„Egy gonosz kormányzat soha nem enyhíthet korábbi gonosz elvein, rendelkezésein. Azzal beismerné saját gonoszságát. Egyféleképpen lehet ezektől megszabadulni. A gonosz kormánnyal együtt.”
Ninda: Nemlétező politikai beszédeim,
140.
140.
Arkormit
59. śùndë 35.
a zöld órája
Ïmeṙỹ helyettes őrnagy egyáltalán nem örült neki, hogy az állomás fogadótisztjével megegyezik az anyanyelvük. Ez a Sůnluõp lehet bevándorlók sokadik generációs leszármazottja, lehet disszidens, még az is lehet, hogy otthon elkövetett valamit, amiért neki le kellene tartóztatnia, ha sỳÿndoṙ felségterületen lennének, bárki lehet. Első pillantásra ellenszenves volt a fensőbbséges arckifejezésével.
De nem voltak sỳÿndoṙ felségterületen. Az Aìsḱeỹ bedokkolt Arkormit kettes átrakodó állomására, és saját területi jogait éppúgy elvesztette, mintha egy szállítóhajó gyomrában tartózkodna. Mindkét férfi tisztában volt ezzel a ténnyel, de Sůnluõp fölényét nem ez adta. Nem is az, hogy Arkormit elég jómódú világ, a Rekki Világok Szövetsége, azaz Ṙêḱy pedig még gazdagabb. Nem ez volt a fontos.
– Megkaptam a bevásárlólistáját – közölte a fogadótiszt teljesen szükségtelenül. Nyilvánvaló, hogy megkapta. Az volt az első, amit a hajóbiztos leadott a hajódokumentumokkal együtt.
Ïmeṙỹ szótlanul bólintott.
– Van egy kis gond vele, tudja – locsogott tovább a fogadótiszt.
– Mi a gond vele?
– Az élelmiszer és a gyógyszer rendben van. De a többi nem. Gépalkatrészeket például egyáltalán nem adhatok el önnek. Tessék a rendelkezés, ma reggel érkezett.
Ïmeṙỹ rápillantott a felé nyújtott képernyőre. Olvasott rekki nyelven. Hamar végzett az olvasmánnyal, nem volt hosszú. Újabb rendelkezésig megtiltom az alábbi kategóriákba tartozó árucikkek eladását színdar (rekkiül így mondták) illetőségű hajók számára – és következett a lista. Gyakorlatilag minden rajta volt az élelmiszer és a gyógyszer kivételével. Meg az alapvető nyersanyagok kivételével, mint oxigén és más gázok, víz, fémek, szervetlen vegyületek – de ilyesmit nem is akartak venni, az van otthon is éppen elég.
Viszont nem a kormány egyik tagja írta alá. Ïmeṙỹ ismerte a rekki kormány tagjainak nevét.
– Ki ez? – biccentett az aláírás felé.
– Valami osztályvezető a minisztériumban. – Sůnluõp azzal sem fárasztotta magát, hogy megmondja, melyikben.
– És ő határozza meg az állam exportpolitikáját?
Sůnluõp szó nélkül visszavette a készüléket, bökött rajta néhányat és megint odanyújtotta.
Kormányhatározat. Rekki felmondja a Színdaraja Államszövetséggel kötött kereskedelmi egyezményeket… kereskedelmi embargó… az alapvető fogyasztási cikkeken felül minden árucikk eladása tilos… minden árucikk vásárlása tilos… a színdar valuta elfogadása egymillió hái értéken felül engedélyköteles…
Persze valójában magáncégekkel üzletelnek, de ez teljesen mindegy, a kormány állami irányítás alá vonta a Sỳÿndoṙeìával való üzleti kapcsolatokat. A többi állammal valókat persze nem.
– No igen, a negyedik pont. – Sůnluõp ronda képén most már még rondább vigyor is megjelent. – Arról is beszéljünk. Mivel akar fizetni? Egymillióért körülbelül egy nagyláda péksüteményt tudok adni, vagy egy kisláda hentesárut.
Tehát megint emelték az áraikat. Amióta a Testvériség hajói felszálltak Sỳÿndoṙeìa világairól, a hãỳ folyamatosan devalválódik. Több államban már egyáltalán el se fogadják… voltaképpen ez a rekki kormányhatározat is ezt jelenti, csak udvariasságból egy kicsit álcázták, hiszen senki sem akar náluk ilyen kis összegért vásárolni. Otthon valamivel jobb a helyzet, de már az utcai automaták is egy tízesért adnak egy szendvicset. Az a mennyiség, amiért most egymilliót kérnek, azelőtt nyolc-kilencszáz volt. Több mint ezerszeres áremelés!
Ïmeṙỹ katona volt, nem kereskedő. Ő a fegyverek nyelvén értett, alkudni nem tudott – igaz, ez nem jelentett valódi hátrányt, mert a rekki állam nem volt hajlandó alkudni. De a fegyverek nyelvén nem beszélhetett. Szigorú parancsa volt, hogy semmiféle összetűzésre nem kerülhet sor, ráadásul fegyvertelen kereskedőhajót kellett parancsnokolnia. A rekkik már nem engedtek be felfegyverzett sỳÿndoṙ hajót, és a kormány sem engedte őket ki a Szövetség felségterületéről.
– Van rekkanom – felelte, sok minden helyett, amiket szíve szerint felelni szeretett volna. – Húszezer rekkant szándékoztam elkölteni önöknél.
– Értem. Hát nézze. Élelmiszerrel és gyógyszerrel is megtöltheti a rakteret, és még pénze is marad, hiszen egységnyi térfogatra ez olcsóbb. Legalább lesz mit enni odaát.
Ïmeṙỹ bólintott. Semmit sem szeretett volna jobban, mint betörni ennek a gúnyos, rátarti alaknak az orrát. „Legalább lesz mit enni odaát”! Mintha Sỳÿndoṙeìa valami nyomortanya lenne, ahol már enni sincs mit, hacsak ő, Sůnluõp, a kettes átrakodó állomás huszadrangú akármiféle tisztje nagy kegyesen el nem látja őket élelemmel.
De hát nem törhette be az orrát. A parancs egyértelmű volt. Semmiféle összetűzésre nem kerülhet sor. Még szóbelire sem, mert ezektől kitelik, hogy üres raktérrel küldik őket haza, vagy éppen hajó nélkül, valami kalózbárkán utasként, a hajót meg ott fogják. A csillagközi közösség csak kárörvendene Sỳÿndoṙeìa sérelmén. Aztán ők perelhetnének, de minek? A csillagközi bíróságok is egy hajóban repülnek ezekkel.
– Egy pillanat – mondta Sůnluõp, és olvasni kezdett egy üzenetet. – Nahát, nézze, milyen szerencséje van. Egy sor orvosi eszközt és műszert levettek a tiltólistáról, éppen most, amikor önök itt vannak. Azt hiszem, az önök kormányának többre kellene becsülnie a mi nagyvonalúságunkat. Mi fontosnak tartjuk az önök népének egészségét. Úgy tűnik, még fontosabbnak, mint önök maguk, hiszen tudjuk, hogy milyen színvonalra zuhant önöknél az orvosi ellátás.
Ïmeṙỹ megállapította, hogy Sůnluõp viszont nem kapott olyan utasítást, hogy kerülje a szóbeli inzultust.
– Nìïndà említette többször is – tette hozzá a fogadótiszt magyarázóan, azzal a magától értetődő arccal, amivel az ember olyasmiről számol be, ami egyértelművé teszi, hogy csak az igazat mondhatja.
Nìïndà!
– Ön… ön az ÀLAN tagja? – kérdezte, maga sem tudta, miért.
– Tagja? – horkantott Sůnluõp. – Én nem élek maguknál. Tudja, hogy hívják Sỳÿndoṙeìa határain kívül azt, amit maguknál ÀLAN-tagnak neveznek?
– Nem – ismerte be a helyettes őrnagy. – Nem tudom.
– Úgy mondják – a másik férfi kissé közelebb hajolt, és pokoli gúnnyal szótagolta –: ép-el-mé-jű, nor-má-lis em-ber.
Várt néhány pillanatig, kiélvezve szavai hatását.
– Furcsán hangzik, mi? Tudom, hogy odaát ritkaság. Vagyis hát csak azt hiszik. Az ÀLAN-gyűlések létszáma mutatja, mennyire nem ritkaság. Nos, én megyek is. Jó bevásárlást.
Ïmeṙỹ helyettes őrnagy még több huszadon át állt a kabin közepén ökölbe szorított kézzel, és csak arra tudott gondolni, hogy harminchárom és tíz éves. Még több mint hat év, mire betölti a nyugdíjkorhatárt.
De valahogy meg fogja oldani, hogy belföldi szolgálatra kérje magát. Akármilyen nehéz feladatra. Nem ijed meg tőle. A háborútól se ijedne meg, bár persze sosem látott háborút. De hát katona, bármiféle feladatot elvégez.
Katona, nem pedig… nem is tudott kifejezést arra az emberre, akinek most kell lennie, némán eltűrve az ilyen Sůnluõp-féle alakok pimaszkodását, mert ha nem teszi, akkor otthon nem lesz mit enni.
Haza kell vinnie százezer nagyláda élelmet. És a következő fordulóban is, és minden egyes fordulóban, neki vagy másnak, egészen addig, amíg a Galaxis békén nem hagyja végre Sỳÿndoṙeìát, hogy intézze az ügyeit belátása szerint.
←oa-9 Rano [-6] Mindenki szerez lelki sérüléseket gyerekkora során. Persze igyekszünk a gyerekeinket megvédeni ettől. De ha úgy nőnek föl, hogy semmilyen sérülés nem éri őket – akkor mitől nőnek föl? (Hait Kirísz: Ninda, 91.) :: Angaur Dzsúrarengi, 43 657. senut fargiszíman, 350oa‑9 oa-10 Rekki [-22] Egy gonosz kormányzat soha nem enyhíthet korábbi gonosz elvein, rendelkezésein. Azzal beismerné saját gonoszságát. Egyféleképpen lehet ezektől megszabadulni. A gonosz kormánnyal együtt. (Ninda: Nemlétező politikai beszédeim, 140.) :: Aìsḱeỹ, Arkormit, 59. śùndë 35., a zöld órájaoa‑10 oa-11 rágalom [-5] Esténként kiültünk a ház mögé, beszélgettünk, falatoztunk, néztük a fák árnyékát a füvön, megmozdulnak-e. Soha nem mozdultak meg. De akinek a háza mögött mozognak az árnyékok, az is nyugodtan üljön ki és nézze őket. Sok lehetőséget ad gondolkodni. (Sileni: Ninda élete, 198.) :: Angaur Dzsúrarengi, 43 657. dzsirat angdzsagan, 770oa‑11→
ph-19 id [-293] () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 ·· -230 732 331 szó (704 147+24 041+4143) 5 072 593 betű (4 908 777+163 816) 5 610 125 jel (@537 532) | 691, 69,09%, 416 722 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2210. nap, 329 szó/nap, 2295 betű/nap, 76:45/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.16.:225, 3088 31. 17:04 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |