Upload failed. Maybe wrong permissions?
Lévén most öregszem, így ezt kaptam Tõle ajándékba.
A filmrõl itt is, meg itt is, no és itt is olvasható értõ kritika, vélemény, tõlem tehát csak a személyes reakciók várhatók. (Mert ugye én nem értek ehhez se.)
Ahogy jöttünk kifelé, én már mondtam is, hogy "Az a szél! Mi van?!"
Mert nekem azon akadt meg a szemem, s ettõl álltak le az amúgy sem fürgén mozgó kerekek agyamban. Az rendben, hogy a növények (is) kommunikálnak egymással. (Egyszerû példa, ha megtámadja valami olyan hatékony kártevõ rovar például az erdõt -ami veszélyeztethet egy nagy területet-, a fák azon a részén is értesülnek a veszélyrõl a populációnak, ahol még nem jelentek meg az élõsködõk.) ((Jóvanna, nem akarok szájbarágós lenni, csak leírom ami eszembe jut.))
De jelen esetben minden alkalommal, mikor a növényzet védekezõ (ill. már támadó) mechanizmusa aktivizálódott, akkor ezt elõbb egy erõs, kitartó széllökés, szélvihar jelezte.
Hogy?
Vagy csak kötözködöm?
De amúgy tetszett, és néhány dologra rájöttem.
1. Van roki és nyugdíjas jegy is a moziban. Hehe.. Csak már késõn vettem észre.
2. A tanárok jó fejek tudnak lenni. Nekem szimpatikusak is.
3. A matematika, a számok megnyugtatják az embereket.
4. A testi kontaktus -legyen az akár egy kézfogás is- a bizalom jele.
5. Párizs sem ússza meg!
6. Nem csalódtam ebben a fickóban, már a számomra kimondhatatlan nevû rendezõben.
M. Night Shyamalan
Filmjei
2008-07-12
~~DISCUSSION~~
M. Night Shyamalan: Az esemény
Csak talemául, az én szemüvegemen át.
Ja, és a kis piros vonat, el ne feledjem!
Lévén most öregszem, így ezt kaptam Tõle ajándékba.
A filmrõl itt is, meg itt is, no és itt is olvasható értõ kritika, vélemény, tõlem tehát csak a személyes reakciók várhatók. (Mert ugye én nem értek ehhez se.)
Ahogy jöttünk kifelé, én már mondtam is, hogy "Az a szél! Mi van?!"
Mert nekem azon akadt meg a szemem, s ettõl álltak le az amúgy sem fürgén mozgó kerekek agyamban. Az rendben, hogy a növények (is) kommunikálnak egymással. (Egyszerû példa, ha megtámadja valami olyan hatékony kártevõ rovar például az erdõt -ami veszélyeztethet egy nagy területet-, a fák azon a részén is értesülnek a veszélyrõl a populációnak, ahol még nem jelentek meg az élõsködõk.) ((Jóvanna, nem akarok szájbarágós lenni, csak leírom ami eszembe jut.))
De jelen esetben minden alkalommal, mikor a növényzet védekezõ (ill. már támadó) mechanizmusa aktivizálódott, akkor ezt elõbb egy erõs, kitartó széllökés, szélvihar jelezte.
Hogy?
Vagy csak kötözködöm?
De amúgy tetszett, és néhány dologra rájöttem.
1. Van roki és nyugdíjas jegy is a moziban. Hehe.. Csak már késõn vettem észre.
2. A tanárok jó fejek tudnak lenni. Nekem szimpatikusak is.
3. A matematika, a számok megnyugtatják az embereket.
4. A testi kontaktus -legyen az akár egy kézfogás is- a bizalom jele.
5. Párizs sem ússza meg!
6. Nem csalódtam ebben a fickóban, már a számomra kimondhatatlan nevû rendezõben.
M. Night Shyamalan
Filmjei
...................................................................
És a másik téma, amit rögzítenem kell, az a vonatozás.
Mint egy ovis, komolyan, úgy éreztem magam! Ahogy most visszagondoltam, lehet vagy 10 éve annak, hogy nem ültem vonaton. Amíg nem jelentek meg az új kis piros, rokibarát szerelvények, fel sem merült bennem a lehetõség, hogy valaha fogok még vonatozni. De van nekem egy Ildike barátnõm, aki már azt is kiharcolta, hogy villamosozzak, sõt, a mozgólépcsõt is vele kellett elõször kipróbálnom (megy az, megy, csak éppen szívrohamot kapok minden egyes fel- és leszálláskor...van itt olyan bloggerina, aki ezt igazolni is tudja!) egy ideje mondogatja nekem ezt a bizonyos jármûvet. Tegnap fel is hívtuk a MÁV infót, hogy mondjanak egy olyan idõpontot, amikor a kis piros megy innen tõlünk az nagy Budapest felé, s ma annak megfelelõen idõzítettük a dolgainkat. (Mondjuk a 70 fokot nem sikerült alább szorítani... de mindent nem lehet!)
Simán fel tudtam szállni! Annyira de annyira ügyes vagyok! Kijött a lépcsõ én meg felsuhantam rá, ahogy kell, és totálisan elégedett is voltam magammal.
Mit voltam?! Vagyok! Mert kérem én vonatoztam!
Megjegyzem hétfön felhívom újra a MÁV infót és rákérdezek, hogy vajon hogyan közelítse meg az állomást a Camponából egy olyan roki, aki nem tud lépcsõzni?! Ezen filóztam, mikor fel- s lelépcsõztem, mert én ezt megtehetem. Közben félre kellett állnom, mert egy anyuka a kezében vitte a babakocsit, benne a babával.
Fel, hehehe... le, hehehe... mondá PomPom. Ugye?
De jó volt ez. nagyon jó volt, akkor is, ha nem kaptam magamnak egy árva fölsõt sem. Azért ez mégiscsak felháborító, de összességében nagyon jó volt.
Köszönöm Ildike!
És a másik téma, amit rögzítenem kell, az a vonatozás.
Mint egy ovis, komolyan, úgy éreztem magam! Ahogy most visszagondoltam, lehet vagy 10 éve annak, hogy nem ültem vonaton. Amíg nem jelentek meg az új kis piros, rokibarát szerelvények, fel sem merült bennem a lehetõség, hogy valaha fogok még vonatozni. De van nekem egy Ildike barátnõm, aki már azt is kiharcolta, hogy villamosozzak, sõt, a mozgólépcsõt is vele kellett elõször kipróbálnom (megy az, megy, csak éppen szívrohamot kapok minden egyes fel- és leszálláskor...van itt olyan bloggerina, aki ezt igazolni is tudja!) egy ideje mondogatja nekem ezt a bizonyos jármûvet. Tegnap fel is hívtuk a MÁV infót, hogy mondjanak egy olyan idõpontot, amikor a kis piros megy innen tõlünk az nagy Budapest felé, s ma annak megfelelõen idõzítettük a dolgainkat. (Mondjuk a 70 fokot nem sikerült alább szorítani... de mindent nem lehet!)
Simán fel tudtam szállni! Annyira de annyira ügyes vagyok! Kijött a lépcsõ én meg felsuhantam rá, ahogy kell, és totálisan elégedett is voltam magammal.
Mit voltam?! Vagyok! Mert kérem én vonatoztam!
Megjegyzem hétfön felhívom újra a MÁV infót és rákérdezek, hogy vajon hogyan közelítse meg az állomást a Camponából egy olyan roki, aki nem tud lépcsõzni?! Ezen filóztam, mikor fel- s lelépcsõztem, mert én ezt megtehetem. Közben félre kellett állnom, mert egy anyuka a kezében vitte a babakocsit, benne a babával.
Fel, hehehe... le, hehehe... mondá PomPom. Ugye?
De jó volt ez. nagyon jó volt, akkor is, ha nem kaptam magamnak egy árva fölsõt sem. Azért ez mégiscsak felháborító, de összességében nagyon jó volt.
Köszönöm Ildike!
2008-07-12
~~DISCUSSION~~
| ← na | Sütök! → |