Rosszalkodom akkor

Mert volt egyszer -mint kiderült nem is egy, hanem másfél éve- egy MÉM, melyet ma újrakergetek, s ezen sornak elsõ darabja alá Luci', ahelyett, hogy azt mondta volna "Jól van, néném, a meghívásodnak lehetetlen ellenállni, visszatérek!", engem frocliz, hogy írjam meg a rosszakat is.
Mármint a hét darabos rossz tulajdonság kollekciómat.

De nekem nincs is olyan! Na, jó, akkor nekifutok és gereblyézek valami kicsinkát...

1. Õszinte
Néha ez kemény tud lenni, ahogy nemrégiben egy igazi gyöngyszem elmondta, az igaz élet sava-borsa -melyet én láthatóan nem érek fel ésszel- az, hogy el kell hallgatni a dolgokat. S majd õ erre -ha én alávetem magam ennek- ügyesen rávezet, így segít megtanulnom élni. Mert ez botrányos, hogy kimondom, amit gondolok. Pláne, hogy lehülyézem netán egy barátomat is.

A következõt egy az egyben a Jó-MÉM-bõl másolom ide:
2. Kemény
Az elsõvel jár karban. Nem szépítek, mert nincs rá sem energiám, sem agyam, sem erõm. (S bármennyire is -szintén- relatív, de türelmem sem.) Tehát, ha úgy tetszik, lecsupaszítok mindent a magam által érthetõ, felfogható szintre.
Azt hiszem, érthetõ, hogy miért került ide is be.

3. Buta - késhegynyi makacssággal
Annyira, hogy némely, egyértelmûen veszett helyzetben sem adom fel, és kapaszkodom körömszakadtáig, sõt, még jóval azután is. Húsbavágóan konkrétan azután is. Erre jeles példa, s egyesek szerint egyértelmûen ebbe az opusba tartozó eseménylánc kezdete, egy dátum, melyhez egy busz, egy téli délután, egy jeges út, egy új autó... néhány halál, az elvesztés, a végeláthatatlan KÍN, a csakazértis tartozik és még rengeteg elképzelhetetlen, felsorolhatatlan, megfogalmazhatatlan dolog, mely után minden értõ, érzõ, gondolkodó lény... ... ... ... ...
De itt vagyok.

4. Naiv
Apu mindig ezt mondja. Én meg nagyon nehezen hittem el, mert a hármas is a kellékem, ugye. Ez alatt az értendõ, hogy hajlamos vagyok akkor is a jót meglátni, vagy legalább keresni egy emberben, mikor az már ótvar bunkó, rosszindulatú paraszt voltát megkérdõjelezhetetlenül bizonyította elõttem.

5. Rendetlen
Nagyon. És ezen most -most?? most már örökre- súlyosbít, hogy képtelen vagyok szinte bármily fizikai munkára, így a takarításra is.

6. Lusta
Régen sem voltam egy motolla, de immáron majd egy évtizede kellékem is hibádzik az izgõ-mozgó élethez, s könnyebb csak kinézni a fejembõl, mint tenni-venni.

7. Szeretni képes
Ez azért kerül ide is, mert ez önmagában hordozza a csapdát. A '4.'-sel jár karban, hisz régi barátot is éppúgy szeretek, ahogy valaha, s baromi magasról hullok alá, mikor kiderül, a háta közepére sem kíván az illetõ... csak éppen õ tud élni, érti az élet savát-borsát, s nem mondja ki a dolgokat, csak udvariasan hallgat róla, ahogy azt egy gyöngyszemtõl megtanulhatnám. Ha nem lennék oly végtelenül buta.

Most megkértem Dittét és Medvét, hogy itt Írhonban segítsenek nekem összeszedni ezeket. Érdekes mód, nagyon segítõkészek voltak. :)
Medve elsõ pontja az volt, hogy szeretem a tökfõzeléket. Tudom, ez nagyon rossz tulajdonság, már harmadikban is utált érte az egész iskola, mert jóformán én voltam az egyetlen, aki a menzán -vagyis akkor még a napköziben- megette ezt a kaját. Pedig az finom. Bárki bármit mond is.
No meg X lábam van, s ez engem nem zavar, de valljuk be, nem egy ideális tulajdonság.
Nincs agyam. Vagyis mindent elfelejtek, pontosabban egyáltalán nincs befolyásom arra, hogy mi maradjon meg a memóriám helyén, s mi az amiért nem kár, elillan.
Válogatós vagyok. De nem is, csak ez a lymphoedema diéta betette a kaput.

S még sorolhatnám, de minek. Majd aki akarja, tetézi a készeltet, szívesen látom itt alant, én nem moderálok. Elõre nem. :) Utólag is csak akkor, ha mást cincálnak itt nálam. Szóval, rajta!

Meghívottak:
Tagore és Eter' naná, és Mark'yhennon no meg Wik377.

Luci', Péter, Ágnes, Goldmund... csukoljatok legalább!!




És akkor ideteszek még egy gyöngyszemet, nõ lesz az, méghozzá vidéki, gyanítom (mielõtt... én magam is Pest határain, de még Budáéin is kívül élek, nem ezt jelenti itt a "vidéki" megjelölés), megállapítása:


"Gargoyles - 2 órája 2 perce

: Talema kedves! Amióta ma reggel elkezdtél kötözködni, azóta próbálok a tisztességes válaszaimmal valahol visszahatni rád. Utolsó válaszodig nem voltál azonban képes abbõl a fensõbbséges, gúnyolódó és lekezelõ stílusból kilépni, ami még kamaszoknál elfogadható. Nem kell egyetérteni velem, de ha az alapvetõ tiszteletet nem vagy képes megadni, azzal csak azt mutatod, hogy nem vagy méltó semmiféle párbeszédre. A stílusod alapján feltételezem, hogy az a tipus vagy, aki a másikat a háta mögött is kibeszéli, gúnyolja, és jót rötyörészik a társaival. Azt gondolom, hogy a bemutatkozásod alapján nem az az ember vagy, akit tudok tisztelni. Gondolom, amúgy is csatlakozni akartál szolidaritásból Eternity barátnédhoz. Sajnálom, hogy csak ennyit tudtál egy nap alatt felmutatni. Ég veled!

Bejegyzés: Amirõl a szerkesztõ is lemaradt"

Ja és eddig sem sokat, de többet meg egyáltalán nem fogok vele foglalkozni. Gyöngyszemekhez én nem érhetek fel.

Szóval, elõ a rosszakkal, kedveseim, ne csak én legyek már terítéken! LécciLécci!

rosszalkodom_akkor