@t[Ezek nem lesznek a Nindában]~~META:date created = 2021.07.30., 21:35~~

Játszottam egy kicsit: rajzolgattam. Ezek nem lesznek részei a könyvnek, csak leírás van róluk, a rajzok nem kerülnek a könyvbe.

----

Jól gondolta, mert Ìsy pillanatokon belül fokozta népszerűségét.
– Mutatni akarok nektek valamit – jelentette be a tömegnek, és a zsebébe nyúlt. – Felismeri valaki?
Az emberek értetlenül álltak. Ìsy egy téglalap alakú vásznat húzott elő, kibontotta és felmutatta. Három csík. Fehér, narancs és citromsárga. Persze hogy felismerik. Mi értelme Sỳÿndoṙeìa fővárosának kellős közepén megkérdezni, hogy felismerik-e a nemzeti zászlót?
– Úgy látom, ismerős – szállt fölöttük a lány hangja. – Akkor most felolvasok nektek valamit. – De nem vett elő olvasót, emlékezetből mondta, két kézzel, két sarkánál tartva a zászlót. – Második szakasz. Sỳÿndoṙeìa Államszövetség nemzeti lobogója egy a háromhoz oldalarányú, fekvő téglalap, amely három egyforma szélességű, vízszintes csíkra van osztva. A felső csík fehér, színkódja ẀH–095, a középső narancssárga, színkódja ẀT–813, az alsó pedig citromsárga, színkódja ẀL–124. A színek jelentése – Ìsy fölemelte a hangját –: az alul látható citromsárga szín a szabadság által adott nyugalom csillagközileg elfogadott jelképe, egyszersmind a Sẅladṙan csillag fényének színe. – Az emberek arcán látszott, hogy már sejtik, miért mondja el mindezt. – A fölötte levő narancsszín a béke színe, annak jelképéül, hogy béke nélkül nincsen szabadság. Legfelül – szállt a lány hangja harsányan, keresztül a téren –, //legfelül// a fehér szín…
És elhallgatott. Kis csend után szólalt meg a tömeg, a sok ezer hang kavargásában nem lehetett érteni, aztán Ìsy egy lendületes karmozdulattal csendet intett. Kivárt néhány pillanatot, aztán megint intett: most!
– //A Tudás Fénye!// – rikoltotta boldogan a Śawtẁn tér, harminc-harmincötezer ember.

{{ szindorzaszlo.png }}

----

Keinda, aki mellettük állt az emelvényen, szintén a homlokára tette a kezét.
– Szúnahaum népe köszönti namindan-dzsógirját – mondta.
– Szúnahaum namindan-dzsógirja köszönti népét – felelte Szúfenni.
Kis csend, aztán a kis dzsógirok megint megszólaltak. 996.
Halkan, majd egyre erősödve zúgni kezdtek az amarúnok.
– Négy mati múlva éjfél. Véget ér a 43 619. év és vele a 3634. dzsúmi – hirdette ki Keinda. – Magunk mögött hagyjuk a múlt egy darabját, és köszöntjük a jövőt.
Az Őrző és a namindan-dzsógurauni felment az emelvényre. Az Őrző két tenyerére fektette a janníruant, s a másik kettő rátette mindkét kezét.
Az emelvény széléről fénycsóvák lövelltek a magasba, s néhány ríginnel a három ember fölött szürke fénykör jelent meg, ami növekedni kezdett fölfelé, fényhenger lett belőle. Följebb sárgában, zöldben, megint sárgában, aztán pirosban folytatódott.
– Nagy Galaxis – mondta Ámmaít. – Hányszor láttam már a Testvériség zászlaját, de csak most értettem meg, mit jelent.
Hait bólintott. A felső harmad piros, az alsó szürke; a középső harmad alsó és felső harmada sárga, a középső zöld. A zászló némi művészi szabadsággal – a zöldnek nem is lenne szabad látszania –, de pontosan ábrázolja az Abroncsvilágot az űrből. Az egész Galaxis ismeri a piros-sárga-zöld-sárga-szürke zászlót, ahogy a körberajzolt hétágú csillagot is, aminek a felső ága piros. De egyiknek a jelentését sem ismeri egyetlen dzserang sem.

{{ szunizaszlo.png }}

{{ szunizaszlo.gif }}

@blogf[Ninda irodalom]