Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools



2. Ujjgyakorlat

2-0.jpg
  

26:35
1985. január 21.
MTV 2. csatorna, 19:30

A gép bekapcsolása

2-1.jpgPinkert László ZX81
  1:18 Köszöntöm nézőinket. Lehet, hogy előfordult már önökkel, ha nem, reméljük, hogy hamarosan előfordul, hogy kettesben maradnak egy számítógéppel. A legelső probléma, hogy miként keltsük életre. Ez csak néhány percet vesz igénybe. Legelőször kapcsoljuk be a tévékészüléket. Ezután a megfelelő csatlakozót dugjuk be az antenna helyére a tévébe, a csatlakozózsinór másik végét pedig a számítógép TV jelzésű kimenetére. Ezután a gépet el kell látnunk árammal. Ez két lépésben történik, mert általában a mikroszámítógépeket úgy készítik, hogy a tápegységet külön egységbe építik. Végül hangoljuk a televíziókészüléket a gyártó által előírt csatornára.
  

2-2.jpg2-3.jpg

  
2-4.jpg2-5.jpg

  Ha minden berendezésünk jól működik és az összerakásnál sem vétettünk hibát, a harminchatos csatorna környékén megjelenik egy jel vagy felirat, amely mutatja, hogy a gép munkára kész.
  
2-6.jpg
ZX81
2-7.jpg
HT–1080Z

  
2-8.jpg
ZX Spectrum
2-9.jpg
Primo

Billentyűk

2-10.jpgHorváthné Majsa Katalin Primo Spectrum
  2:40 Kezdő számítógép-tulajdonosok, programozók első lépése általában az szokott lenni, hogy könyvből, kiadványból vagy valamilyen ismerőstől beszereznek egy nem túl hosszú, de mégis eléggé izgalmasnak ítélt programot, s megpróbálják ezt begépelni saját számítógépükbe. Ezek a programok általában úgy kezdődnek, hogy 10 rem és ezek után akármi, s ezzel meg is kezdődnek a problémák is. Tekintsük meg például ezt a számítógép-billentyűzetet, ami itt látható mellettem: hogyha a normál írógépekhez hasonlatosan a 10-et a kis L és a kis O beütésével próbálnánk begépelni, egyből problémát okozna ez a számítógépnek, ugyanis számára a lo egyáltalán nem azonos a 10-zel, amit az 1-es és a 0-s billentyű beütésével kell begépelnünk. Tehát érdemes megjegyezni, hogy a számok és a betűk beviteléhez külön billentyűk szolgálnak.
  2-11.jpg
  2-12.jpg3:43 A billentyűket általában három csoportra oszthatjuk. Ezek a karakterbillentyűk, a funkcionális billentyűk és a vegyes használatú billentyűk. Karakterbillentyűknek szoktuk nevezni az olyan billentyűket, melyek megnyomásának hatására a számítógép egy karaktert, vagyis egy betűt vagy számot – ami a billentyűn látható – vesz be, és ezt jeleníti meg a képernyőn is. A funkcionális billentyűk olyan billentyűk, amelyek megnyomására a számítógép valamilyen feladatot, műveletet végez el. Ilyen például a múltkor már bemutatott CLEAR SCREEN, ami a törlőrongy szerepét játssza el, megnyomásának hatására a számítógép törli a televízió képernyőjét, de ugyanilyen funkcionális billentyű például az ENTER vagy NEW LINE is, mint ahogy azt már a múltkor is láttuk. A vegyes használatú billentyűk, mint ahogy a nevéből is kitűnik, vegyes feladatot látnak el: önmagukban karakterbillentyűk, más funkcionális billentyűk megnyomásával együtt viszont további funkcióbillentyűként szolgálnak.
  

2-13.jpg2-14.jpg

  2-15.jpg4:56 A különböző típusú személyi számítógépek billentyűzete általában eléggé hasonló szokott lenni, eltérés csak egészen apró részletekben van. Abban azonban szinte mindegyik megegyezik, hogy rendelkezik a billentyűzetük egy úgynevezett automatikus ismétlési funkcióval. Ez azt jelenti, hogy ha egy billentyűt egy meghatározott időnél tovább is lenyomva tartunk, akkor azt a számítógép folyamatosan beolvassa, ismétli, egészen addig, míg ezt a billentyűt el nem engedjük. Nem érdemes elábrándozni.
  5:36 A különböző billentyűk igénybevételéről nem készítettek tudomásunk szerint még statisztikát, de nagyon valószínű, hogy az ENTER, vagy más gépeknél a RETURN vagy NEW LINE billentyű az, amit a leggyakrabban használnak. Mint azt már a múltkori adásunkban is említettük, ez az a billentyű, amivel jelezzük a számítógépnek, hogy a begépelt sort mi komolyan meggondoltuk, és feldolgozhatja, végrehajthatja ezt a sort. Így aztán valószínűleg ez a leggyakrabban használt billentyű.
  2-16.jpg
  Megnyugtatásként elmondanám, hogy nem tudunk olyan billentyűt megnyomni vagy olyan billentyűcsoportot megnyomni a számítógépen, amivel a számítógépet tönkretehetnénk. Úgyhogy nyugodtan lehet próbálkozni.
  
2-17.jpg2-18.jpg

Emberevő

2-20.jpgPinkert László Spectrum
  6:26 Nézzünk egy egyszerű, kezdőknek való játékprogramot. Ilyen például az Emberevő. Ez kis változtatással a műsorban szereplő mind a négy géptípuson játszható. A képernyőn egy emberevőnek nevezett folt üldöz egy csillagot, amelyet mi a billentyűzetről irányítani tudunk.
  

2-19.jpg2-21.jpg

  Most érte utol… és kezdődik elölről a játék.
  Most próbáljuk ezt a programot beírni a gépünkbe. Bocsánat, hiszen még nem is szóltunk arról, mi az, hogy program.

Az első program

2-22.jpgKiss Donát Spectrum
  7:09 Mint azt már említettük, a számítógép a billentyűzeten bevitt utasításokat eltárolja, s azokat egy adott parancsra, sorrendben végre is hajtja. Kérdés azonban, honnan tudja a számítógép, hogy utasításról és nem azonnal végrehajtandó parancsról van szó. Nos, onnan tudja, hogy az utasítást mindig sorszámmal kezdjük. Ez a sorszám egyben az utasítás-végrehajtás sorrendjét is megköti majd. Kíséreljünk meg írni egy nagyon rövid kis programot. 5-ös sorszámmal a clear screen (CLS) képernyőtörlő utasítást írtam föl. Próbáljunk meg kiírattatni egy olyan szöveget, hogy TV–BASIC a számítógéppel. Először azt a szót írattatjuk ki, hogy TV, mégpedig a hatodik sor nyolcadik oszlopába, majd azt fogjuk kiírattatni, hogy BASIC. Mégpedig a nyolcadik sor hatodik oszlopától kezdődően.
  

2-23.jpg2-24.jpg

  Na most ezt a számítógép ebben a sorrendben fogja végrehajtani; hogy erről magunk is meggyőződhessünk, tegyünk a kettő közé egy kis szünetet. Ezt pedig úgy teszem, hogy a 15-ös sorszámmal megadott sorba a PAUSE 50 utasítást írom fel, ami azt jelenti, hogy egy másodpercnyi várakozást fog majd közbeiktatni, így mi is megfigyelhetjük, hogy valóban előbb a TV, később jön a BASIC majd.
  Az így megírt programunkat utána a RUN paranccsal lehet futtatni. Kíséreljük akkor meg. Tehát RUN – és íme.
  
2-25.jpg2-26.jpg

Begépelt programsorok

Pinkert László Spectrum
  8:41 Ezek után próbáljuk meg Emberevő programunkat bepötyögni a gépbe.
  A képernyőn mindig van egy villogó jel, amely mutatja, hogy a következő bebillentyűzendő betű hol fog megjelenni. Ennek a neve kurzor.
  

2-27.jpg2-28.jpg

A Sinclair-billentyűzet

2-29.jpgHerneczki Katalin Spectrum
  9:16 Három gépnél, a HT-nél, a Primónál és a Commodore-nál már meg is kezdhetnénk egy program begépelését, ha tudnánk programot írni. Mindenesetre másolni már tudnánk, begépeljük az utasítássorszámot, utána pedig az utasításokat karakterenként. Ilyenkor persze vigyázni kell a pontos másolásra. Kicsit más a helyzet Sinclair-gépek esetében. Nézzük meg, hogy kell itt begépelni egy sort.
  10-es, és mondjuk a rem utasítást szeretném begépelni, tehát betűnként: R…
  2-30.jpg
  Az R betű begépelése után a gép a run szót írta ki. Mint minden gépen, ezen a gépen is van úgynevezett törlőbillentyű, a DELETE gomb, tehát töröljük, amit begépeltünk.
  2-31.jpg
  Próbáljuk meg újra. Tehát rem: R…
  2-32.jpg
  A gép makacsul a run szót írja ki. Nos, ennek megvan a magyarázata is. Hiszen Sinclair-gépeknél a billentyűk mindegyike szinte kivétel nélkül egyben úgynevezett funkcionális billentyű. Hogy éppen milyen, az attól függ, hogy a kurzor milyen állapotban van. Nézzünk egy példát.
  2-33.jpg
  2-34.jpg10:28 A 10-es sorszám után K betű villog, ez azt jelenti, hogy a gép keywordöt, kulcsszót vár. Tehát például mondjuk a rem kulcsszót begépelhetjük. A kurzor váltott, most L betű villog. Ez azt jelenti, hogy betűt vár, tehát a letters angol szó rövidítéséből jön egyébként ez az L betű. Itt betűt vagy pedig számot gépelhetünk be, kisbetűt vagy nagybetűt, nagybetűt akkor, ha még egy SHIFT gombot is lenyomunk. Írjuk be például azt, hogy MINTA. Előfordulhat az, hogy a soron belül javítanunk kell. Ezt két dolog segíti, egyrészt maga a törlőgomb, az előbb említett DELETE gomb, másrészt pedig az, hogy a soron belül tudunk közlekedni, a kurzort mozgatni, nyíllal jelzett billentyűk segítségével. Tehát itt például úgy javíthatunk, hogy visszafelé lépkedünk, és amint elértük azt a betűt, amit ki szeretnénk javítani, mondjuk az M betűt T-re, tehát a mintát tintára, akkor egy DELETE gombbal törlünk. Egyébként a kurzor előtti karaktert törli a DELETE gomb.
  

2-35.jpg2-36.jpg

  11:45 Előfordulhat az is, hogy egy olyan programsorban szeretnénk javítani, amelyet a sorzáró billentyűvel már lezártunk. Ilyenkor az úgynevezett EDIT parancsot (funkciógombot – L. A. D.) kell használnunk. Ez pedig a következőképpen működik, megmutatjuk egy háromsoros programrészleten. Először ki kell keresnünk azt a sort, amelyen javítani szeretnénk – itt a felfelé mutató billentyűt használjuk, mert a húszas sorban szeretnénk javítani –, az EDIT-tel lehívjuk a sort, a javítás pedig ezután ugyanúgy elvégezhető, ahogy azt az előbb már láttuk.
  
2-37.jpg2-38.jpg

  12:20 Más a helyzet Commodore gépeknél, mert Commodore-nál a kurzor mind a négy irányba mozgatható, tehát felfelé, lefelé, balra, illetve jobbra. Nézzük meg.
  
2-39.jpg2-40.jpg

  Felfelé… jobbra… kitöröljük ezt a sort… és valami mást írunk be. Fontos megjegyezni, hogy ugyanúgy, mint a katonaságnál, az utolsó parancs az érvényes, vagyis nálunk az utoljára begépelt sor. (Az ábrán a változtatás előtti állapot látható; Herneczki Katalin az 55-ös sort GO TO 100-ra írja át. A program ettől függetlenül futtathatatlan, értelmetlenségekkel, hibákkal van tele. – L. A. D.)

A Sinclair-billentyűzet gyakorlása

2-42.jpgKiss Donát Spectrum
  12:50 Némelyik gépnél a billentyűzet kezelésének a begyakorlására külön erre a célra készített programok léteznek. Így van ez a Spectrumnál is, ahol itt éppen azt a programot látjuk, amelynek az a célja, hogy begyakoroljuk a kulcsszavak bevitelét. Ez egyébként a géphez gyárilag adott kazettán található, a Psion (Sinclair? – L. A. D.) cég által készített program, melyet külön az adás kedvéért magyarosítottunk.
  

2-43.jpg2-44.jpg

  A képernyő utasítása szerint H billentyűt kellett nyomnom ahhoz, hogy továbbléphessek. Itt egy rövid magyarázat található arról, hogy milyen feliratok és milyen funkciók érhetők el egy-egy billentyű segítségével. A továbbiakban, amennyiben az eddigi akadályokat vettem, akkor egy teszt következik, ahol próbára teszik azt a képességemet vagy készségemet, hogy mennyire tudom használni a billentyűzetet céljaim szerint.
  2-45.jpg
  Most a cls (clear screennek ejti – L. A. D.) parancsot kellene bevinnem, ha ezt megtalálom és helyesen beviszem, akkor egy új feladatot kapok. Mondjuk ez a run. Ha viszont eltévesztem és ehelyett például a print parancsot, utasítást vinném be, a gép közli velem, hogy rosszul választottam, és megmagyarázza a hibámat. Elmondja, hogy mit nyomtam meg, s azt is megmondja, hogy mit kellett volna. S arra invitál, hogy próbáljam újra, hátha most sikerül.
  
2-46.jpg2-47.jpg

  Egy ilyen programnak a segítségével, mint látjuk, sokkal könnyebben el lehet sajátítani a billentyűzet kezelését.
  2-48.jpg

Programlista

2-49.jpgPinkert László Spectrum
  14:24 Az Emberevő program elkészült. Mielőtt lefuttatnám, nézzük meg együtt a listáját. A programlistában számos utasítást találunk, amelyet a későbbiekben részletesen meg fogunk ismerni. Az azonban így is feltűnik, hogy az 5. sorban megtaláljuk a program nevét. Ennek a sornak nincs is más jelentősége, mint hogy a programot felismerjük listája alapján. A 25-ös, 30-as, 35-ös és 40-es sorban megtaláljuk a v, c, m és n betűket. Ez a négy betű, melynek billentyűjével irányítani tudjuk a csillagot a képernyőn. Észrevehetjük, hogy a 60-as sorban áll egy nyíl; ennek a nyílnak a segítségével tudjuk újraírni a programsorokat. Talán szebb lenne, ha a 70. sorban a HAM-ot két m-mel írnám, ezért a nyilat odaviszem a 70. sorba, és az előbb megismert EDIT parancs segítségével kijavítom a programsort.
  2-50.jpg
  A program ezután futtatható…
  2-51.jpg
  A program futása befejeződött az utolsó programsor után. Ezek után a programot tetszés szerint újra listázhatjuk, és ha szükséges, újabb javításokat tehetünk.

Kazettakezelés Spectrumon

2-52.jpgKiss Donát Spectrum
  16:04 Az így esetleg nem kis fáradsággal elkészült programnak azonban van egy szépséghibája. Mégpedig az, hogy ha csak egy rövid pillanatra is megszűnik a gépnek az áramellátása, a számítógép azon nyomban elfelejti mindazt, ami a memóriájában volt. Nem beszélve arról, hogy ha ezt a programot máskor is szeretnénk használni, igen fáradságos lenne mindig az elejétől kezdve begépelni. Ezért a számítógép gyártói erre találtak megoldást, mégpedig a következőt. A számítógépek memóriájában található programot a save paranccsal – egyes gépeken (HT–1080Z-n – L. A. D.) ez csave-ként íródik –, tehát evvel a paranccsal ki lehet menteni valamilyen adathordozóra. A legegyszerűbb esetben ez egy közönséges magnószalag – kazettás magnószalag –, nagyobb gépeken esetleg mágneslemez. Erre a célra vegyünk egy teljesen hétköznapi magnót, kazettás magnót, és kössük össze, vagyis csatlakoztassuk a megfelelő vezetékpár segítségével a számítógéphez. Amennyiben elvétenénk a csatlakoztatást, úgy nyugodjunk meg, kárt nem tehetünk a gépben, csak magunknak okozunk bosszúságot.
  

2-53.jpg2-54.jpg

  17:14 Kíséreljük meg tehát most ezt a programot kimenteni erre a magnószalagra. Ez úgy történik, hogy a save parancshoz megadjuk a programnak a nevét. Jelen esetben legyen ez Emberevő.
  
2-55.jpg2-56.jpg

  Erre azért van szükség, mert később evvel a névvel tudunk hivatkozni majd a programra és így tudjuk előkeresni a magnószalagról. Indítsuk el a magnót, majd a gépet.
  
2-57.jpg2-58.jpg

  Azt, hogy a mentés folyamatban van, a gépek általában valamilyen jellel számunkra is láthatóvá teszik. A Sinclair-gépeknél ez a jellegzetes piros-kék, illetve kék-sárga csíkozás jelzi azt, hogy éppen programmentés történik. Amennyiben ez a felvétel sikerült, úgy akár most a gépet ki is húzhatjuk. Tegyük ezt meg, így most biztosan semmi sincs a memóriájában. Próbáljuk meg most betölteni ezt a programot, mégpedig a load parancs segítségével, mely a save-nek az ellentettje, és adjuk meg a nevét a programnak: LOAD "emberevo". Közben persze visszatekertem a magnót a megfelelő helyre.
  
2-59.jpg2-60.jpg

  18:20 Amennyiben ez sikeres – és reméljük, hogy ez most az lesz –, úgy a számítógép ezt jelzi a számunkra, általában valamilyen hibaüzenettel vagy OK-val. Íme, itt látható, ez azt jelenti, hogy sikerült ezt a programot beolvasnia. Ebben az esetben próbáljuk ezt meg kilistázni, és íme, itt a programunk.
  2-61.jpg
  Hogy azért ez a siker ne legyen ennyire kétséges, és nehogy véletlenül kiderüljön egy ilyen sikertelen mentés után, hogy nem sikerült a programot megfelelően eltárolni, azért bizonyos gépeken, így például a Commodore-on, a Sinclairen és a Primón mód van arra, hogy a kimentett programot összehasonlítsuk a számítógép memóriájában találhatóval. Ez az úgynevezett verify funkció, amely általában igen jól jön. (A képernyőn érdekes módon VERYFY olvasható – L. A. D.)
  2-62.jpg

Lemezes mentés-töltés

2-63.jpgHerneczki Katalin Commodore 64
  19:08 A mentés, visszatöltés Commodore gépeknél is nagyjából hasonlóan működik. Itt azonban elterjedtebb az, hogy kazetta helyett mágneslemezre mentik ki a programot, illetve erről töltik vissza. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lehetne kazettát használni, de most ezt a jobban elterjedt módszert szeretnénk bemutatni. A mágneslemezre nagyon vigyázzunk, mert igen érzékeny, tehát mágneses térbe helyezni, hajtogatni, gyűrögetni, karcolgatni nem ajánlatos.
  Ez a dobozka a mágneslemezes egységünk, ebbe kell elhelyezni a lemezt…
  

2-64.jpg2-65.jpg

  2-66.jpgés ezután már dolgozhatunk is. Egy rövid programot kilistázunk, és ezen fogjuk az összes lehetséges variációt bemutatni. A program egyébként működőképes, tehát a run hatására lefut.
  Nézzük meg először a mentést. A mentésre szolgál a save parancs – tehát save –, ezt követi a programnév, idézőjelben, legyen ez mondjuk a MENT. Majd egy vesszőt és egy nyolcast billentyűzök, ez a nyolcas a mágneses lemezegység száma. Tehát ne feledkezzünk meg róla, mert ha nem írjuk oda, akkor alapértelmezésben kazettát feltételez a rendszer.
  2-67.jpgA RETURN gomb megnyomása után a mentés megkezdődött. Ezt a SAVING MENT felirat jelzi. Majd a READY szöveg jelent meg, ez pedig azt jelenti, hogy befejeződött a mentés. Persze nem tudjuk azt, hogy ez valóban jól sikerült-e, célszerű lenne összehasonlítani a lemezegységen lévő programot a tárbeli programmal. Erre is van módunk a verify utasítással. Tehát verify, jön a programnév, tehát MENT, és végül vessző, nyolc.
  Először megkeresi a programot, majd megtörténik az összehasonlítás, és ebben az esetben szerencsénk van, mert az OK felirat jelzi, hogy a két program sorról sorra, betűről betűre azonos.
  2-68.jpg
  Ismét megjelent a READY felirat, dolgozhatunk tovább.
  Hát hogy igazán jól működik-e ez a mentés, ahhoz most kitörlöm ezt a programot, tehát new, és megpróbálom kilistázni, ez természetesen most sikertelen.
  2-69.jpg
  Most pedig visszatöltjük az előbb kimentett programot a korábban már megismert load parancs segítségével, Commodore-nál is ezt használjuk. Tehát load, a programnév MENT volt, vessző és nyolc. Tehát megpróbáljuk betölteni. Először az a felirat jelenik meg, amely mutatja, hogy megkeresi a gép a programot. Utána a LOADING felirat jelzi, hogy olvassa, tehát tölti be, és végül pedig a READY üzenet azt jelzi, hogy a betöltés befejeződött. Megnézzük, hogy valóban sikerült-e, tehát listázni próbálunk: a listázás sikerül, sőt le is futtathatjuk a programot a run-nal, ugyanazt az eredményt kapjuk, mint az előbb, tehát a kimásolás is, a visszatöltés is jól működött.
  22:37 Persze több programot is másolhatunk a lemezre, és előbb-utóbb, ha már sok programunk van, hát bizony bonyolult lenne, de legalábbis nem kényelmes, kézzel vezetni jegyzőkönyvet arról, hogy hány programunk hol van, melyik lemezen. Ezen segít a rendszer, tehát azt, hogy egy lemezen mi van tulajdonképpen, milyen programok vannak, két lépésben megtudhatjuk. Van egy katalógusfunkciónk. Tehát először betöltjük a katalógust egy load-dal. Azt, hogy tartalomjegyzékről van szó, azt az idézőjelek közé tett dollárjel jelzi. Vessző és nyolc természetesen.
  
2-71.jpg2-72.jpg

  Megjelenik a SEARCHING FOR $ felirat, azaz a tartalomjegyzéket kikeressük, a betöltés megkezdődött, majd a READY jelzi, hogy be is fejeződött, és máris listázhatunk. Tehát list. A list parancs hatására az összes lemezen lévő program neve kiíródott, és még az is kiírásra került, hogy mennyi szabad helyünk van a lemezen.

Zárszó

2-73.jpgPinkert László Spectrum
  23:42 Ezt a tudományunkat máris kamatoztathatjuk. Ugyanis nemcsak mi írunk programokat, hanem mások is. Az egyes gépek kazettára rögzített programjai pedig egymás között cserélhetők. Vagyis például egy ZX-ről kazettára rögzített program betölthető egy másik ZX-be, és így tovább. Ily módon csereberével és másolással hozzájuthatunk működő programokhoz. Ezeknek a programoknak a listájából értékes megoldásokat, ötleteket leshetünk el. Töltsünk be most egy ilyen előre megírt programot.
  2-74.jpgAmíg a gép a programot betölti, foglaljuk össze, miről volt szó a mai adásban. Megismerkedtünk a gép összeállításával, a billentyűk alapvető kezelésével, programoknak kazettára töltésével, illetve gépbe töltésével. Ezzel kapcsolatos a házi feladatunk is. Írjunk a gépbe egyszerű programsort, majd a sorzáró billentyű lenyomása előtt, illetve után kíséreljünk meg ebben a programsorban karaktereket javítani, törölni az adásban ismertetett kurzormozgató, illetve törlő billentyűk segítségével. Itt hívom fel nézőink figyelmét arra, hogy a BASIC nyelvvel, illetőleg az egyes géptípusokkal kapcsolatos kérdéseikre választ találhatnak az adáshoz készült tankönyvben.
  25:12 A gép közben befejezte a betöltést, kilistázom a programot… programolvasásban gyakorlott szemünk észreveheti, hogy a jól ismert Emberevő programot töltöttem be. De most már nyilván szeretnénk más, saját programokat is írni. Nos, a következő adásban meg is írjuk az elsőt.
  25:35