@t[Anyanyelvi szótárakkal]~~META:date created = 2017.06.25., 16:51~~

{{ youtube>3OtC19HNGXo}}Ideje használatba venni azt a két pici szótárat és megnézni, hogy boldogulunk velük igazi fordítás közben. A //Sapņu dziesmiņá//t választottam, van benne jó pár szó, amiket még nem értek.

1.

Az első a //midzināt.// Az etimológiai szótárral kezdem, //midzenis// van benne, ami a //miegs//re hivatkozik, ennek kauzatív alakja a //midzināt.// Idegen nyelvi rokonai között van a litván //miegóti// és a porosz //meicte,// amiket úgy fordít, //gulēt,// vagyis aludni. Őse egy //*mei-// gyök, aminek egyik jelentése //sist,// vagyis ütni. A másikat még nem értem, de most elvagyok nélküle. Nézzük az értelmező szótárat. Itt is van //midzenis,// csak a kapcsolatát a //midzināt//tal még nem tudom, inkább a //miegs//szel kezdem, annál is inkább, mert annak a leírásából elég sokat máris értek: //Periodisks fizioloģisks organisma miera stāvoklis, kura laikā pilnīgi vai daļēji tiek pārtraukta apziņas darbība un pavājinās fizioloģiskie procesi.// Tehát fiziológiai organizmus időszakos békés… a //stāvoklis// szerintem állapot, részben a kontextusból véve, de ismerős is, hogy én ezt a szót már elvileg tudom. Gyakorlatilag mégse. Nézzük.
Értelmező szótárbeli leírása hosszú, mit ír Karulis? A //stāvēt// igéből ered (ezt tudtam), A. Kronvaldstól való //jaunvārds,// „újszó”, mint Kellértől a maszek. De a leírását itt sem értem, tehát megnézem a [[https://translate.tilde.com/lv|Tildé]]ben. Condition, situation, state, position. Vagyis állapot. Jól tudtam. Most jut eszömbe, Lomb Kató azt írta, ilyenkor az ellenkező irányú szótárban nézzük meg, hogy jól tudtuk-e. Legközelebb így teszek. Tehát vissza a //miegs// magyarázatához. Békés állapota, amikor (//kura laikā,// amilyen időben) teljesen vagy részben… //tiek.// Az főnévi igenévben //tikt?// Megnézzük a [[http://lattilad.org/vicky/doku.php/dvt/index|Darbības vārdu tabulas]]t, igen, ez neki a harmadik személyű alakja, //to arrive at, to get to, to be.// (Ezt a táblázatsort én állítottam össze egy [[https://latvian.rocks/wp-content/themes/latvian/bonus/latvian-verb-tables.pdf|könyvből,]] amit a Latviešu valodas aģentūra adott ki, csak persze ez angolra fordítja az igéket.)
Lássuk tovább. //Pārtraukta// az nyilván ige, mert igekötője van, az alapige tehát //traukt,// amelynek leírásánál Karulis említi a //pārtraukt// alakot, s egyik szinonimájául azt írja, hogy //neturpināt.// Nem folytatódni, vagyis megszakadni. Ezt mondja a DVT is, amit meg kell néznem, hogy az igealakot kihüvelyezzem. A //-ta// végződés azt jelenti, hogy //lokāmie divdabji, ciešamā kārta, pagātne, nenoteiksmes, sieviešu, vienskaitlis,// vagyis egyes számú, nőnemű, főnévi igenévi, múlt idejű, passzív melléknévi igenév. Amiből történetesen magyarul se értek többet, mint lettül. Az is lehet, hogy határozói. Teljesen mindegy, ezt úgysem értem, valószínűleg annyi az egész, hogy megszakadt (állapot).
//Apziņas.// Többes szám az //apziņá//ból, ez az //apzināt// igéből, korábbi alakja //zināt (ko),// vagyis tudni valamit. //Apziņa// régebben //zināšana,// vagyis tudás volt. Ennek a jelentésmódosulása is Kronvalds nevéhez fűződik, csak azt nem értem. Tehát nézzük az értelmező szótárat. //Cilvēka smadzeņu funkcija – objektīvās realitātes ideālas atspoguļošanas spēja.// Ebből csak az utolsó két szót nem értem, összerakni nem is próbálom nélkülük, nézzük, mi derül ki. //Atspoguļot// négyfélét is jelent, de nagyon gyanús, hogy akörül forognak, hogy visszatükröz. Igazából nem a leírásokból, hanem a példamondatokból gyanítom, //ezers atspoguļoja mākoņus,// tó csinálja felhővel, //diagrammā atspoguļojas temperatūras diennakts svārstības,// ez már a reflexív alak, diagramon történik hőmérsékletnek napi-éji valamije, nézzük meg a Tildében Lomb Kató módszerével, //mirror. Atspoguļot.// Nyertem, még a //spēja// kell. Sk. //spēt,// mondja Karulis, ezt most inkább csak a Tildében nézzük meg. Képesség. Tehát //apziņa// az emberi agy funkciója: az objektív valóság gondolatokban való visszatükrözésének képessége. Rendben. Felismerem, hogy ez a felismerés.
Vissza a //miegs//hez, amelynek megértéséhez ez is kellett. //Darbība// az hatás, de mi lehet a //pavājinās?// Aha, //pavājināt// van a szótárban, //padarīt mazāk stipru, mazāk intensīvu, mazāk koncentrētu. Mazāk// az kétségkívül kissé, mi is a //stiprs…// erős, ezt a saját szójegyzékemben néztem meg, //padarīt// pedig csinál.
Szóval //miegs// az fiziológiai organizmusnak időszakos békés állapota, amikor teljesen vagy részben megszűnik gondolkodni és fiziológiai folyamatokat irányítani, ezt már abban az erős meggyőződésben fordítottam újra, hogy ez márpedig az álom.
Ha pedig //miegs// álom, akkor //midzināt,// ami ennek kauzatív alakja, altat.

//Lācis nāk mani midzināt – medve jön engem altatni…//

2.

A //manus// tisztázásához egyenesen a //mans// alakjait nézem meg a Wiktionaryben. Többes tárgyeset. A //šurpu// engem nagyon emlékeztet a //turp//ra, ami, ha jól emlékszem, tovább. Sajnos egyik szótár leírását sem értem, az értelmezőben //šurp, šurpu// együtt van, az etimológiaiból az derül ki, hogy //šur// az alapalak, ami a //kur// és a //še// érintkezéséből van, meg kell néznem a Tildét. Azt mondja, //šurp// itt, //šurpu// vissza. A Wiktionary ezúttal pontosabb, tisztázza, hogy nem itt, hanem ide, és hozzáteszi, hogy erre. A //šurpu// nincs benne. A Letonika [[http://www.tezaurs.lv/llvv|tezaurs]]a tömören és velőscsont közli, hogy //šurpu// az //šurp.// Többhelyütt említik a //šurp un turp, šurpu un turpu// kifejezést, ami logikusan ide-oda, erre-arra, tehát akkor //turp// nem tovább, hanem arra vagy oda.
//Lidināt// nyilván összefügg //lidot//tal, repülni, nézzük meg ennek alakjait a DVT-ben… nincsen hasonló, lássuk az értelmező szótárat. //Lidināties: ilgāku laiku lidot; lidot turp un atpakaļ, no vienas vietas uz otru, arī uz vietas (par putniem, spārnotiem kukaiņiem).// Ebből csak az utolsó két szót nem értem. Hosszabb ideig repülni; repülni oda és vissza, egy helyről másikra, helyekre is (madárról). Elleszünk a két utolsó szó nélkül, szóval röpködni. Viszont az álmaim tárgyesetben vannak, és a szótárban talált reflexív //lidināties//nek nincsen //lidināt// alakja, ezért én arra tippelek, hogy ez egy külön tárgyas ige, merthogy ugye tárgyak tárgyas ige nélkül legfeljebb a bűvészfrakk zsebében lehetnek, és akkor a jelentése röptetni.

//Manus sapņus šurpu lidināt – álmaimat ideröpteti…//

3.

A harmadik sorból csak a //viņam// kell, ez a //viņš// datívusza. És miután a fordítás fül-farok nélkül marad, tisztázni kell, hogy //saku// az nem kezdek, mert az az ige //sākt,// hanem mondok, //sacīt.//

//Bet es vēl viņam saku – de én még neki mondom…//

4.

//Dejot// az táncolni. Mi a //padejot?// Az igekötőket legjobb a nyelvkönyvből kinézni, a //piecpadsmitā stunda,// tizenötödik lecke sorolja fel őket. Bár szinte mindegyik megfeleltethető a magyar meg- igekötőnek. //Pa-// az meg-, el-, //darīt// csinálni, //padarīt// megcsinálni, hopp, ez pont szerepelt az első verssorhoz végzett kutatásokban. Tehát eltáncolni, de a magyarban ez egy igekötőtlen igének fog megfelelni.

//Nāc dziedāt, padejot – gyere énekelni, táncolni.//

5.

//Šo nakti// az ma éjjel, már hallottam //šonakt// formában a //Priecīgus Ziemassvētkus//ban, amit most úgy azonosítottam be, hogy fejben végigénekeltem az első versszakot és a refrént, annak a végén hangzik el a címe, nem néztem meg leírva, nem hallgattam meg. //Pavadīsim// az nyilván vezetünk, //vadīt.//

//Šo nakti pavadīsim – ma éjjel vezetünk (-jük?)…//

6.

A DVT szerint //lidojot// a //lidot// ige egyik alakja, //atstāstījuma izteiksme, vienkāršā tagadne,// vagyis relatív mód, egyszerű jelen. Erről a lett, a német és a lengyel Wikipédiában van leírás, egyelőre a németet választottam. A keletbaltiban, bolgárban, macedónban és törökben meglevő igemód, renarratív, indirekt beszélés, szépen elmagyarázza német nyelvtani fogalmakkal, de hát én ezt nem értem. A Wiktionary a //lidojot//ra azt mondja, jelen idejű kötőmód.

//Mēs kopā lidojot – hogy együtt repüljünk.//

5.

Nézzük meg azt a vezetünköt még egyszer.
//Pavadīt// – kísérni. Nem mindegy.

7.

Ha //mazs// az kicsi, akkor mi lehet //nemaz? Maz// az //nedaudz,// vagyis nem sok, tehát //nemaz// az sok.

//Bet es vēl gulēt negribu nemaz – de még aludni nem akarok sok(at)…//

8.

//Vairs.// Karulis közli, hogy ez partikula, jobb lesz kétnyelvű szótárban megnézni, lássuk a Tildét. Többé.

//Es vairs neesmu ļoti, ļoti mazs – többé már nem vagyok nagyon, nagyon kicsi…//

9.

A //tālu// engem a //tālāk//ra emlékeztet (tovább), és csakugyan összetartoznak, a //tāls// alatt kell keresni, azt már tudom, hogy //-s, -a// végű melléknevekből az //-u// csinál határozószót. Az olyan példákból, mint //tāla zvaigzne, tālas zemes,// arra tippelek, hogy //tāls// távoli, //tālu// távol, nézzük meg ezt is inkább a Tildében, mert a leírást nem nagyon értem. Stimmel.
Mi a //prom?// Az értelmező szótár szerint //projām,// ezt ismerem, csak a jelentése nem jut eszembe. //Tālāk nost (no kādas vietas, no runātāja); uz citurieni.// A //nost// el, tova, a //cituriene// pedig //cita vieta,// vagyis egyéb hely. Tehát //projām:// máshová, el, tovább.

//Es gribu lidot tālu prom – tovább akarok repülni…//

10.

A //pie// elöljáró és igekötő, ezúttal az előbbi. Itt jobb lesz megint a kétnyelvű szótár. A Tilde az //at, on// szavakkal azonosítja, a Wiktionary a //to// szócskát is hozzáteszi, és példákat is ad. //Es biju pie tēva,// apámnál voltam, //māja pie jūras// ház a tengernél, //braukšu pie tevis// elmegyek hozzád. Csakhogy ezek birtokos esetben vannak, a //princesēm// pedig többes datívusz vagy instrumentalis. A //princese// többes birtokos esete //princešu.// Tehát hercegnők és jó tündérek vannak a sorban, de mit csinál a //pie?//
A Letonika sietett segítségemre. Az elején azt írja, hogy //priev. ar ģen.,// vagyis birtokos esetet vonzó elöljáró, de aztán olyan példák is jönnek, hogy //pie kājām nokrīt lapa,// vagyis lábaknak/lábakkal esik levél, nyilván a láb elé; meg //dzīvot pie vecākiem,// élni szülőkkel. Szóval én annál maradnék, hogy

//Pie princesēm un labām fejām – hercegnőkkel és jó tündérekkel…//

11.

Ha //princesēm// datívusz vagy instrumentalis, akkor //viņām// nyilván szintén, mégis meg kell nézni a Wiktionaryt, mert vannak becsapós dolgok. Meg is éri a fáradságot, ugyanis //viņš// datívusza //viņam,// nem pedig //viņām.// De //viņa// datívusza //viņai,// ezt már megfigyeltem, olvastam valahol, hogy az //a// és //e// végű főnevek is lehetnek néha hímneműek, és az egész ragozásuk ugyanaz, mint a nőneműeké, de a datívuszuk végződése //-am,// a nőneműeknek meg //-ai.// A lett nyelv kezd egy fantasztikusan ügyes zsonglőrre hasonlítani, aki történetesen nem tányérokkal vagy labdákkal zsonglőrködik, hanem végződésekkel. (Varázsló lettül //burvis.//)
Viszont van részletesebb ragozási táblázat is, ahonnan előkerül a //viņām// is. Ez a nőnemű többes datívusz, amiben van némi logika azt követően, hogy az imént láttunk többes alanyokat.

//Ar viņām tēju dzert un – velük teát inni és…//

12.

//Laisties.// Ez egy reflexív ige, ugye. Nézzük meg az értelmező szótárat. Első jelentése: //lidot,// repülni. Aztán //virzīties lejup.// A //lejup//ot már ismerem, //lejupielādēt// az letölteni, sok könyvet //lejupielādēju// már a netről. //Lejup// az le. A példákból //(laisties no kalna lejā, saule laižas uz vakariem)// az érződik, hogy lefelé tartó mozgással kapcsolatos, de valahogy gyanús, megnézem a Tildében is. Egyszerűen annyi, hogy repülni.
A //sapņu// nyilván a //sapnis// tárgyesete, de azért ellenőrzöm. Hehe, csodákat. Többes birtokos.

//Laisties sapņu dejā – repülni álmok táncában.//

13.

//Miedziņš// az nagyon gyanúsan a //miegs// becézett alakja lehet, lásd //zirgs – zirdziņš,// ezt éppen Agate tanította meg nekem, amikor [[szurke_voros_alapon|bejött]] mint vízipaci. //Man// az nekem, egyszer meg kellene tanulni a névmások eseteit, de valószínűbb, hogy csak a sokszori ismétléssel válnak véremmé. //Mīļo// az egy határozott ragozású alak abból, hogy kedves, de ezt ki kell deríteni pontosan. Csak nem emlékszem az alanyesetére. Hát írjuk be a Tildébe, az majd megmondja. //Mīļš!// Szerintem ezt a szóalakot még nem is láttam, //mīlīgs, mīlestība,// ilyenek vannak a szókincsemben, de //mīļš// még nem szerepelt. //Lācīti// egyszerűen a medve //deminutīvs daudzskaitlis// alakja.

//Miedziņš nāk man, mīļo, lācīti – álmocska jön rám, kedves, medvécskék…//

14.

//Nu// ugyanazt jelenti, mint magyarul, //tagad// viszont most. //Nāc// a //nākt// egyes felszólító alakja, gyere, a gondom a végével van. //Mani// az engem, de ha //midzināt// altatni, akkor //midzini// a DVT szerint (ez az ige nincs benne, de //aicināt// benne van) a jelen idejű, egyes szám második személyű alak, altatsz. No gyere most engem altatsz. Ezt a szöveget anyanyelvi beszélők sokasága olvasta és hallotta, csak jó lehet, én vagyok az, aki nem tud valamit. Például lettül. Igenis ezt a sort fogom beleírni a szövegbe, és később meglátjuk.

//Nāc nu tagad mani midzini. – No gyere most engem altatsz.//

13.

Illetve pillanat. Az előző sornál ott tartottunk, hogy medvécskék, de ez márpedig nem lehet többes alanyeset. Próbáljuk ezt tisztázni, mert a //nāc// világosan egyes szám, többesben //nāciet// volna. A becéző képző //-ītis, -īte.// Milyen esetben áll //-īti?// Nehéz ügy, mert ha hímnem, akkor lehet egyes tárgyeset, instrumentalis vagy vokatívusz, illetve többes alanyeset vagy vokatívusz; ha nőnem, akkor egyes tárgyeset vagy instrumentalis. Mármost feltesszük, hogy a //nāc// a medvécskére vonatkozik, mert ki másra, tehát egyes számban áll, a többes alakok kiesnek. A tárgyeset is kiesik, ha egyszer a medvécske alany a mondatrészben. A nemét annyiban gyaníthatjuk, hogy az elején //lācis// volt említve, ez egy második ragozásbeli, hímnemű főnév, a nőnemű medve, Medvéné az //lācene,// de ő nem szerepel a szövegben. Tehát többes instrumentalis vagy vokatívusz, de ha instrumentalis, az két dolog lehet: vagy van egy elöljáró, ami instrumentalist vonz (de nincs), vagy valami történik a medvécskével, de ilyesmiről sincsen szó.
Ez tehát vokatív medvécske, egy darab, hímnemű. Ó, medvécske!

//Miedziņš nāk man, mīļo, lācīti – álmocska jön rám, kedves; medvécske…//

15.

Ha //miegs// álom, akkor //aizmigšu// az elalszom jövő ideje? Igen, az értelmező szótár szerint //aizmigt = nonākt miega stāvoklī,// belejönni álom állapotába.

//Es aizmigšu un sapņu valstī – Elalszom és álmok országába(n)…//

16.

//Satikšos// kétségkívül a //tikt// igére megy vissza, tisztázni kell az igeképzett alakját és hogy a végződés melyik igealak… hopp, mielőtt előveszem a táblázatot, már javítom is magamat, mert az //-os// végű igék legjobb emlékezetem szerint reflexív egyes szám első személyűek, és az //š// ugyanebben a személyben a jövő idő képzője, vagyis //satikties// a szótári alakja. A DVT-ben megvan //satikt:// találkozni, de persze //-šos// végű alakja nincsen. //Tikties// is megvan, szintén találkozni (majd akkor fogok igazán tudni lettül, ha érzem a különbséget az ilyen igeváltozatok között), és itt csakugyan megvan a //tikšos,// vienkāršā nākotne, egyszerű jövő idő. Hogy is van ez?
//tikt// – ér, jut valahova
//satikt// – találkozik
//tikties// – találkozik
//satikties// – találkozik
De közelítsük meg máshogyan. A magyarban is van //eltalál, odatalál valahova// igealak, fordítsuk ezzel a //tikt//et, és reflexív ragozással a reflexív alakokat. A //sa-// igekötőnek pedig van „össze” jelentése: //skatīties// nézni (néződni), //saskatīties// összenézni. Használjuk ezt. Sokkal szimmetrikusabb lesz:
//tikt// – talál valahova
//satikt// – összetalálkozik
//tikties// – találkozódik
//satikties// – összetalálkozódik

//Satikšos ar labām fejām. – találkozom jó tündérekkel.//

17.

//Un sirdi pilda prieks,// ez van a //Priecīgus Ziemassvētkus//ban, vagyis //piepildīsies// nyilván megtelik, megtöltődik. Illetve mivel az álmaimról van szó: teljesülnek. De ellenőrizzük. A főnévi igenév //pildīt,// a DVT a //piepildīt// változatot is hozza, a //gaidīt// ragozásával, de ez nekünk nem jó, reflexív kell. Egy találomra választott //-īties// végű igét tanulmányozva az derül ki, hogy //-īsies// lehet jövő idejű, egyes szám második személyű alak, de ez nekünk nem illik bele, mert nincs megszólítottja a mondatnak, és lehet harmadik személy, ez az.

//Un piepildīsies mani sapņi – És teljesülnek álmaim…//

18.

Ezt a sort minden keresés nélkül értem.

//Un laimīgs būs rīts. – És boldog lesz a reggel.//

19–20.

Hátravan még a refrén. //Čuči// nem szorul fordításra. A többit is egyből értem, //mazais// a //mazs// határozott alakja, //bērniņ// pedig a //bērns -iņš// képzős becézett alakjának vokatívusza. Vagyis duplán kicsinyítve van a gyerek, de hadd fordítsam a szótagszám kedvéért csak egyszeres kicsinyítéssel.

//Čuči, čuči, mazais bērniņ – Csicsí, csicsí, kisgyerek,\\ Lācis mani midzina. – medve ringat engemet.//

@blogf[Sapņu_dziesmiņa Albekeite‚_Agate lett nyelvészet fordítás Karulis‚_Konstantīns Kronvalds‚_Atis Kellér_Dezső Lomb_Kató Priecīgus_Ziemassvētkus]