@t[Anyarátus]~~META:date created = 2020.07.14., 17:49~~

Olyan, mint az apparátus, de nőnemű, hiszen a regény is az. Nagyjából megvan, mi kerül majd a Ninda végére, vagyis hogy amögé. Elég jókora valami lesz.
Először is egy sor életrajz, a jelenlegi tervek szerint négy: Aini, Sileni, Szinensi és Ninda élete a lexikonból. Az első kettőből persze még egy betű sincsen, hiszen ők még színre se léptek. Szinensiéből se sok, de Ninda bejegyzése már most megvan egypár oldal, és jó néhány dolog nincs még benne abból, amit mostanáig tudunk (százhatvanöt éves koráig). Aztán jön három ábécés jegyzék, a regényben előforduló személyek, helyek, illetve fogalmak magyarázata. S végül a szerző utószava.
A három ábécés jegyzéket a programmal akarom generáltatni, mert ha kézzel csinálom, sosem érek a végére. Van ugyebár az irdatlan jegyzetanyarát, ami e pillanatban (a **ne–48**-asig vannak meg a jegyzetek, bár a szöveg már **oa–9**-nél tart) 2083 darabot számlál. Nézzünk egyet mintának:
//Karasszi, Somarnit :: ki :: nc-19 sajtótájékoztató: Sídi Állami Hírmondó riportere; a kormány tévéjénél dolgozott, nem képviselte sem a kormányoldalt, sem az ellenzéket. Kizárólag az információra váró közvéleményt képviselte//
Ez azért ilyen töredékes, mert a szövegből kimásolt részletkékből áll. Hát ehelyett a publikált szövegbe nyilván valami emberközelibb kellene. Van ilyen is:
//grífeng :: szúni :: nb-1 űr: röhög « nő//
A végén a //nő// az egy körösztröföröncia, mert a //nő// szócikke említi ezt a szócikket, ugyanis egy nő az, aki egy alkalommal azt mondja Nindáról: „ez a gyerek röhög, mint a grífeng”. S ezzel ki is merült minden, amit a grífengről tudunk. Valaki vagy valami röhögő. És ilyenek tömegével vannak. Tessék megnézni azt a részletet, amit egy [[erdekes_hasonlosag|korábbi cikkemben]] idézek, éppen a saját találmányú szavakkal kapcsolatban. A részletből persze nem látszik, hogy mire odaér az olvasó, mennyit fog ismerni ezekből, de elmondom, hogy a dzsuldzsul, a rohokkígí és a sottohan-vaturí sem azelőtt, sem azóta nem kapott magyarázatot. Mindegyiknél ötven százalék, hogy fog. Vagy igen, vagy nem.
Szóval itt jön a kérdés. Somarnit Karassziról tudok ismertetést adni, de kérdés, hogy érdemes-e, mert csak egy jelenetben szerepel. A grífengről, a dzsuldzsulról, a rohokkígíról nem tudok.
Ezek nem lesznek hosszú szövegek. //A Dűne// végén levő szómagyarázatok járnak a fejemben, amik nagyjából ilyen terjedelműek:

//ta-:// előtag, jelentése „kinevezett”, „kijelölt” vagy „soron következő”. Például a //ta-báró// a bárói cím várományosa
//tahaddi al-burhan:// végső próbatétel, amely elől nem lehet kitérni (rendszerint halállal vagy pusztulással végződik)
//tahaddi-kihívás:// fremen kihívás halálos párviadalra, rendszerint valamilyen alapvető fontosságú kérdés eldöntésére

Viszont van egy nagy különbség. Ott a szómagyarázatok sokszor kiegészítő ismereteket tartalmaznak, amik magából a regény szövegéből nem derülnek ki. Például //portigul:// narancs. A regényben csak kétszer fordul elő ez a szó, és lehet tudni, hogy egy gyümölcsöt jelent, de a függelék nélkül nem tudnánk, hogy milyent. (Kivéve persze, hogy ez egy ismert vándorszó, Herbert az arabból vette, de megvan a Balkán összes nyelvében, és azt jelenti, hogy portugál, mert ezt a gyümölcsöt portugál hajósok vitték el ezekhez a népekhez.) Én egyelőre nem tudom, hogy akarok-e a szójegyzékbe olyan ismereteket tenni, amik nincsenek benne a regény szövegében, de valószínűleg nem. Majd kiderül.
Azt mondjuk tudom, hogy mi a módja ennek az elkészítésének. Mindazok a fogalmak, amik belekerülendenek az ábécés listába, kapnak egy plusz jegyzetet, amin jelzés mutatja, hogy beveendők a listába – és írok egy újabb részt a programba, ami ezt feldolgozza és beilleszti az anyarátba.

@blogf[Ninda irodalom A_Dűne Herbert‚_Frank]