Tegnap helyére került a pont.

Elõzmény: http://talema.blogter.hu/?post_id=6703

Hát, tegnap helyére került a pont. Néhány órát bõgtem, de most már minden a helyén van.

Még szombaton írtam 'L'-nek egy sms-t, hogy hétfõn el tudna-e faxolni néhány papírt a munkahelyérõl, de nem válaszolt. Vasárnap este megkértem valaki mást, aki el is intézte a dolgot, nem tudtam várni, mert az idõpont fontos volt. Amúgy meg, már mikor írtam az üzit, szinte biztos voltam benne, hogy 'L' nem fog reagálni: csak a "hagyományok tisztelete végett" küldtem neki...

Aztán tegnap jött egy emil, melyben írta, hogy bocsi, kiment a fejébõl, ha aktuális még a faxolás, délután bejön a papírokért. Elõször nem is válaszoltam. Ritkán csinálok ilyet, de most ezt muszáj volt pihentetnem egy kicsit, mert elsõ nekibuzdulásomban nagyon szaftosat tudtam volna írni, annak meg aztán semmi értelme sem lett volna. Megbántani nem akarom, magamban akarom tisztázni a dolgot. Ehhez neki csak áttételesen van köze: 'asszisztál', mondom ezt anélkül, hogy õt magát lekicsinyelném, de az én utamnak õ 'csak' egy lépcsõje. Fontos lépcsõ, de egy a sok és sokféle közül.

Mikor már kikristályosodott bennem a válasz, úgy, hogy ne legyen az bántó, akkor elküldtem, hogy nem kell már, elintéztem, miután nem válaszolt, mint tette ezt eddig is '400x', én leszûrtem ebbõl a lényeget: "Szállj már le rólam hülye tyúk!". Még tompítandó az élét ennek, kiegészítettem a levelet a 'csirke'-okossággal (amit ide is feltettem), és hozzátettem, hogy délután beugorhat egy KV-ra. (Tutira vettem, hogy nem jön, tényleg csak finomítani akartam a lényeg élén.)

Nem válaszolt, de nem is vártam, megszoktam már tõle ezt. (A '400x' költõi túlzás volt, de azért sok.) Rendeztük itt a délutánt a lányokkal, aztán mindannyian leléptek, Egyeske suliba (esti gimibe jár), Ketteske a beteg barátját ment meglátogatni, Hármaska elõbb táncra, aztán angol korrepre. Tehát Amperral kettesben, Janis Joplin whiskyben áztatott hangját üvöltetve töltöttük a délutánt. Elõször egy szomszéd fiú zavarta meg ezt a nyugalmat, Fannit kereste, mivel üvöltött a zene és én nem hallottam, hogy kopognak, így bejött... (Amper se vette észre, remek egy házõrzõ... de nem is ezért szeretjük...:)), a frászt hozta rám... Mintán elment -tisztáztuk, hogy Fanni nincs itthon- nem hangosítottam vissza üvöltõsre a zenét, csak magamban tettem-vettem itt. Így meghallottam, hogy jött valaki.

Azt mondta, azért, mert itt valami potyaKV van kilátásban. Hát, azt meg is kapta. Kérdezte, hogy mostanában nincs okosságom? (Emil-okosságnak hívom a hálón terjedõ hol értelmetlen, hol kicsit komolyabb, de többnyire érdekes mindenféléket. Kb. két hete nem küldtem neki semmit, elõtte az adagot, amit én kapok, továbbítottam oda is meg rajta kívül még vagy 10 embernek, akik most is megkapják tõlem.) Mondtam, hogy de van, ma is kaptam vagy nyolcat, és csak önvédelembõl nem küldök neki. Mert én küldtem, õ válaszolt, és általában olyat, amibõl én azt vontam le, hogy nem lenne ellenére egy találkozás. (...aztán a következõ az volt, hogy adódó alkalommal meghívtam ide, s mivel nem válaszolt, én mindig vártam...) Tehát ez most önvédelem a részemrõl. Erre õ azt válaszolta, hogy "Igen."

Hmmm... aztán még megittuk a kv-t és õ hazament.

Én meg végre magamban lezártnak tekinthetem ezt a lépcsõt is. Addig is tudtam, míg bõgtem. Még jó, hogy nem voltak itthon a lányok akkor; nem tudhatnak errõl, és az én arcom 'nyitott könyv', szerintem régen is az volt, de a kóma, ill. amnézia után meg méginkább, szerencsére már közelebb áll a hétköznapi mimikához, de én tudom, hogy nem vagyok képes elleplezni az érzéseim (lehet, hogy nem is akarom...?!:) 

Semmi sem véletlen. Most ide azért írom le, mert nem árulok zsákbamacskát. Illetve, ha utólag is, de szeretnék tisztázni egy dolgot.

Tegnap, míg az 'L' által szerzett tapasztalat miatt bõgtem, megérett bennem egy dolog. Megírtam egy emilt, és el is küldtem. Beleírtam a 'negatív történést', mint kiváltó okot, de nem részleteztem (bár, ez csak az egyik ok volt :). Így érthetõ, tiszta talán. Ha meggondolta magát, aki akkor a válaszával kirángatott a letargiából, még talán idõben szólok. (Szombatig még van néhány nap, valami közbejöhet... (egy tipp).)

tegnap_helyere_kerult_a_pont