Tessen elhinni, van olyan! Szép -mert ugye ez elég szubjektív meghatározás- béka.
No, nézzük csak!
Tegnap elkövettem, ami csak tellett tõlem, hiszen ha egyszer engem Zebra felkér valamire, azt nem hagyhatom figyelmen kívül.
Több megjegyzésem is van ezzel kapcsolatban.
Ádeggy, ugye:
Belekötni az én csókolhatnék körüli szokás-nem szokásaimba, nos, meglehetõsen irritáló dolog, azt kell mondjam.
Ádkettõ:
Az meg aztán több a soknál, hogy némelyek azt vesézik, hogy légy-e, nem légy-e ott, ahol én nem is látom.
Osztán akkor ha már, három:
A béka, mint olyan karakteres, ez nem vitatható. S ilyenformán, akár összességében a béka-társadalomra igaz, hogy éééérdekes. S ez bizony, valljuk be, rokon fogalom a szép-pel.
Ditte pedig kijelentette -hogy máshogy, mint emilben, onnan a nagyvízen túlról (jóvanna, nem belekötni! nagy az nekem akkor is, ha kicsi, na!)-, hogy a nyílméreg béka kifejezetten szép darab.
Tehát, rákerestem, íme az eredmény, némi szemezgetés után:
/békalak ehun van ni/
Ez egy festett fakúszó béka, ki a nyíléreg békák közé tartozik.
Nem rossz, nem túl hivalkodó, de semmiképpen sem tucatpéldány...
Aztán, beírtam a gugliba, hogy "szép béka". Höhö... hogy mik ki nem jöttek erre találatként! Nem a békák furák, hanem az emberek!
Például:
Átlátszó béka:
...izé, na...
Aztán cicabéka:
És akkor még a tartósított békáról nem is esett szó:
Tehát, azt hiszem, az vitán felül áll, hogy sokrétû a béka populáció. Ki-ki megtalálhatja benne a számára igazán csókolnivaló példányokat.
Igazam van, vagy igazam van?
/utóbbi három meg ehunnan gyött/
Az persze már más kérdés, hogy kinek mivé alakul egy-egy célpont a csókjától.
Vigyázni azért nem árt, nehogy félbemaradjon a metamorfózis...
Hát, ennyit tudok mondani bákaügyileg.
Ditte másik felvetésére pedig annyit: a hónap ínyence. Ehh....
← A csókról | ...és inamba is szállt... → |