„Abban a társadalomban, ahol többféle réteg szorul szociális rehabilitációra – az egész társadalom rehabilitációra szorul.”
Lí-Nindaran: Gondolatok, 49. sómir
Ȳširiomis Sauskaivas
17 351
680
A közönség boldogan tapsolt. Nindát látni itt, Aištyrīnas városrész kicsiny színházában – csodálatos élmény! Előre benne volt a programban, bár csak három napja tették közzé, és a Leinoliumas élő adásban közvetíti. Úgyhogy a műsor ki fog jutni a Galaxisba. Ennek is örültek a saunisiak – ők nem voltak olyan elzárkózóak, mint a szúnik –, de elsősorban annak, hogy Ninda fellép. Első ízben az esküvője óta.
Természetesen a haundáit nem tette föl, de éppoly természetes módon ott aranylott a kezén a haudzsi. A dzserangok már megszokták, de persze mindmáig sejtelmük sem volt, mit jelent. Világoskék leitában volt, könnyű, kicsiny, világoskék aisvynascipőben, és egy négyágú āstriscsillag ragyogott a homlokán, a fején körbefutó aranyláncocskán. Mert ha egy saunisi művész az esküvője után először fellép, akkor āstrisdíszt visel.
– Köszönöm – mosolygott a közönségre, amikor végre elült a taps. – Most bizonyára azt hiszitek, hogy valamelyik Limelullí-dalomat halljátok majd újra. Jól gondoljátok – és mégsem.
Lenyomta a billentyűket, a Ranguman csendes, mély lüktetéssel megszólalt, s ő énekelni kezdett.
– Šilutē, lynatē, kalvis nāria synanē,
ȳndravaiskas kaistinē,
jāris skaumas kaivorynē
styn uoymis…
Kis szünetet tartott, s a közönség már vele énekelte, pedig soha nem hallották ezt a vadonatúj dalt, de annyira nyilvánvaló volt, hogy mi következik.
– …Lymelullītē…
A dal persze óriási siker volt, de másképp, mint általában. A színház közönsége a dal után, mintha megbeszélték volna, nem kezdett el tapsolni, hanem mindannyian felálltak és meghajoltak, felmutatva mutató- és középső ujjukat – a saunisiak így hívták az apa- és anyaujjat –, és így maradtak mindaddig, amíg Ninda csendesen meg nem szólalt:
– Köszönöm. Jó érzés, hogy ez a világ a második otthonom.
Erre már kitört a tapsvihar.
De a meglepetéseknek ezzel nem volt vége. A dal után Ninda megköszönte a tapsot, visszament az öltözőbe, és három másik művész után visszatért. De más viseletben. Bokáig érő, elomló halliri volt rajta, afölött könnyű dzsahina, felhajtott csuklyával, és kis jarkilcipő. Minden ugyanabban a világoskékben, mint az előző alkalommal. A közönség frenetikus üdvözlése most nem csupán annak szólt, hogy ő az, aki, s nem is csak annak, hogy felismerték a hinnul viseletet, hanem a következtetést is levonták, hogy eszerint az iménti dal hinnul fordítását fogják hallani. S nem is csalódtak.
– Saunison sok hinnul él – jelentette be, folyékony hinnul nyelven; a közönség persze tudta, hogy nem beszéli a nyelvet, megtanulta a szöveget. – Hinnuldudon is szép számmal találhatók saunisiak. S van még néhány ország, ahol mindkét népet számon tartják mint kisebbséget. Azt mondják, nem él a Galaxisban sem saunisi, sem hinnul, akinek ne lennének felmenői a másik népből is. Ha tehát saunisi vagyok, hinnul is vagyok. De azért a dalt – elmosolyodott – nem saját magam fordítottam le. Nirri jun-Alvisszit munkája.
Megvárta a derültség elültét, s elénekelte a dalt hinnulul is. Újabb három művész fellépését követően pedig világoskék köntösben és saruban tért vissza, nyakában a két haundával, és szúni nyelven is előadta. Imádták.
– Ma estére ennyit – mondta azután. – Nem szeretnék visszaélni vendéglátóim türelmével. – A nézők nevettek, hiszen ez az apró színházacska soha nem kapott még akkora reklámot, mint most, hogy ő fellépett itt. – De ha eljöttök hatvanegy napon a Luošyvairās parkba…
Szavai belevesztek a közönség ujjongásába és a kitörő tapsorkánba.
Nem sokkal később pedig a színház Šuorānis termében üldögélt egy barna kanapén, és színészekkel, énekesekkel, újságírókkal beszélgetett. Ezt is közvetítette a tévé.
– Saunis nagyszerű hely – mondta. – Tényleg a második otthonom.
– Szindoria hányadik? – kérdezte Lieni Ēndravais tévériporter.
Ninda megrázta a fejét.
– Én mindenhol otthon vagyok, ahol barátságosak az emberek. De igazi otthonom csak kettő van, a Testvériség és Saunis. Amikor elmegyek – hazulról haza –, olyan hajót fogok választani, amelyik érint egy-két olyan világot, ahol még nem jártam. Szeretek új helyeket, új embereket megismerni.
– Azért reménykedünk, hogy az nem lesz nagyon hamar – mondta udvariasan a tévés.
– Hamarabb lesz, mint szeretnétek – felelte Ninda tárgyilagosan. – Kötelezettségeink vannak az egyetemen és máshol is. Nekem is, a feleségeimnek is, Haitnak és Ámmaítnak is. Még meg szeretnénk nézni ezt-azt Saunison, aztán indulunk.
– Ezzel természetesen nem vitatkozhatunk. Tervezed-e, hogy fellépsz még, mielőtt elindulsz?
– Nem, de ettől még előfordulhat. Ha felkérnek valahol, és be tudom szorítani az időmbe, nem szoktam nemet mondani.
Sok mindenről szó esett ezen a beszélgetésen, nemcsak Ninda programjáról. Még a saunisi politikáról is.
– Nem sokat tanulmányoztam – mondta Ninda –, de az a benyomásom, hogy alapjában egészséges. Van a családomban politikus, ő szokott néha mesélni róla. Saunis azok közé az országok közé tartozik – nagy örömömre nem azért, mert énnekem tulajdonítanak valami csodatevő hatást, sokkal régebben van ez így –, ahol a politikusok kötelesek megoldani a felmerülő problémákat. Ez önmagában nem jelent semmilyen varázslatot. De azzal, hogy ez törvénybe van iktatva, a politikusok kényszerítve vannak, hogy addig tárgyaljanak és egyeztessenek, amíg kompromisszum nem születik. Ezt azoknak a nézőknek a kedvéért mondom, akik olyan országban élnek, ahol ez nincs. Ha egy politikai nézeteltérést nem oldanak meg, akkor kapnak egy ésszerű határidőt, és kijelölik az illetékes politikusokat, akiknek tárgyalniuk kell a problémáról. Ha a határidő leteltéig nem jutnak eredményre, elveszítik a javadalmazásuk kisebb-nagyobb részét, vagy akár a pozíciójukat, ha az ügy elég fontos.
– Sok országban van így ezen a környéken – szólalt meg Ēmy Laikasyvorākis díszlettervező.
– Igen, jó néhány ilyen akad. Nekem úgy tűnik, hogy ez valami űrrajzi jellegű dolog. Azaz nem nekem, Ōris barátom hívta föl rá a figyelmemet. Itt, ezen a galaktikus környéken, körülbelül Ankervattól Ilfalmig az országok nagyjából felében hasonló törvények vannak érvényben. Nyolcvan államban. Távolabb viszont ez csak elszórtan jelentkezik. Karven tilu Aravinki ezt úgy fogalmazta meg, hogy hiába a modern csillagközi kommunikáció, hiába beszélhetünk a Galaxis legtávolabbi sarkában élőkkel ugyanúgy, mint a szomszéd utcabeliekkel, éppen a Galaxis méretei miatt elsősorban a szomszédainkra figyelünk. Senki, még egy államapparátus sem képes több milliárd lakott világ életét figyelemmel kísérni. Ezért a ruhadivattól és az étkezéstől kezdve a kocsitípusokon át a törvényekig mindent elsősorban a szomszédainktól veszünk át. Én ehhez azt tudom hozzátenni: ha egy államban van egy törvény, ami nem hasonlít a szomszédokéra, viszont annál inkább egy távoli állam törvényére, akkor keressünk a dolog mögött egy olyan törvényhozót, akit közeli kapcsolatok fűznek ahhoz az államhoz, és meglesz a magyarázat.
– Ez jó vagy rossz?
– Egyik sem, ez eegy tény. A kérdés az, hogy milyenek a szóban forgó törvények, és hogyan használják őket.
←pf-14 szimmusszi [-16] Többen is megjegyezték: hát persze hogy mindenütt tud barátságokat kötni, hiszen egy gyerekkel mindenki kedves. No igen. Csak aztán már anyuka volt és feleség, és ugyanúgy mindenütt kötött barátságokat. (Ámmaít Ídara: Majdnem Ninda apja vagyok, 1085.)pf‑14 pf-15 fellépés [-24] Abban a társadalomban, ahol többféle réteg szorul szociális rehabilitációra – az egész társadalom rehabilitációra szorul. (Lí-Nindaran: Gondolatok, 49. sómir) :: Saunis, Ȳširiomis Sauskaivas, 17 351, 680pf‑15 pf-16 janníhaum [-18] Aki azt mondja, hogy tudja a választ, annak egy szavát se hidd el. (Ninda: A fény lúmái, 2411.) :: Saunis, Ílaraut Hallilgómi, 43 707. higit sillíman, 610pf‑16→
ph-21 id [-931] ()ph‑21 ·· -856 733 660 szó (705 436+24 081+4143) 5 082 599 betű (4 918 508+164 091) 5 620 327 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2225. nap, 327 szó/nap, 2284 betű/nap, 77:03/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.28.:861, 3085 11. 20:31 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |