„Most kezdem el munkám tizenkettedik kötetét, és mondhatom, éppen olyan sokat vagy keveset tudok kutatásaim tárgyáról, mint kislánykoromban Saunison, amikor felfedeztem, hogy én vagyok az egyetlen, aki azt is hallja, amit az emberek nem hangokkal mondanak.”
Aini: Mentális lélektan,
I rind, 1. kötet, bevezető
I rind, 1. kötet, bevezető
– Furcsa dolog ez a Testvériségnél – fejtegette Làseẅt úr, a Reỹŷp konszern elnöke. – Ennek a hajónak a kapui kétségkívül most is nyitva vannak. Ha most hívunk egy légikocsit és lemegyünk a hegy lábához, nyugodtan besétálhatunk a suárba ilyenkor éjszaka is… illetve természetesen ebben az ő idejük számít, de ha netán náluk is éjszaka van, az sem gond nekik. Ezt koordinátor úr bizonyára jobban tudja. Bármilyen árut, szolgáltatást megkaphatunk, foglalhatunk kabint, be is költözhetünk. Akármit. És minden kérdésünkre készségesen válaszolnak, amíg az az árura vagy szolgáltatásra vonatkozik. De ezen túlmenően levegőnek néznek minket. Lehet, hogy ez az a hajó, amin Nìïndà most éppen utazik, lehet, hogy ő néhány huszadnyi légiútra van tőlünk ebben a pillanatban. De soha nem fogjuk megtudni, ha ő nem óhajtja nyilvánosságra hozni.
– Ha már kérdezi – mosolygott ËẼnaḩý –, igen, ezt nekem tudni kell, hiszen napi kapcsolatban vagyok velük. Jelenleg elég nagy az eltérés, náluk most fényes nappal van. De hová kíván kilyukadni? Amit elmondott, az kétségtelen, de közismert.
– Talán éppen az a baj, hogy túlságosan közismert, és már nem is szoktunk tűnődni rajta. Miért veszi az egész Galaxis ennyire természetesnek a sũùnỹk elzárkózását? Miért zárkóznak el – vagy ha már elzárkóznak, akkor miért nem teljesen? Megtehetnék azt is. Visszavonulhatnának a hajóik elzárt részére mind egy szálig, és a vásárlók kiszolgálását rábízhatnák automatákra vagy külföldi személyzetre, nyilván meg tudnák fizetni őket. Én azt gondolom, akkor is, ha koordinátor úr megharagszik ezért, hogy valamire készülnek a hajóik rejtekében.
ËẼnaḩý elnevette magát.
– Ugyan mire, Làseẅt úr?
– Nem tudom, csak találgatni tudok. Ők ugye nagy emberbarátok hírében állnak. Gyakorlatilag átvették a hatalmat Sỳÿndoṙeìa fölött. Elemi logika, hogy ez a csillagközi viszonylatban közepes vagy az átlagnál nem sokkal nagyobb méretű, meglehetősen szegény ország nekik nem különösebben nagy nyereség. De tegyük fel, hogy Sỳÿndoṙeìára alapozva birtokba vesznek egy nagyobb jelentőségű államot, aztán még egyet, és így tovább.
ËẼnaḩý még jobban nevetett.
– Kedves Làseẅt úr, ezért az elképzelésért igazán nem haragudhatok meg. Ennek minden részét összeharapta a sẃmẁ. Kezdve ott, hogy a sũùnỹknak eddig is bőven lett volna alkalmuk ezt a tervet megindítani, nem kellett nekik ránk és Nindára várni hozzá. Máskor is csináltak már olyan inváziót, mint nálunk, és az érintett országokat rövid időn belül magukra hagyták, hadd oldják meg maguk a problémáikat – akárcsak minket. Arról nem is beszélve, hogy mire kellene nekik bármely állam uralma? Ők elvannak a hajóik elszigeteltségében, és onnan kereskednek a Galaxissal. De akár alapíthatnának is egy saját államot, van elég világ, amit lakhatóvá lehet tenni.
– Biztos benne, hogy még nem tették meg? – vetette közbe Ṙaŵtë doktor.
– Nem, természetesen egyáltalán nem lehetek benne biztos, bár valószínűtlennek tartom. A sũùnỹk nem helyben ülő típusok. A hajóikon érzik jól magukat.
– Megengedem, koordinátor úr – bólogatott Làseẅt –, arra a kérdésére csakugyan nem tudok válaszolni, hogy miért nem indították meg ezt a gyarmatosító tervet korábban. Maga a terv is csak egy hipotézis, hát még egy hipotézissel tudom csak megtoldani: talán olyan vezetés került náluk hatalomra, amely ezt ambicionálja. Hiszen közismert, hogy még a voltaképpeni államformájukat sem ismerjük, nemhogy az állami vezetők konkrét személyét. Találgatások vannak bőségesen, mint példának okáért a hajóskapitányok tanácsa, ahol minden kapitánynak van egy szavazata – de hát a kapitányaik is az ismeretlenség homályába burkolóznak, így ezzel sem megyünk semmire. Arra viszont tudok válaszolni, hogy mire kellhet nekik a hatalom Sỳÿndoṙeìa vagy bármely más állam fölött. Amire bárki másnak. Az emberi természet jellegzetessége, hogy akinek hatalma van, több hatalomra vágyik.
– No igen, Làseẅt úr, csakhogy a sũùnỹk a Sỳÿndoṙeìa fölött megszerzett hatalmat sem tartották meg. E pillanatban mintegy húsz-harminc állampolgáruk lehet sỳÿndoṙ felségterületen, nem számítva a turistákat, és a kormányzatunkban egyetlenegy sincs már, valamennyien távoztak. A kormányban korábban dolgozó sũùnỹ állampolgárok egytől egyig régesrég elhagyták az országot. Azt pedig személyemben garantálom önnek, hogy Vỳḩaůteń doktor kormánya nem kap utasításokat a Testvériségből, de még szaktanácsot is ritkán. Az itteni működésük során összegyűjtött adatbázisok mind nálunk vannak – legutóbb éppen a kórházak épületeinek műszaki hiányait soroló jegyzék volt a kezemben –, ezért adatokért sem kell a sũùnỹkhoz fordulnunk. Valójában már alig beszélünk kormányzati szinten.
– Nos – dünnyögte Làseẅt kedvetlenül –, természetesen nem követném el azt a faragatlanságot, hogy ne vegyem készpénznek koordinátor úr szavait. Rendben, elfogadom, hogy az elméletem tele van a sẃmẁ harapásának nyomaival – de kénytelen vagyok azt mondani, hogy a gyanakvásom nem oszlott el.
– S elnök asszonyé?
– Nem – csóválta a fejét Ëwṙé asszony –, az enyém sem. Természetesen én is minden szavát elfogadom koordinátor úrnak. De meggyőződésem, hogy a Testvériség még nem mondta ki az utolsó szót velünk kapcsolatban.
– Ezt én sem állítom, hiszen nem látok a jövőbe. De bízom a sũùnỹkban. Alkalmatlan lennék a munkámra, ha nem bíznék bennük. És azt hiszem, abban egyet tudunk érteni, hogy az invázió óta sokkal több pozitívumot kaptunk tőlük, mint negatívumot.
– Hát – biccentett Ṙaŵtë doktor – tartozunk az igazságnak annak elismerésével, hogy nem igazán kaptunk tőlük negatívumot. Mert például tény, hogy sokan utcára kerültek, ám ez nem az ő hibájuk, hanem a Ḱïyṙeàn-rezsimé, amely szinekúra állásokban foglalkoztatta őket; ha a rezsim bármely egyéb okból szűnt volna meg, ezek az emberek akkor is állás nélkül maradtak volna. Gyakorlatilag nem mentek tönkre vállalkozások a sũùnỹk hibájából, viszont a rezsim által megkívánt látszattevékenységekkel foglalkozó cégek igenis csődbe mentek. Nem kár értük. A pozitívumokat pedig hosszan sorolhatjuk. Ez az igazság, és nekem, aki a politikai karriert választottam, nem szabad elhallgatnom az igazságot, akkor sem, ha számomra nem kedvező – hiszen egy olyan országban élek, amit Nìïndà figyelemmel kísér.
– Örülök, hogy ezt mondja, ügyvéd úr.
– Igen, Nìïndà figyelemmel kísér minket – bólogatott Ìnarĩt. – S nekünk vigyáznunk kell a szavainkra, mert számon kéri rajtunk. Ha nem ő, hát az ÀLAN.
– Zavarja ez jogtanácsos urat?
– Ó, korántsem – élénkült meg a kopasz férfi. – Nagyon is helyesnek tartom, hogy a társadalom, a közbeszéd fölött őrködik egy úgymond érdektelen szemlélő, mert a rezsim idején eléggé, hm, túlugrottuk a sẃmẁt. S még magát az ÀLAN-t is efféle érdektelen szemlélőként jellemezhetem, hiszen az elveit változatlanul közvetlenül Nìïndàtól veszi. Bármennyire szemben állok koordinátor úrék mozgalmával, el kell ismernem, hogy soha nem tértek el a Nìïndà által meghatározott alapelvektől. És hát Nìïndà bölcsességét nekem sem áll módomban kétségbe vonni.
– Megtisztel a véleményével – bólintott ËẼnaḩý udvariasan.
←pc-10 politikusok 1 [-4] Szindoriai gyerekségem idején néha eltűnődtem, milyen lehet, ha valakinek lakása van. Aztán még mindig gyerekfejjel lett egy saját, gyönyörű kis házam. Ma gyerekzsivaj tölti meg és velem van a két szerelmem. De néha ma is elgondolom: csakugyan valóság az a csoda, amiben élek? (Ninda: Életem egy falevélen, 480. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Nỹllêinkòp-Mýsteïń, 61. ỹÿllà 35., a zöld órájapc‑10 pc-11 politikusok 2 [-24] Most kezdem el munkám tizenkettedik kötetét, és mondhatom, éppen olyan sokat vagy keveset tudok kutatásaim tárgyáról, mint kislánykoromban Saunison, amikor felfedeztem, hogy én vagyok az egyetlen, aki azt is hallja, amit az emberek nem hangokkal mondanak. (Aini: Mentális lélektan, I rind, 1. kötet, bevezető)pc‑11 pc-12 suár [-24] Igen, a Galaxisnak ő Ninda. A legnagyobb ember, aki valaha élt. Nekem egyszerűen az édesanyám, az egyik a három közül, és a másik kettőt ugyanúgy szeretem. Nálunk itthon soha nem volt Ninda-kultusz. Ha bármiben különbözött az életem más gyerekekétől, az azért volt, mert nem két szülőm volt, hanem három – illetve inkább öt. (Sileni: Naplóm Nindával, 44 320. dzsanargan)pc‑12→
ph-19 id [-293] () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 ·· -230 732 331 szó (704 147+24 041+4143) 5 072 593 betű (4 908 777+163 816) 5 610 125 jel (@537 532) | 691, 69,09%, 416 722 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2210. nap, 329 szó/nap, 2295 betű/nap, 76:45/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:225, 3088 31. 17:04 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |