Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools



1. Alapok

1-0.jpg
  

26:44
1985. január 16.
MTV 2. csatorna, 19:30

Bevezető

1-1.jpgKiss Donát Spectrum
  0:57 Köszöntöm a kedves nézőket, akik elhatározták, hogy e sorozat segítségével megtanulják a BASIC programozási nyelvet. Mindenképpen hangsúlyozni szeretném, hogy segítségével, mert azt hiszem, hogy az adások figyelemmel kísérése mellett mindenképpen szükség lesz ehhez még majd a kézikönyv forgatására, némi gyakorlásra, no és a család kitartó türelmére. Vigasztalásképpen annyit szeretnék előrebocsátani, hogy nem tételezünk fel számítástechnikai alapismereteket, csupán csak a négy matematikai alapműveletet tekintjük ismertnek, s valljuk be, hogy ezt már egészen fiatal korunkban volt alkalmunk gyakorolni a legősibb számítástechnikai eszközök segítségével.
  1:39 Némi magyarázattal tartozunk, hogy miért pont a BASIC nyelvet választottuk e sorozat témájául, és mi is ez a BASIC nyelv egyáltalán, vagy maga ez a szó, hogy BASIC, mit jelent. Nos, a BASIC egy mozaikszó, mely angol szavak kezdőbetűiből tevődik össze. Nézzük meg ezeket a szavakat.
  1-2.jpg
  Így hangzik, hogy Beginner’s All-purpose Symbolic Instruction Code. Ez magyarul körülbelül annyit tesz, hogy kezdők számára szerkesztett, szimbolikus, általános célú utasításleíró kód. Ez a nyelv, a BASIC ezelőtt körülbelül húsz évvel indult hódító körútjára, többek között a magyar származású John Kemény munkája nyomán. S azóta meghódította a személyi számítástechnikát, éppen egyszerű tanulhatósága, könnyű kezelhetősége révén. Éppen ezért ma minden személyi számítógép, amely egy kicsit is ad magára – így ez is, amely itt előttem található, és valószínűleg az önök környezetében lévők is, iskolában, fiókban, a szomszédban lévő –, tudja a BASIC valamelyik tájszólását. Így reméljük, hogy e sorozattól, ha figyelmesen végigkísérik, egy általánosan használható programozási nyelv ismereteit kapják majd.
  Mielőtt azonban elmerülnénk a BASIC nyelv rejtelmeiben, azt javaslom, hogy nézzük meg egy kicsit közelebbről azt az eszközt, magát a számítógépet, amellyel éppen e nyelv segítségével társalogni szeretnénk az elkövetkezendőkben.

Első lépések

1-3.jpgHorváthné Majsa Katalin Primo
  3:39 A számítógép egy olyan szerkezet, amely annak ellenére, hogy nagyon sok mindent tud, önmagában szinte semmire sem használható. Elvégez bizonyos műveleteket, de mindenképpen szükségünk van egy olyan eszközre, amelynek segítségével meg tudjuk mondani, hogy milyen műveleteket végezzen el és milyen adatokon. Ez a leggyakrabban egy billentyűzet, amit a személyi számítógépek esetében általában egybe szoktak építeni magával a számítógéppel. Továbbá szükségünk van egy olyan berendezésre is, amelyen a számítógép meg tudja jeleníteni az üzeneteit, a műveletek eredményeit. Ez általában egy tévékészülék. A számítógép, a billentyűzet és a tévékészülék együttesen az a minimális eszközkészlet, amellyel már használni tudjuk a személyi számítógépünket.
  1-4.jpg
  1-5.jpg3:59 Kíséreljük meg a kommunikációt a géppel. Nem marad más hátra, mint hogy bekapcsoljuk, s ezzel a kommunikáció már meg is kezdődött, hiszen a gép egy OK felirattal jelzi, hogy munkára, működésre készen áll. Más-más gépeknél ez az üzenet más is lehet, a leggyakoribb bejelentkezési üzenetek az OK és a READY, de vannak olyan személyi számítógépek is, például a ZX81, amely bejelentkezéskor semmiféle üzenetet nem ír ki.
  Ezek után most kezdjük el a társalgást, írjuk be neki mondjuk azt, hogy Jó napot.
  4:44 Hosszú ó-val…
  

1-6.jpg1-7.jpg

  4:53 A sort a RETURN, más gépeknél a NEW LINE vagy az ENTER billentyű lezárásával (lenyomásával – L. A. D.) kell jelezni, ugyanis ennek hatására kezdi el a gép majd értelmezni, feldolgozni, végrehajtani a sort. Tehát megnyomom a RETURN billentyűt, s hát sajnos az eredmény nem valami biztató. Valami hiba van, az Error ugyanis hibát jelent.
  
1-8.jpg1-9.jpg

  5:17 Ez egy angol szó, hát próbáljuk meg ezek után angolul. S akkor begépelem azt, hogy Hello. Szintén RETURN-nel zárom le a sort, sajnos az eredmény ugyanaz, mint az előbb volt.
  1-10.jpg
  Ez persze csak egy kis játék volt, de nem volt haszontalan. Mint azt az eddigiekből gyaníthattuk az OK és az ERROR felirat láttán, a személyi számítógépek BASIC nyelve angol szavakat használ. S ez így is van. Persze nem kell megijedni, rögtön hozzátesszük, hogy a BASIC megtanulásához, elsajátításához egyáltalán nincsen szükség semmiféle angol nyelvismeretre.
  1-11.jpg6:00 A BASIC ugyanis az angol szavaknak csak egy egészen kicsi, jól körülhatárolható, meghatározható csoportját használja. A BASIC egy másik jelentős tulajdonsága, hogy meglehetősen kötött szintaxisa, vagy magyarán nyelvtana van, vagyis ezeket az angol szavakat csak meghatározott formában lehet használni. Mint azt az előző példából is láttuk, a Jó napot és a Hello egyáltalán nem tartozik ezek közé. Legkönnyebb dolguk azoknak van, akiknek ZX Spectrum személyi számítógépük van, ugyanis ennek a billentyűzetén fel vannak sorolva a leggyakrabban használt BASIC alapszavak. (Valójában az összes, amit a gép ismer – L. A. D.) Ilyenek például a GOTO, INPUT, READ, LET, PRINT. Ezekről a későbbiekben majd bővebben is beszélünk.
  
1-12.jpg1-13.jpg

  6:47 Nézzük meg talán az egyik legegyszerűbbet, a PRINT utasítást. A print magyarul nyomtatást, megjelenítést, kiíratást jelent. Gépeljük be mondjuk azt, hogy PRINT 2.
  1-14.jpg
  Ezt is a RETURN-nel zárjuk… S valóban, a képernyőn meg is jelent egy kettes számjegy. A PRINT-tel persze nem csak számokat, hanem bonyolultabb matematikai műveletek eredményeit is meg lehet jeleníteni. Nézzünk egy ilyenre is példát. Legyen az, hogy kettőször három meg tizenöt mínusz egy. Itt érdemes megfigyelni, hogy a szorzás jele a BASIC nyelvben egy csillag. Szintén RETURN-nel zárjuk, s az eredmény valóban meg is jelent a képernyőn.
  1-15.jpg
  7:49 A RETURN hatására ilyenkor a számítógép kiértékeli a művelet eredményét és utána jeleníti meg a képernyőn. Ezért is hívják nagyon gyakran a gépeknek ezt az üzemmódját kalkulátor üzemmódnak.
  Természetesen megjeleníteni nem csak számokat tudunk, hanem szövegeket is. Hát hogy ne legyen zavaró, ami eddig a képernyőn van, egy CLEAR SCREEN billentyűvel törlöm, és akkor most jelenítsünk meg egy szöveget, mondjuk stílszerűen azt, hogy TV-BASIC. Szintén print-tel kezdjük, s az utasítás formája ebben az esetben olyan, hogy a megjelenítendő szöveget idézőjelek közé kell tenni. Ez nagyon fontos, ugyanis ennek elhagyása komoly problémákat jelenthet, a számítógép ebben az esetben egészen másképpen értelmezi ezt az utasítást, mint ahogy mi szeretnénk.
  A sort lezárva meg is jelenik a felirat a képernyőn.
  1-16.jpg
  8:52 Hát ezek csak amolyan próbálkozások voltak, a számítógép persze ennél sokkal többre is képes. Az általunk begépelt sorokat meg tudja jegyezni, vagyis el tudja tárolni őket a – mondjuk úgy – memóriájában, és egy külön parancs hatására ezt előre meghatározott sorrendben végre is tudja a későbbiekben hajtani. Persze erről a továbbiakban még bővebben is beszélünk.
  Bizonyára azonban mindenkit érdekel az, hogy vajon mitől képes minderre egy számítógép, és hogy vajon mi lehet egy ilyen doboz belsejében.

A számítógép fő részegységei

1-17.jpgPinkert László ZX81
  9:27 Ha sokkal okosabbak nem is leszünk, mindenesetre ez jó alkalom arra, hogy megismerjük a személyi számítógép fő részegységeit. Ez a gép a létező legkisebbek egyike.
  1-18.jpg
  A gép lelke a napjainkban sokat emlegetett mikroprocesszor.
  

1-19.jpg1-20.jpg

  Ez figyeli, hogy melyik gombot nyomtuk meg, elvégzi a műveleteket, eldönti, hogy milyen legyen a válasz, s összehangolja a többi részegység munkáját. Egyszóval ő a főnök.
  1-21.jpg
  1-22.jpg10:00 Ahogyan az üzemben az üzemvezető sem tud mindent fejből, úgy a processzor sem tud önmagában semmit például a BASIC nyelvről, de még számok egyszerű szorzásáról sem. A tudnivalókat egy másik áramkör, az úgynevezett ROM tároló – csak olvasható memória – tartalmazza.
  1-23.jpg
  Ebből olvassa ki a mikroprocesszor, hogy az egyes helyzetekben mit kell tennie. Az előbbi hasonlatot folytatva azt mondhatnánk, hogy a csak olvasható memória az üzem részletes technológiai utasítása.
  1-24.jpg10:38 Egy másik tároló, az úgynevezett RAM tartalmazhatja azokat az információkat, melyek a gép működése során változnak. Ilyen például a tévéképernyő tartalma, a mi utasításaink, illetve a számítások egyes részeredményei.
  
1-25.jpg1-26.jpg

  Ebbe a memóriába írni is lehet, nemcsak olvasni belőle, mint például a főnök jegyzetfüzetébe.
  Szükség van még a külvilággal kapcsolatot teremtő kapuáramkörre,
  1-27.jpg
  a tévékészülék számára megfelelő jelet előállító modulátorra,
  1-28.jpg
  valamint a gép áramellátását biztosító tápegységre.
  1-29.jpg
  11:17 Mindez eddig meglehetősen egyszerűnek tűnik. De ha belegondolunk, hogy a processzor vagy a memória önmagában több tízezer tranzisztort tartalmaz, kissé elbizonytalanodunk.

Kettes számrendszer

1-30.jpgKovács Győző Spectrum
  11:31 Kedves nézőink! Néhány fontos dolgot fogok még elmondani. Ezekben a kis házi számítógépekben, mint önök is tudják, nyolcbites mikroprocesszorok vannak. Egy bitnyi információt mondok önöknek, hogyha a kérdésükre igennel vagy nemmel válaszolok. A kettes számrendszer, amelyről még hallani fognak, hasonló módon épül fel, hiszen egy-egy helyiértéken kétfajta számjegy lehet, egyes vagy nulla.
  

1-31.jpg1-32.jpg

  Ha egy bitnyi információm van, azzal két állapotot tudok megkülönböztetni. Ha két bittel dolgozom, akkor négyet. Ha nyolc bittel, akkor kétszázötvenhatot. Miután mi ezzel a számítógéppel tízes számrendszerben számolunk, azonkívül betűket írunk a képernyőre vagy jeleket, ezekhez egy-egy kombinációt kell hozzárendelnünk.
  
1-33.jpg1-34.jpg

  
1-35.jpg1-36.jpg

  A 256 kombináció túl sok is az angol ábécéhez, mert ott csak hatvannégyet használnak. (Valójában csak 26 kis- és 26 nagybetűt, azaz ötvenkettőt – L. A. D.) A magyar ábécében ennél valamivel többet, hiszen ékezetes betűk is vannak.
  12:40 A mikroszámítógépnek a teljesítményét az egy másodperc alatt elvégezhető műveletek számával mérjük. Ezekben a kis számítógépekben is olyan mikroprocesszorok vannak, amelyek több ezer műveletet képesek elvégezni egy másodperc alatt.
  
1-37.jpg1-38.jpg

A kétujjú marslakó

1-39.jpgKiss Donát
  12:58 Úgy hírlik, mindennek köze van a kettes számrendszerhez. Ez valóban így is van, ellenőrizhetjük ezt általános iskolás gyermekünk tankönyvében is akár. Vagy úgy is mondhatjuk, hogy próbáljuk magunkat beleélni egy olyan marslakó lelkivilágába, akinek mindössze két ujja van. Ezért aztán mikor számolni készül, mindent kettesével csoportosít. Majd ezeket a kettes csoportokat egy még nagyobb kettes, négyes csoportba sorolja. És így tovább. Ebből könnyen beláthatjuk, hogy egy ilyen marslakónak mindössze két számjegyre van szüksége ahhoz, hogy bármilyen számot felírjon.
  

1-40.jpg1-41.jpg

  
1-42.jpg1-43.jpg

  1-44.jpg
  13:54 Nos, azért ez nem olyan bonyolult, szükséges azonban ezt megemlíteni ahhoz, hogy megértsük, miképp lehet számítógéppel vezérlési feladatokat ellátni. Minden vezérlés ugyanis kétállapotú jelek kezelésén alapul. Vagyis gondoljunk bele: egy esztergát, amikor megmunkál egy munkadarabot, ki kell kapcsolni, be kell kapcsolni. Egy szivattyút ki-bekapcsolni kell. Vagy egy rajzológépet is, a különböző irányokba forgató vagy mozgató motorokat ki- és bekapcsolni kell, vagyis ezek nem mások, mint kétállapotú jelek. Erre nézzünk most néhány példát, vagyis arra, hogy mi mindent lehet vajon számítógéppel vezérelni. Most csak ízelítőképpen, a következőkben látni fogunk erre néhány látványos példát. Így például látunk majd számítógépet, mely rajzgépet vezérel, látunk köszörűgépet vezérlő számítógépet, valamint olyan videócsodát, vagyis olyan videómontázst, amelyet számítógéppel készítettek. Végül pedig találkozni fogunk egy nagyon barátságos robottal, mely vezérlésének köszönhetően meg is szólal majd.

Videóbejátszás

15:04
  

1-45.jpg1-46.jpg

  
1-47.jpg1-48.jpg

  
1-49.jpg1-50.jpg

  
1-51.jpg1-52.jpg

  
1-53.jpg1-54.jpg

Adatkezelés

1-55.jpgPinkert László Commodore 64
  20:32 Ha eddig csak a kíváncsiság ösztönzött volna bennünket a számítógéppel való ismerkedésre, most már gyakorlatibb, sőt kényelmi szempontjaink is lehetnek. Megélhetjük például, hogy reggelente a számítógép ugraszt ki az ágyból, megfőzi a kávét, napközben kitakarít, sőt esetleg ránk is ripakodik, ha a szőnyegre hamuznánk. Persze ma itt még nem tartunk. De ma is vannak olyan munkahelyek, illetve olyan emberek, ahol és akiknek komoly segítséget nyújthat egy számítógép és persze egy jól működő számítógépprogram. Tételezzük fel például, hogy én egy rendkívül sokoldalú, elfoglalt és ugyanakkor egy kissé szórakozott ember vagyok. Mindent felírok a határidőnaplómba, de időm jelentős részét azzal töltöm, hogy végiglapozom. Mi történik, ha a problémához számítógépet használok? Nézzük meg például egynapi programomat.
  

1-56.jpg1-57.jpg

  
1-58.jpg1-59.jpg

  Számítógépen a keresés néhány percig, sőt néhány másodpercig tart csak.
  Mi történik akkor, ha azt kérdezzük meg, hogy hol szerepel a határidőnaplóban például a BASIC szó?
  
1-60.jpg1-61.jpg

  Hasonlóan kereshetjük ki határidőnaplónkból rokonaink neve alapján például a családi ünnepeket vagy ismerőseink neve alapján a megbeszélt találkozókat.
  22:17 Most pedig vegyünk egy másik példát. Tegyük fel, hogy adminisztrátor vagyok és lepedőnyi táblázatokat kell rendszeresen karbantartanom. Összeadom a sorokat és oszlopokat, de mire a végére érek, kiderül, hogy a táblázatban valahol egyetlen adat megváltozott, és kezdhetem elölről az egészet. Segíthet a számítógép.
  1-62.jpgEz a program, amint látjuk, három negyedév bevételeit és kiadásait tartalmazza, valamint azok összesítését. Azonban csak az adatokat kell bevinni – már tudniillik a bevételt, illetve a kiadást –, mert az összesítést a gép csinálja meg a tárolt összefüggések alapján. Tehát például megváltozott ez az ezres adat mondjuk ezeregyre, akkor egyszerűen csak beírom, és amikor ez az adat a helyére kerül, a gép átszámolja az egész táblázatot… rövid idő alatt… és például az összesítés, ez az adat, valamint az első három negyedév összesítése máris megváltozott, amint látjuk, az egyes megjelent az utolsó helyiértéken.
  
1-63.jpg1-64.jpg

  A számítógép tehát sokat segített: gyorsabb, mint az ember. Azonban mást is tud. Vegyük például azt az esetet, amikor szeretnénk látni, hogy milyen nagyságrendűek az adatok a harmadik negyedév bevétel rovatában. A gép ábrázolni tudja ezeket az adatokat egyszerű oszlopdiagramon, ha a megfelelő parancsokkal utasítjuk rá.
  
1-65.jpg1-66.jpg

  Meg kell adni az ábrázolt számok alsó és felső határát… és az ábra szövegét.
  
1-67.jpg1-68.jpg

  És már láthatjuk is egyszerű oszlopdiagramon ábrázolva a három bevétel rovatot, a negyedik oszlopban pedig mellette az előző három összegét.

Zene

1-69.jpgKiss Donát Commodore 64
  24:26 Azon már nyilván nem lepődünk meg, hogy egy számítógép akár zeneszerszámként is használható. Persze a megfelelő program segítségével. Hogy ezt illusztrálni próbáljuk, kíséreljünk meg eljátszani egy nótát rajta, mondjuk a „Szeretnék programozni tanulni” kezdetűt.
  Hát igen, a billentyűkezelésem még hagy némi kívánnivalót maga után. Pedig ez nagyon fontos a programozás szempontjából, éppen ezért a következő adásban erről lesz majd részletesebben szó.

Zárszó

Végezetül pedig szeretnénk, hogyha a két adás közötti idő nem telne tétlenül azok számára, akik az adást követni fogják. Ezért egy kis feladatot szeretnénk adni mindazoknak, akiknek van valamilyen személyi számítógép a közelükben. Azt hiszem, hogy akiknek nincs, épp elég feladat lesz az, hogy a közelébe kerüljenek valamilyen masinának. Nos, a feladat lényege abban áll, hogy az itt ismertetett print utasítás segítségével kíséreljünk meg a képernyőre, a képernyőn különböző pozícióba valamilyen szövegeket kiírni. Ehhez segítségképpen annyit árulunk el, hogy egy print utasítás akár több szöveg vagy szám kinyomtatására is vonatkozhat, és hogy az írásjelek használata is megengedett.
  Viszontlátásra.
  25:44