„Már gyerekfejjel hivatkozási alappá vált, és az is maradt egész életében. Ha nem így lett volna, talán csak kevéssel éli túl az életműve – de így bármeddig eltarthat a hatása.”
Sileni: Ninda élete, 330.
Az a magatartás, amit az Emvari Köztársaság gyakorolt ebben az ügyben, mindenféle emberi jog sárba tiprása. Azoknak az értékeknek a nevében, amelyeket hosszú-hosszú ideje csillagközi egyezmények sora garantál, és amelyeket Nindától tanultunk, tiltakozunk Emvari kormányzatának az egészségügyi jogrendszertől az űrkikötő forgalomirányításáig mindenfelé megnyilvánuló szélsőséges, embertelen látásmódja ellen. Azonnali bocsánatkéréseket követelünk, a jogfosztottak haladéktalan, teljes rehabilitálását, valamint jogszabályi garanciákat arra, hogy ilyenek többet nem fognak előfordulni. Mostantól odafigyelünk, hogy miképpen zajlanak a dolgok Emvarin, és számon kérjük. Ez volt első és utolsó figyelmeztetésünk. A Ninda Társaság nevében: Hiragi, ügyvéd.
A Testvériség szokásos arroganciájával megfogalmazott közlemény csillagerővel terjedt a Galaxisban, és jóformán azonnal odakerült Emvari kormányzójának, Homevinnek az olvasójára. A kormányzó alacsony, kicsit szögletes fejű ember volt, rövid szürke haj simult hasonlóan szürkés bőrére. Rendesen a bőre világosbarna lett volna, de régóta betegeskedett. Egy régimódi, barna fotelban üldögélve olvasta a közleményt.
– Mi ez a hülyeség? – kérdezte fáradtan.
– A szúnik mindig ilyenek voltak, kormányzó úr – felelte Armin, a titkára.
– Valójában nem is rájuk gondoltam… vagy nem csak rájuk. Hívd fel Hareszint.
A külügyminiszter néhány pillanat múlva megjelent az asztali képernyőn.
– Üdv, Homevin. Hogy vagy ma?
– Üdv, Hareszin. A hogylétemet inkább hagyjuk… Megnéznéd ezt a… nem tudom, mit?
Armin közben már továbbította a szöveget. A testes, szakállas miniszter gyorsan átolvasta.
– Nagyon provokatív – mondta.
– Az – bólintott a kormányzó, és hátradőlt a fotelban, egy gombnyomással kissé hátrébb hajtva a támlát és följebb emelve a lábtámaszt. Az olvasót odanyújtotta a titkárnak.
– Olyan választ javaslok, amiből kitűnik, hogy nem tűrünk beleszólást az ügyeinkbe.
A kormányzó lehunyt szemmel pihent, csak a szája mozdult meg.
– Az a Ninda, akinek a nevében írták, a Testvériségből van, nem?
– De igen, Homevin.
– Lennél oly jó és a válasz megírása előtt megnéznéd, hogy mekkora a Testvériség és mekkorák vagyunk mi?
– Hogyne… ahogy kívánod, természetesen.
– Köszönöm.
A titkár elköszönt a minisztertől, bontotta a hívást és csendben elhagyta a szobát.
Hosszabb idő múlva hívta ismét a kormányzó.
– Mennyit aludtam?
– Négy és kettőt, kormányzó úr.
– Történt valami érdemleges?
– Sajnos nincsenek jó híreim. A Ninda-ügyben kedvezőtlenek a fejlemények.
Az Emvari Köztársaság kormánya sajnálattal értesült mindazokról a kellemetlenségekről, amelyeket Hiragi ügyvéd úr említ közleményében. Kénytelenek vagyunk beismerni, hogy hibákat követtünk el, és őszintén bocsánatot kell kérnünk értük. Legelsősorban azért, mert teljességgel érthetetlen és elfogadhatatlan az a magatartás, amit űrforgalmi irányítóinkkal szemben megkövetelünk, és amelynek következtében a világunkra érkező szúni orvost, Horgindup doktor urat szükségtelenül és udvariatlanul korlátoztuk mozgásában. Bocsánatot kérünk tőle és a Szúnahaum Testvériségtől. Az új utasításokat haladéktalanul kidolgozzuk és érvénybe léptetjük. Bízunk benne, hogy a Testvériség nem erről a balfogásról fogja megítélni országunkat.
Rátérve most már arra az esetre, ami hozzánk hozta Horgindup doktort, az ügyben végzett vizsgálataink tanúsága szerint hiba nem történt. A kórház személyzete jogszerűen, a törvény betartásával járt el. Ezért őket kritika nem érheti. Barátsággal kérjük a Testvériséget, hogy a jövőben másfajta jelzőkkel illesse országunkat.
Hareszin külügyminiszter
Ezt a közleményt pedig Hiragi olvasta pontosan azzal a gondolattal, mint a kormányzó az övét, csak ő a janníhaumban üldögélt és nem kérdést tett fel: „mi ez a hülyeség?”, hanem azt mondta: „ostobák”.
Gondolt egyet és felhívta Szindoriát.
– Kedves nézőink, önök a BGH adását látják Sỳÿndoṙeìa világáról, Larenka Szontiszkovarikinde vagyok. Az imént kaptam egy érdekes hívást dr. Hiragi ügyvédtől, a Ninda Társaság vezető jogászától, aki valami nagyon furcsa történetet mesélt el nekem. Kérem, hallgassák figyelemmel.
Larenka mellett a kép jobb oldalán megjelent Hiragi.
– Üdvözöllek, Hiragi. Kérlek, mondd el a nézőknek, amit nekem meséltél.
– Köszönöm, Larenka – mosolygott az ügyvéd. – Ez egy elég furcsa történet. Egy balesetet szenvedett férfivel kezdődik az Emvari Köztársaságban. Nyaktól lefelé megbénult. Mit tesznek ilyenkor az orvosok? Hát ugye megpróbálnak segíteni. Ha lehetséges, akkor meggyógyítják. Ha nem, akkor életbe lép a törvény. A Testvériség törvénye szerint ha nem állítható helyre a beteg olyan életminősége, amit ő maga emberi méltóságának megfelelő szintűnek tekint, és úgy kívánja, akkor az orvos köteles rendelkezésére bocsátani egy olyan berendezést, amely a beteg saját maga által kiadott parancsra azonnal, fájdalommentesen véget vet az életének. Kisebb-nagyobb eltérésekkel ugyanez a törvény Szindorián, Rekkiben, Sídiben, de azokban az államokban is, amelyek Emvari közelében találhatók: Szetunda, Rergi, Lomdarva, Halpilil, Homargen, Saunis mind ugyanígy írta a törvényét, kisebb fogalmazásbeli eltérésekkel. De Emvari nem. Náluk az áll a törvényben, hogy az orvos köteles a beteg életéért a végsőkig küzdeni. Értenek engem? Az életéért. Nem pedig az életminőségéért. A csillagközi szakjogászok egybehangzó véleménye szerint – amit számtalan megtörtént eset támaszt alá – ez azt jelenti, hogy amíg a betegnek van agyműködése és nem érez fizikai fájdalmat, addig az orvos büszkén mondhatja, hogy segített. A lelki szenvedés ezt a fajta törvényt egyszerűen nem érdekli. Ez persze tökéletesen ellentmond az összes orvosi eskünek, amiknek – véletlenül tudom – negyvenféle változata van használatban a spirálkar orvosi egyetemein, de kivétel nélkül mindegyik tartalmazza a kínzás teljes tilalmát. Emvari nem nagy ország, de van öt egyetemük, ahol képeznek orvosokat, és mind az öt a Nirk-esküt használja. Ebben is benne van. Csak közben ugye van egy törvény, ami kötelezi az orvost, hogy akkor is tartsa életben a beteget, amíg csak lehetséges – ha a beteg élete már csak szenvedés.
Kis szünetet tartott.
– És most jön a történetben az, amire úgy szól a rekki mondás: feltörtem a tojást, de teherautó volt benne. Természetesen léteznek esetek, amikor egy ilyen nyaksérülés nem gyógyítható. Természetesen senki sem vonja kétségbe, hogy az emvari orvosok megvizsgálták a beteget, bizonyára modern műszerekkel, szakszerűen, és úgy jutottak arra a megállapításra, hogy nem gyógyítható. Márpedig – az volt. Ez úgy derült ki, hogy az egyik orvosuk felhívott minket, a Testvériséget. Egy szúni orvos odament és megvizsgálta. Igen, az elszakadt idegvégződések messzire kerültek egymástól, de össze lehetett őket illeszteni. Vannak erre alkalmas hipersebészeti eljárások. A beteg még sokáig feküdt a kórházi ágyban mozdulatlanul, mialatt a parányi hipernyalábok pillanatnyi szünet nélkül építették újra a károsodott szöveteket. Most tornázik és fokozatosan nyeri vissza mozgásképességét. Mi pedig természetesen – mindig az orvosok aratják le a dicsőséget, nekünk ügyvédeknek jut a piszkos munka – most perelhetünk, mert Emvari nem akarja kifizetni a kezelést. Hanem ráadásul még ilyen leveleket írnak… felolvasom. Kérem, figyeljenek fel arra a tényre, hogy a külügyminiszter írta alá, nem pedig az egészségminiszter, akinek ez dolga lett volna.
←pf-1 eutanáziaügy [-19] Nem ő a Nagy Csillagközi Problémamegoldó Valaki. Ő csak egy kislány. De a Galaxis addig-addig erősködött, hogy márpedig ő a Nagy Csillagközi Problémamegoldó Valaki, amíg a kívánságuk valóra váltotta önmagát. De még mindig csak egy kislány maradt, és nemegyszer úgy oldott meg problémákat, hogy nem is tudott róla. (Hait Kirísz: Emlékiratok, 60.) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 61. dàỹm 28., a fehér órájapf‑1 pf-2 Emvari [-25] Már gyerekfejjel hivatkozási alappá vált, és az is maradt egész életében. Ha nem így lett volna, talán csak kevéssel éli túl az életműve – de így bármeddig eltarthat a hatása. (Sileni: Ninda élete, 330.)pf‑2 pf-3 diplomaták [-13] Az ember önkéntelenül összehasonlításokat csinál. A gyerekeim intelligensek, műveltek, tele érzésekkel. A barátaim gyerekei is. Mindaz, amit a Testvériség nyújt, nekik is rendelkezésükre áll. De mindabból, ami őt Nindává teszi, semmi sincs meg bennük – hacsak nem tőle magától tanulták. Persze nincs több volt szindor csavargó a Testvériségben. Mégse hiszek benne, hogy ettől van. (Ámmaít Ídara: Majdnem Ninda apja vagyok, 21.) :: Ríhongip Hauri, 43 705. higit fargiszíman, 420pf‑3→
ph-21 id [-775] ()ph‑21 ·· -700 733 816 szó (705 592+24 081+4143) 5 083 752 betű (4 919 661+164 091) 5 621 480 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2226. nap, 327 szó/nap, 2283 betű/nap, 77:05/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.30.:34, 3085 16. 13:49 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |