Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools



A gépek rövid ismertetése

Az ezen az oldalon található képek nem a sorozatból, hanem a netről vannak.

Commodore 64

Története

1982-ben dobta piacra a Commodore Business Machines, egészen 1993-ig gyártották. Minden idők legsikeresebb számítógéptípusa volt. (A PC-ket számos cég gyártja rengeteg változatban, így nem tekinthetők egyetlen típusnak.) A nyolcvanas években, néhol még később is komoly vállalati alkalmazásokban is használták, de legismertebb feladatköre a játék volt. A sorozat készítésének idején már fiatalabb testvérei (Commodore 16, Plus/4 és 116) is megjelentek, sőt az első adások vetítésekor a Commodore 128-as is napvilágot látott már, de Magyarországon csak egy-két évvel később váltak ismertté.

Képességei

64 kilobyte memóriájával (amelyből a BASIC 38-at ér el) a kor legnagyobb tárkapacitású gépei közé tartozott. Korabeli színvonalon rendkívül fejlett grafikája volt, 16 színt használt, többszínű és nagyfelbontású grafikus üzemmódja volt (ezeket a sorozatban nem tárgyalják, mert BASIC-ből csak POKE utasításokkal érhetők el, de a főcímeket és az inzerteket ezzel a géppel rajzolták), nyolc sprite-ot tudott kezelni, és további speciális grafikus képességei is vannak. Hangkezelő áramköre megfelelt egy komoly szintetizátor tudásának. Nagyszámú periféria volt csatlakoztatható hozzá, amelyek közül a magnó, a mágneslemez-meghajtó és a nyomtató volt a leggyakoribb.

Wikipédia

Sinclair ZX Spectrum

spectrum.jpg

Története

1982-ben jelent meg a ZX81 újragondolt, teljesen áttervezett utódjaként. Ez az utolsó gép, amely követi azt a Sinclair-koncepciót, hogy a BASIC összes kulcsszava legyen rajta a billentyűzeten; a cég későbbi típusai már túl sok kulcsszót használtak, inkább visszatértek a betűnkénti gépeléshez. A Spectrumot tarka billentyűzete azonban a legesztétikusabb számítógéppé tette. 1992-ig gyártották többféle (16 és 48 kilobyte-os, 128 kilobyte-os és beépített floppyt tartalmazó stb.) változatban, és világszerte számtalan klónja készült (külsőre általában nem hasonlító, de ugyanazt tudó gépek).

Képességei

A legismertebb változatnak 48 kilobyte memóriája volt. Grafikai képességei szerényebbek voltak a Commodore-énál: tizenöt színt használt, valamivel kisebb felbontásban. Csak egyféle grafikus üzemmódja volt, viszont karakteres üzemmódot egyáltalán nem ismert. Hanggenerátora egészen egyszerű volt. A kisebb memóriának és a távirányítókéhoz hasonló gumibillentyűzetnek köszönhetően a gép megfizethető volt a tizenévesek számára is.

Sinclair ZX81

Története

1981-ben jelent meg, a már kisebb sikert aratott (de Magyarországon ismeretlen) ZX80-as továbbfejlesztéseként. 1984-ig gyártották. Korának egyik legkisebb tudású gépe volt, ennek ellenére nagy népszerűséget ért el.

Képességei

Az alapgép 1 kilobyte-os memóriája annyira kicsi volt, hogy a programozóknak különleges trükköket kellett bevetniük, hogy akár elemi programokat is meg tudjanak írni. (Így például az 1-es szám helyett azt írták, hogy SGN PI, mert a gép sajátos tárolási rendszerében ezzel öt byte-ot megtakaríthattak. Ez persze nem segítette a program olvashatóságát.) 64 kilobyte-ig lehetett bővíteni. A gép csak fekete-fehér képet tudott, finomgrafika nem is volt, a PLOT utasítás valójában nem pontokat rajzolt, hanem a megfelelő helyen levő karaktert kicserélte olyan grafikus jelre, amely a megfelelő helyeken tartalmazott negyed karakternyi fekete kockákat. A beépített jelkészletet megváltoztatni sem lehetett. Hang nem volt. A gép lapos membránbillentyűzetét sokan szidták. Mindezek ellenére az olcsó gép nagyon népszerű lett.

Primo

Története

A legismertebb magyar gyártmányú számítógép. 1984-ben kezdte meg gyártását a Microkey Társulás, és 1986-ig gyártották, kézzel, soha nem gépesítették a gyártását. Mintegy hétezer darab készült belőle, ebből ezer valódi billentyűzettel, hatezer pedig a ZX81-re hasonlító, de másképpen működő lapos érintőbillentyűzettel, amit a felhasználók sokat szidtak. Teljes egészében szocialista gyártmány volt, még a processzora is NDK-beli.

Képességei

16, 32 és 48 kilobyte-os változata volt. Fekete-fehér grafikát használt, karakteres üzemmódja nem volt, akárcsak a Spectrumnak. Ismerte majdnem az összes magyar ékezetes betűt (de ó, ő, ú, ű betűje csak kicsiben volt). Készült egy színes, nagy felbontású változat is, de ezt már egyáltalán nem gyártották, csak néhány példány maradt fenn.

HT–1080Z

Története

1983 és 1986 között gyártotta a Híradástechnika Szövetkezet tajvani licenc alapján, a TRS–80 gép egyik klónjának gyakorlatilag azonos változata, csak a magyar ékezetes betűkkel bővítették ki. A Művelődésügyi Minisztérium iskolaszámítógép-pályázatára készült (1982-ben meg is nyerte), ezért iskolaszámítógépnek is nevezték, bár a két pályázaton (1985-ben volt a második) összesen hat típus nyert (a többi öt: ABC80, Commodore 16 és Plus/4, Videoton TVC, Primo és Enterprise 128).

Képességei

Egyedülálló tulajdonsága volt a beépített magnó (része a tajvani licencnek). 16 kilobyte memóriája volt, fekete-fehér grafikája, és BASIC-ből kissé nehezen elérhető hangja. A sorozatban jelen is volt meg nem is – külön nem esett róla szó, de néhányszor látható volt.