Felnõtt játszótér

Mióta van nekem -na mi van nekem???? h9h9!!- FOT-om van nekem, és hozzája a szervesen hozzátartozó utazási kártyám, mint a mérgezett egér megyek világgá... mondjuk ennek megfelelõen oda is vagyok, de legalább már 9-kor ágyban ér az este és ugyan aludni nem hagy megdolgoztatott lábam, de legalább nem lóg... na, aki érti ezt, azt tsókoltatom, aki nem, az meg ne adja fel!!

Szóval, mivel "a budapesti metró egyelõre retró" (H9h9, eme szellemes remeket a fészen olvastam valakinél és azonmód nyúltam is lefele...), így nem tudok a Kelenföldi pályaudvarra érkezõ elõvárosi járattal utazni, mert ahhoz csak a lik van meg a téren a felszín alatti közlekedéshez, de abban a zeszköz, ami tovavinne, na az (még) nincs, így nem szállhatok fel a hozzánk egészséges közelségben lévõ megállóban a buszra, hanem fel kell caplatnom a még éppen hatótávolságomon belül leledzõ vasútállomásig, ahol is keresztülmegyen a Dunaújvárosból induló, s Pesten a Népligethez igyekvõ volán (avagy nem az,mert volánéknálismegyena harc) távolsági járat.
Nem hosszú út (az útvonalterv.hu szerint ez 787 m, mely nekem a maximum, s ez nem a számszerûségbõl derült ki, hanem fordítva, most néztem meg, hogy mennyi is az annyi, hisz mire kiérek, nos... finoman fgogalmazva is csillagokat látok...), de nekem kell hozzá minimum 20', így van idõm nézelõdni.
Utam elvisz a megszokott házak között, a megszokott extra magas járdaszegélyek leküzdésével, a megszokott mozdulattal, amivel bekukkantok polgink kapuján, hátha meglátom õt odabenn és leszólíthatom, hogy mikor lesz akadálymentesítés felénk, mert a neki írott tucatnyi levelemre nem sikerült választ adnia, amit megértek persze, de szóban csak nem zavarna el a sunyiba, de ezt ezidáig megúszta még, s így tovább.
Útba esik egy játszótér. Nemrég -persze lehet annak már kettõ de akár három éve is, tudom én??- újították fel, bájos, barátságos okos játékokkal, hangulatos padokkal, meg egyáltalán jó ránézni is.
Nemrég -és ez már valóban nemrég....- új elemek kerültek a viszonylag nagy zöldterületre a korábban ott lévõ kedves cuccok mellé.
Dizájn szerint is egészen más eszközök ezek és ránézésre nekem nem egyértelmûek. De ahogy néztem másoknak sem. Aztán egyszer éppen ott voltak a szakik, akik telepítették azokat és -naná, mert egy ilyen tyúk vagyok- leszólítottam az egyiket, és megkérdeztem, mi a nehézségek ezek.
- Felnõtt játékok ezek, csókolom, ez egy felnõttjátszótér!

Némmá mondom.
S ahogy pontosabban megnéztem, jaja, bizony, hogy a méreteik nem is óvodásokhoz vannak beállítva, úgyhogy akárhogy is hangzik ez elsõ blikkre, ez biza akár az is lehet.
Bizonyítékokat is szereztem:









A fenti fotókat a tér melletti járdáról készítettem, amint battyogtam hazfelé tegnapi Dittelyányommal való kávézásomból -mely külön méltatást is kívánna, hiszen Ditte az Ditte, ugye-, mert nem hagyhattam megörökítés nélkül ezt. Itthon aztán rákerestem a 'felnõttjátszótér' kifejezésre, s lám mit találtam.



Ez a kép szintén a battai okosságról készült, s a honlap ahonnan kölcsönvettem, egészében ezzel foglalkozik.

Szóval, játékra fel! (Nekem segít valaki felküzdeni magam valamelyikre???)

....................................
Július 6. van. Alma.

felnott_jatszoter