Tegnap beszélgettünk a (már-már egyetlen) barátnõmmel, és kiderült, hogy van egy olyan kapcsolódási pont közöttünk (már az életünkben, na:), aminek a létezésérõl eddig nem is tudtunk.
Azt is rögzítenem kell, hogy szegény rendes nõcit -mármint a barátnõmet- teljesen elrontom: tegnap, mikor erre a tényre fény derült, azzal kezdte a mondatot: Bakker!
Elrontom az embereket... borzasztó ez a lazaság! Ja, azért írtam ezt le, mert bizony ez a kapcsolódás nem jött volna létre, ha nincs háló...!!
De van...:)))
← Felütötte fejét a kétely... | Ha jó leszel, kapsz egy csokit! → |