Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools


Talptalanul kezdve... Erikkel folytatva


  

Vagy talpatlanul? De tán mindkettõ helyes... míg a tény meg de nem.

Bakker.

Szóval, van az, hogy elkészült a nagyon extra, nagyon nem központilag, de amúgy meg nagyon is támogatott téli cipõm.  (OEP-rõl íme) Mely most alig két hónap alatt elkészült... volna. Mert ugye az történt, hogy ugyan a felsõrész most elsõre tökéletes -nem kell agyusztálni macerás lábrészleteimnél, pedig van egy pár-, mert a próba alapján ez hibátlanra sikerült -persze majd ha gyakorlatozom benne, kiderül valóban munkaidõben mit szólnak egymáshoz: édes-furi-puha-bélelt téli cipõm és okos-erõs-kitartó-nyomorult lábam-, ám az valamiképp elfelejtõdött, hogy nekem a jobb oldalon nõtt kacifánt lábam de még rövidebb is, mint a másik. Sõt, az sem szimpla, hiszen saroknál 2cm, lábujjnál pedig 0,5cm magasítás szükségeltetik. Szóval, ez lemaradt. Így csak mintha tudtam felpróbálni, hiszen így nem tudtam terhelve sétafikálni benne, csak pár lépést, tehát ott kellett hagynom, újabb körre, most már garanciális javításra. 
Így egyszerûbb. Nekem már nem kell visszamennem érte, elég lesz csak a számlát vinni a Támogató Szolgálat-nak, mellyel igazolják, hogy kifizettem s elhozhatják nekem. Remélhetõleg azzal már nem lesz gond.
Mondta a hölgy, hogy 'Márta, nyugodjon meg, télre elkészül!', pedig csak röhögtem. 
Azonkívül érdekes, mosolyogtatóan kellemes érzés volt ennyi év -2001.11.18.- után elõször belebújni bélelt cipõbe. Katarzis. Höhö...

Majd kissé lelombozva átverekedtük magunkat az Õrsig, hiszen ott, az Árkádban volt randim leányommal és vadi új -lassan féléves- ONOKÁMMAL.

Kerestünk fiatalembernek nadrágot, de azt sajnos nem találtunk, helyette lett egy sildes sapi, mely nagyon dzsesszes külsõt kölcsönöz énonokámnak. :)
Jó sokat ücsörögtünk és beszélgettünk, s mi ketten -Erik és én- maradtunk az asztalnál, míg Berta odament a pulthoz, hogy elhozza a rendelésünket. Ám, mikor ez Eriknél tudatosult, mármint, hogy anyája köddé vált, azonnal elkámpicsorodott és krokodilkönnyeket ejtve búsult önnön sorsa felett... én meg, sztenderd nagyihoz méltón, igyekeztem felvidítani, illetve elõször is biztosítani arról, hogy szíve csücske, édesanyája azonnal jön vissza, nem hagyná el a világért sem, nyugodjon meg... de mivel ez nem használt, így kioldoztam a babakocsiból és kivettem. Ahogy  magamhoz öleltem, drága onokám úgy meglepõdött, hogy az épp az arcán folydogáló könnypatak is megállt és óriási, ragyogó kék szemét rám szegezve figyelte a történéseket. Szinte láttam a gondolat-buborékot a feje felett, hogyaszongya: "Oké, Nagyi, jóban vagyunk, de ez tán túlzás, hová tetted Anyut??" S szerencsére, mire a meglepetésbõl felocsúdhatott volna, már Berta vissza is ért, persze ádáz lyányom nagyon vigyorgott a küzdelmen, melyet láthatóan folytattunk a helyzettel...

Innen már nyugi volt, hisz Erik, rendes õrhelyén tölthette idejét.



Több szempontból is ideillõ e klip, hiszen cipõm leszen, jó leszen, a tény miatt, hogy egyáltalán, nagyon is kijár, de sõt, Erik maga pedig mindenekfelett megérdemli...hiszen, ha másért nem is, esetleg, de énonokám, ugye s bírtam úgy hazajönni este, hogy köpni-nyelni nem tudtam a fáradtságtól, pedig nem is táncoltam a bevásárlóközpontban...




  2015-05-14
  ~~DISCUSSION~~
erik ortopédcipõ talema

talptalanul_kezdve_erikkel_folytatva

Átértékeled?A sor -ismételgetve