@t[A magyar King Kong]~~META:date created = 2010-07-18~~

Amikor a magyar hajó megérkezett a felfedezetlen, ködbe burkolózó szigetre, még senki sem sejtette, mennyi bonyodalomnak néznek elébe. Ám a kapitány lányát már másnap elrabolták a bennszülöttek. Három hét múlva, amikor a törzsfőnöknek küldött tértivevényes levél kézbesíthetetlenség miatt visszajött, a kapitány expedíciót vezetett a szigetre.
A törzsfőnök kijelentette, hogy a lányt hatalmas majomistenüknek, Kongnak áldozták fel, ilyenformán a kérdés a kultuszminisztérium hatásköre. A törzs varázslója azonban elhatárolódott az emberrablástól, ő csak a készen átvett lány feláldozását végezte. A kapitány hazája nevében birtokba vette a szigetet, a legmagasabb hegycsúcsra kitűzte Magyarország, az Európai Unió és az expedíciót szponzoráló cégek zászlait, és mint az államhatalom helyi képviselője őrizetbe vette a két bennszülöttet.
Az előzetes letartóztatás még szinte meg sem kezdődött, amikor máris tiltakozó levelek özöne árasztotta el a Sziget Megyei Önkormányzatot. A megyei közgyűlés, amely a kapitányból és a szponzorcégek egy-egy képviselőjéből állt, megállapította, hogy a szigetnek 3600 nagykorú lakosa van, ám 3601 tiltakozó levelet számláltak. Mivel nem lehetett megállapítani, hogy melyik polgár követett el visszaélést, egyetlen levelet se vettek figyelembe. A szigetlakóknak be kellett érniük azzal, hogy tüntetéseket rendeztek a hátsó fedélzeten.
Mivel emberéletről volt szó, gyorsított eljárásban tárgyalták mindenekelőtt az előzetes letartóztatás jogosságát. Az Európai Unió emberjogi szakértőiből álló bizottság alig félórás tárgyalással jogosnak ítélte a kapitány lépését, tekintettel a szükséghelyzetre. Azonnal hoztak egy újabb határozatot is, amelyben a fellebbezést elutasítják, arra az esetre, ha a törzsfőnök és a varázsló fellebbezést nyújtana be, amit azok néhány nappal később meg is tettek.
Az ügy már Pesten került bírósági szakaszba, de mindkét törzsi vezetőt felmentették, mert a cselekmény elkövetésének időpontjában a szigeten a törzsi törvények voltak hatályban, amelyek nem tiltották, sőt kimondottan előírták a lányrablást. Ők már nem tértek vissza a szigetre, mert az ítélethirdetésig öt év telt el, amit szabadlábon töltöttek Budapesten, és megszokták a várost. Mindketten megmaradtak az eredeti szakmájukban: a törzsfőnök indult a parlamenti választásokon, a varázsló pedig tévés időjárás-jelentésekben vált ismertté.
Mindennek azonban már nem volt köze az elrabolt lányhoz, akinek ügyében a helyszínen peregtek tovább az események. Miután az unió jogosnak minősítette a sziget elfoglalását és a magyar törvénykezés bevezetését, a kapitány megindult csapatával a lány kiszabadítására. A faluban azonban közölték velük, hogy a falut és King Kong területét elválasztó fal magántulajdon, így a rajta levő kapu is. Az egész építmény az építkezést végző törzsi ács tulajdona. Az ács nem járult hozzá a kapu kinyitásához. A kapitány beperelte és megnyerte a pert. A kaput kinyitották, de a lány nem volt a mögötte levő oltáron. A kapitány expedíciót szervezett a felkutatására, de ekkor előállt hetvenkét bennszülött, akik okmányokkal igazolták, hogy a kapu mögött levő terület egyes részei az ő tulajdonukat képezik. Az ezt követő perekben a bíróságok nagy része a kapitány javára ítélt, de néhány bennszülött megnyerte a pert, így a lánymentő expedíciónak kissé kacskaringós útvonalon kellett haladnia. Néhány nap alatt azonban megtalálták a majmot. Egy fa tövében ült és banánt evett, bennszülött magánterületen, így csak a telekhatárról kiabáltak be hozzá:
– Hol van a láááááány?
A majom hatalmas volt, dünnyögnie is elég volt, hogy tisztán hallják több száz méterről:
– Tíz éve hazament vízibusszal.

@blogf[! King_Kong Európai_Unió ügyintézés irodalom]