
^  N  |rudens  |cālis  |brauciens  |rudeņi  |cāļi  |braucieni  |
^  A  |rudeni  |cāli  |braucienu  |rudeņus  |cāļus  |braucienus  |
^  G  |rudens  |cāļa  |brauciena  |rudeņu  |cāļu  |braucienu  |
^  D  |rudenim  |cālim  |braucienam  |rudeņiem  |cāļiem  |braucieniem  |
^  I  |rudeni  |cāli  |braucienu  |rudeņiem  |cāļiem  |braucieniem  |
^  L  |rudenī  |cālī  |braucienā  |rudeņos  |cāļos  |braucienos  |
^  V  |rudeni  |cāli  |brauciens  |rudeņi  |cāļi  |braucieni  |

A trükk ott van, hogy a két ragozásra egész más szabályok érvényesek. A második ragozásban a többes számban fellép a //līdzskaņu mija,// azaz mássalhangzó-változás, ami az //n//-ekből rendre //ņ//-eket, az //l//-ekből pedig //ļ//-eket csinál. Az elsőben nem, ezért a //brauciens//ben soha nem áll //ņ.// Ezenfelül az egyes ragozásoknak van egy alapmagánhangzójuk, ami egyes esetekben megjelenik, és ez is eltér: az első ragozásban ez //a,// a másodikban pedig //i.//
Egy helyen érdekes eltérés van: //rudens// egyes genitívusza nem //rudeņa,// hanem //rudens.//

@blogf[nyelvészet lett]