@t[A nyelv egy kaland]~~META:date created = 2016.12.29., 23:02~~

//Un tikai priekam sirdis,// [[https://soundcloud.com/nando_latvia/08-balts-mirdzoss-sniegs?in=nando_latvia/sets/nando-raibie-ziemassv-tki|énekli]] Keita tündérmese nyelven. Nekem az a szokásom, hogy egy-egy dalszöveget nem állok neki elejétől a végéig lefordítani, hacsak nem [[a_csillagoktol_a_napszemuvegig|cikket]] írok belőle, hanem itt-ott szavakat, félsorokat keresek ki a szótárból, ami éppen érdekel. Most épp ezt a részt.
A //sirdis//ről kiderül, hogy a //sirds// többes alanyesete, tárgyesete, lokatívusza és vokatívusza (jé, eddig föl se tűnt, hogy van vokatívusz), de mi a //sirds?// Azt [[https://lv.wiktionary.org/wiki/sirds|mondja,]] //(anatomija)// Galvenais cilvēka asinsrites orgāns. Anatomija? Mit keres egy dalszövegben egy anatomijai szakkifejezés? A magyarázatból csak az //orgāns//ot értem, aztán megtalálom az alján a fordításokat. //Sirds!// Mint //srdce!// Állandóan mondogatom, hogy Európában mindenki tud lettül, de amikor rá kellene ismerni a szavakra, nem sikerül. És //cilvēks// az //človek,// most azt is megnéztem a szótárban. Mert a balti–szláv nyelvközösség alig három és fél évezreddel ezelőtt bomlott föl, vagyis a proto-indoeurópai felbomlása után két évezreden át még fennállt.
Egyébként //asinsrites// nyilván //asinis//szal függ össze, ami vér, rokona a latin //sanguis//nak. A //rites//t nem értem, a //galvenais// magyarázatát szintén nem, de tudom, hogy a szív mire való, [[part_keresek|nekem is van.]]
A //priekam// a //prieks// egyes datívuszának bizonyul, a magyarázatból //(pozitīvs emocionāls stāvoklis, kam raksturīgs pacilāts garastāvoklis, izteikta labsajūta)// megint csak a latin szavakat értem, de ott a fordítás: öröm. És nini, ez meg a szláv //prijatel// és a germán //friend// rokona, de természetesen a //Freudé//é is. Mondom, hogy mindenki tud Európában lettül!
Példakifejezések is vannak, rögtön megakad a szemem azon, hogy //prieka meita.// A //meita// nagyon rögzült, öt-hat //meita// csodaszép dalolását hallgatom hónapok óta, //meita// az lány. És tényleg:
Prieka meita — prostitūta.
Úgyhogy amíg odakint //prieka meita// hideg van, én idebent ULAS lettül tanulok. Azaz nem tanulok, én elvileg továbbra is a csehnél tartok, mert Barča Hrdinová ugyan nem énekel, de szintén egy tündéri //meita,// és még annál is sokkal [[j_b|több.]] Ezért találtam ki ezt a szaktudományi rövidítést, hogy ULAS. Ez angolul van: Unintentional Language Acquisition from Songs. Eszperantóul SALK, Senintenca Akiro de Lingvo el Kantoj. Magyarul Akaratlan Nyelvtanulás Énekelt Dalokból, ANYÉD. Az ember hallgat dalokat, és közben felismer vagy kiszótáraz belőlük szavakat, mert érdekli, hogy miről lehet szó, aztán vagy megjegyzi, vagy nem. De nem áll neki nyelvleckéket olvasgatni, nyelvtant tanulni, és amikor éppen nem hallgat dalt az adott nyelven, akkor nem foglalkozik a nyelvvel sem. Elég sokat megtanultam többféle nyelvből ULAS módon, a romanit csak így tanultam, Kalyi Jag-dalszövegekből, úgyhogy az gond nélkül megy, hogy //zhal e rāca po palyi// meg //te avlas man shukār grasta,// de egy pohár vizet kérni nem tudok. A csehhez is fölhasználtam dalokat, [[https://www.youtube.com/watch?v=Hu1-zW_xfAM|Můj čas]] meg [[https://www.youtube.com/watch?v=xr3t_AtzUZc|Čarodějky z předměstí,]] de volt már ezen a módon walesi, görög, mindenféle. Lettül még nem tudok annyit, mint romaniul. A többiül meg csak néhány szót.
Visszatérve a kiinduló szövegtöredékre, a másik két szót már ULAS tudom, //un// az //és,// de most megnéztem, és nini, a példamondatokat is tudom:
Andris un Jānis ir labi draugi.
Saule uzlec, un sākas jauna diena.
De nem mindent ULAS tanultam, //labs// az jó, a magyaroknak legismertebb lett szóból: //labvakar// az jó estét. (//Vakars,// este, mint //vacsora,// ugyanabból a balti–szláv tőből. A //labs// is indoeurópai eredetű, de mifelénk ismert nyelvekben nincsen rokona.) //Draugs// pedig természetesen barát. A második mondatot pedig mindenki érti, aki olvasta az eddigi NANDO-cikkeket. //Diena// az nap, az összes indoeurópai nyelvben megvan, az angol //day// és germán rokonai kivételével, mert azok nem a PIE //*dyew-,// „ragyogni” tőből jönnek, hanem a //*dʰegʷʰ-,// „égni” tőből.
//Tikai// pedig: csak. Ez már nem ősi örökség, hanem balti fejlemény, csak a litvánban van testvére.
És csak örömet a szíveknek.

@blogf[Krūmiņa‚_Keita NANDO nyelvészet lett cseh Hrdinová‚_Barča ULAS Kalyi_Jag romani]