Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




Várok, de talán hiába


  

Mostanában kevesebb idõt töltök itt, mert csapnak összefele megint a hullámok, de azért mégis... És egy ideje figyelem, hogy van mit várnom.
De miután úgy tûnik, hogy hiába, hát saját kezembe veszem az irányítást.

Merthogy, ha a test gátat szab az utazásnak, a képzelet még szabad...

Mikor kotorászom az emlékeim között a komódomban, mindig újabb kincsekre akadok. Hiába, na. Az amnézia igen boldogságos pillanatokat tartogat arra az idõre, mikor már múlt idõben lehet beszélni róla. (Mi volt ez? Képzavar, vagy csak simán talemaság?)


Akkor nézzük az elméleti úticéljaimat:

1. Elsõ, és amolyan állandó vonzalmat jelent nekem a sziklába vájt falvak, az indián pueblok látványa. Lehettem vagy 10 éves és Pesten nyaraltam a nagybátyáméknél, ahol is rengeteg könyv között garázdálkodhattam. (Én 10 évesen még nemigen olvastam, de AKÖNYV, mint olyan, nagy értéket képviselt a szememben, hisz Anyu belém plántálta ezt már pólyás koromban.) Többek között gyönyörûséges útikönyvek, albumok álltak hosszú, tömött sorokban a polcokon. Nos, az egyik, amit naponta többször is átlapoztam, a hopi indiánok életérõl, szokásairól mesélt. Kérem, oda. Oda bizony elmennék! Az Arizónai sivatag sziklái közé, ugyan felmászni nem tudnék a falvakhoz (nem is vagyok benne biztos, hogy lehet, már úgy értem nem tilos ez), de a vörös sziklák között megbújó kõbe faragott pueblok látványáért sokat megadnék!




Ide, ni. Csak messzirõl, oké?!


/Kép innen, e/


2. Na, akkor menjünk tovább! Második ilyen "cél" lenne, Mezõhegyes. Persze, az analógia csak annyiban állja meg a helyét, hogy ez is gyerekkoromra vezethetõ vissza. Naná!
A kendergyár (gondolom, néhai kendergyár) tövében álló picike munkás lakások egyikében voltam sokat rakoncátlan városi vendég gyerek...




Ez nincs a világvégén... csak tán nekem...


/Ez meg innen, e/


3. É még sosem -s gyanítom, már nem is fogom- láttam ATENGERt. Tehát elmennék egy nagy-nagy hajóval, hogy ringatózzak a habokon, kezemben egy színes koktéllal csinosan teletöltött pohárral, s csak nézelõdnék. Nagy kérés ez?
Hehe... tudom én, na!




Szép. Így is jó látni! :)

/A helye ennek/



...
Most eddig jutottam, mert mennem kell... hihi.... gyógytornára. Ez most a legfõbb vágyott cél elõttem!
Tudod, kinek mi jut! :) Tán még folytatom...



................................

Rendes tyúk vagyok, úgyhogy íme: 4. és 5. :)





  2008-02-15
  ~~DISCUSSION~~
játék mém utazás talema

varok_de_talan_hiaba

A külsõ árulkodik?Várok... és hiába! :)