Upload failed. Maybe wrong permissions?
Nos, ma esett eme nemes esemény... (...ezt eleve nekem kellett szerveznem, s eszperente nyelven megemlékeznem ezt ecsetelve... ne neheztelj!...)
(...és innentõl igyexem újra a normális -izé, mármint a megszokott- talema lenni...)
Fél 3 körül ért ide Kósza, letelepedtünk a konyhában, elépakoltuk Hármaskával a korábban elõkészített teákat -mert mondta, hogy azt szeretne inni, de azt nem fejtette ki, hogy milyet is-, s miután választott közülük, abból elkészítettem az innivalót, majd beszélgetni kezdtünk.
Hát, nem is tudom felsorolni, hogy mi mindenrõl tárgyaltunk. Tulajdonképpen a diskurzus vezérfonalát a rajtam néhány napja eluralkodó hangulat adta, de azért igen sok egyéb témát is érintettünk.
Nem tudom miképpen került terítékre ez, de meg kell említenem, hogy abban például igencsak egyezik a véleményünk, hogy mennyire szépemlékû mindkettõnknek a fentebb említett bábfilmsorozat.
2007-08-15
~~DISCUSSION~~
Vendég, és emléxel?
Ma koradélután érkezett hozzánk látogatóba Kósza!
Néhány órán át beszélgettünk, s nemrég indult haza.
...ja, és emléxel ki Spejbl és Hurvinyek?
Nos, ma esett eme nemes esemény... (...ezt eleve nekem kellett szerveznem, s eszperente nyelven megemlékeznem ezt ecsetelve... ne neheztelj!...)
(...és innentõl igyexem újra a normális -izé, mármint a megszokott- talema lenni...)
Fél 3 körül ért ide Kósza, letelepedtünk a konyhában, elépakoltuk Hármaskával a korábban elõkészített teákat -mert mondta, hogy azt szeretne inni, de azt nem fejtette ki, hogy milyet is-, s miután választott közülük, abból elkészítettem az innivalót, majd beszélgetni kezdtünk.
Hát, nem is tudom felsorolni, hogy mi mindenrõl tárgyaltunk. Tulajdonképpen a diskurzus vezérfonalát a rajtam néhány napja eluralkodó hangulat adta, de azért igen sok egyéb témát is érintettünk.
Nem tudom miképpen került terítékre ez, de meg kell említenem, hogy abban például igencsak egyezik a véleményünk, hogy mennyire szépemlékû mindkettõnknek a fentebb említett bábfilmsorozat.
Aztán, mikor éreztem magamban annyi erõt, hogy akkor tényleg beevickéljünk a városba a már múltkor beígért fagyi elfogyasztásának céljával (nomeg Batta igen kellemes Kultúrkocsmáját megtekintendõ), akkor Egyeske segítségével nekiindultunk az útnak. (Dorka remekül vezet. S immáron majd' egy hete tulajdonosa annak az igen takaros Renault Megane-nak, amivel most is szállította anyáját... meg persze a nemes vendéget...)
Hát, én ettem egy nagyszerû feketeerdõ kelyhet, de Kósza nem kért fagyit, ellenben gyöngyözõ falú, kecses pohárból fogyasztott némi fehérbort míg beszélgettünk. Fõ témaként továbbra is én szerepeltem, úgyhogy nem is érdekes ez igazán. Az viszont nagyon is, hogy nekem ez a hosszúra sikerült délután nagyon jót tett.
Már csak azért is, mert amikor megérkezett, körülbelül járni sem tudtam, az éppen soros csípõblokkomtól. Mondtam neki, hogy hát nemigen van más választása, szépen nyugisan meg kell várnia, amíg én azt az egy-két métert a konyhában komótosan -minden lépést látszólag 3x 4x meggondolva, de igazából ellentmondást nem tûrve a fájdalom-blokk ellenében kivitelezve- lesétálom, míg elkészítem a kávét, teát, ilyesmit. Majd jobban lettem, s bementünk az Ebattába, mire estefelé már hazaértem, direkt semmi bajom sem volt! Már mankó nélkül tudtam járni! Ebben a két fájdalomcsillapítónak nyilván nagy hatása van, de az egészen biztos, hogy ha nem érzem ilyen jól magam délután esély sem lett volna rá, hogy még ma kilábaljak a soros kínlódásomból.
Hát, én ettem egy nagyszerû feketeerdõ kelyhet, de Kósza nem kért fagyit, ellenben gyöngyözõ falú, kecses pohárból fogyasztott némi fehérbort míg beszélgettünk. Fõ témaként továbbra is én szerepeltem, úgyhogy nem is érdekes ez igazán. Az viszont nagyon is, hogy nekem ez a hosszúra sikerült délután nagyon jót tett.
Már csak azért is, mert amikor megérkezett, körülbelül járni sem tudtam, az éppen soros csípõblokkomtól. Mondtam neki, hogy hát nemigen van más választása, szépen nyugisan meg kell várnia, amíg én azt az egy-két métert a konyhában komótosan -minden lépést látszólag 3x 4x meggondolva, de igazából ellentmondást nem tûrve a fájdalom-blokk ellenében kivitelezve- lesétálom, míg elkészítem a kávét, teát, ilyesmit. Majd jobban lettem, s bementünk az Ebattába, mire estefelé már hazaértem, direkt semmi bajom sem volt! Már mankó nélkül tudtam járni! Ebben a két fájdalomcsillapítónak nyilván nagy hatása van, de az egészen biztos, hogy ha nem érzem ilyen jól magam délután esély sem lett volna rá, hogy még ma kilábaljak a soros kínlódásomból.
Tehát, köszönöm Kósza!
Mikor jössz legközelebb?
Mikor jössz legközelebb?
(Hármaska lefotózta Kószát, csak éppen a gép most nála is van, ami ebben a pillanatban -mármint a "nála"- helyileg igen nagy távolságot jelent hozzám képest, mert egy barátnõjénél alszik; tehát a képet csak legjobb esetben is holnap tudom feltenni ide. Az érintett beleegyezését adta, hogy ezzel igazoljam a leírtakat.:)
2007-08-15
~~DISCUSSION~~
| ← Roki együttérzés | Fáj a fülem! → |