@t[Brekeke]~~META:date created = 2013-03-14~~ 1. A királylány fölemelte a békát és mély átéléssel megcsókolta. A béka abban a szempillantásban szépséges királyfivá változott. – Kedvesem! – omlott a királylány a karjaiba. – Drágám – mondta a királyfi –, várnunk kell még. Addig nem lehetünk egymáséi, amíg felséges atyád el nem távolítja családotok címeréből a gólyát. 2. A királylány fölemelte a békát és mély átéléssel megcsókolta. A béka abban a szempillantásban szépséges fiatalemberré változott. – Kedvesem – nézett rá a királylány szerelmesen, de csodálkozva –, hol a koronád? – Nincs koronám, drágám. Mielőtt elvarázsoltak, én egyszerű parlamenti képviselő voltam. Baj? A királylány letörten roskadt a székre. – A békát még csak megbocsátaná a sajtó… 3. A királyfi fölemelte a békát és mély átéléssel megcsókolta. A béka abban a szempillantásban szépséges királylánnyá változott, és pofon vágta. – Hé! Ahelyett hogy megköszönnéd! – Mit köszönjek meg? Miattad ezentúl megint járhatok bálokra meg udvari ceremóniákra, kibírhatatlan ruhákban! Várj, ne mozogj… ott egy szúnyog, erre repül… 4. A királyfi fölemelte a békát és mély átéléssel megcsókolta. A béka abban a szempillantásban szépséges királyfivá változott. – Hé, várj már – mondta a királyfi –, ez most hogyan?… – Kértem én, hogy lesmárolj? – szólt rá a másik királyfi szemrehányóan. – Most mihez kezdjünk? Esetleg nincs egy húgod? – Hát vanni van… de az meg sündisznó. 5. Eszti fölemelte a békát és mély átéléssel megcsókolta. A béka abban a szempillantásban szépséges fiatalemberré változott. – Ó – mondta Eszti. – Pont olyan vagy, amilyennek elképzeltelek. – Brekeke – felelte a királyfi. – Kvak. – Ööö… izé, hogy értetted ezt? – Kvak? – No mindegy. Akkor esküvő előtt még elmegyünk egy logopédushoz. 6. Laci bácsi fölemelte a békát és mély átéléssel megcsókolta. A béka abban a szempillantásban szépséges kislánnyá változott. – Ööö… – kérdezte Laci bácsi –, hány éves vagy te voltaképpen? – Kilenc. Mit gondoltál, öregapó, csak húszéves szexbombákat változtatnak békává? 7. Melinda fölemelte a békát és mély átéléssel megcsókolta. A béka abban a szempillantásban középkorú férfivá változott. – Hát – mondta Melinda – fiatalabbat képzeltem. – Fiatalabbat? Minek? Mielőtt elvarázsoltak, húsz évig voltam kiváló adóellenőr, és… Melinda rémülten hátraugrott, aztán csókot dobott neki, és megkönnyebbülten nézte, ahogy a béka visszaugrik a tóba. 8. Peti fölemelte a békát és mély átéléssel megcsókolta. A béka abban a szempillantásban átváltozott kenguruvá. – Ezt most minek kellett, mondd?! – Izé… én királylányra számítottam… – Csak a mesékben, öregem – felelte a kenguru. – Tudod, meddig tartott, amíg találtam egy tündérkét, aki átváltoztat békává? Most kereshetek egy másikat. És elugrált. – Várj már… miért akarsz béka lenni? A kenguru visszanézett. – Hogy még ugrálhassak. De üres erszénnyel már nem lehet. 9. Pálmakőy professzor gyanakodva nézett le a békára teknőckeretes szemüvegén keresztül. – És én elhiggyem ezt a marhaságot? – A francba – mondta a béka kimerülten. – Ne hidd el, ha nem akarod. Próbáld ki! Csókolj meg, és ha nem változom királylánnyá, te nyertél. Nincs már erőm tovább magyarázni. – Ostobaság – felelte Pálmakőy professzor. – Békává változtatott királylányok nincsenek. Ez minden tudományos evidenciával ellenkezik. Neked komplexusod van. Ismerek néhány kitűnő pszichiátert. 10. A holló nyugodtan ült az ágon, csőrében a sajttal, és már rég nem figyelt a róka dumájára. Csak akkor pillantott le, amikor a róka mondat közepén elhallgatott. Odalent a róka előtt állt egy béka, és valamit magyarázott neki. A róka egyszer csak lehajolt és megnyalta a békát, aki szépséges rókalánnyá változott. A holló döbbenten eltátotta a csőrét. – Jól van, drágám – mondta a rókalány –, ezt a sajtot pedig megesszük az esküvőn. 11. A cica lehajolt a békához és mély átéléssel végignyalta. A béka sokáig figyelte, ahogy a cica körberohangál az udvaron és köpköd. – Úgy kell neked – mondta a béka. – Legközelebb nem hiszel el minden hülye mesét. 12. Jutka fölemelte a békát és mély átéléssel megcsókolta. A béka abban a szempillantásban szépséges fiatalemberré változott. – Drágám! – nézett rá szerelmesen. – Ismét ember vagyok! Köszönöm! Hozzám jössz feleségül? – Hát… – mondta Jutka szemlesütve – izé… igen. – Ez csodálatos! Azonnal menjünk a paphoz, hogy hirdessen ki minket… azaz miket beszélek, előbb atyádtól kell megkérnem a kezedet. Illetve… ugye atyád nem nemesúr? Mert én csak egy kereskedő fia vagyok. Jutka pislogott. – Hé, miket beszélsz itt össze… pap meg nemesúr… várjunk csak, mennyi ideig voltál te abban a tóban?! 13. Lajcsi fölemelte a békát és mély átéléssel sem sikerült megcsókolnia. A béka folyton elhúzódott. – Béka… békuci… ne csináld ezt, meg akarlak csókolni, hátha elvarázsolt királylány vagy! – Az vagyok. Te viszont egyáltalán nem vagy szimpatikus. 14. Zsuzsi tanácstalanul lóbálta a lábát, amíg végighallgatta a béka magyarázatát. – Értem én… és hidd el, hercegként tényleg nagyon bejönnél, de egy ilyen hideg, nyálkás lényt megcsókolni… nem lehetne úgy, hogy csak lájkollak? 15. Juli a tóparton talált a békára, lenyúlt érte, s az beleugrott a tenyerébe. – Szevasz. Juli vagyok. Nézd, tudom, hogy most meg kellene hogy csókoljalak, de előtte szeretnék beszélgetni egy kicsit. Tudod, hogy megismerjük egymást. – Kvak – mondta a béka. – Például milyen zenét szeretsz? Milyen filmeket? – Kurutty – mondta a béka. @blogf[béka irodalom]