Budapest Bár

Hmmm...


Ennek szellemében jegyzem a mait.
Szokás szerint egy tonna papír okosságot tömködtek postaládánkba, beevickéltem a batyuval és nekiültem kávézni, közben komótosan átnyálaztam a pakkot, hogy vajh van-e benne bármi érdemesnek mondható. Találtam igen jutányos áron mosószert de asszem nem ez a legfontosabb dokumentálandó részlet, így lépek is tovább.
Ilyen-olyan reklám szötymõ, kisebb-nagyobb kiadásban, s köztük egy A4-es formátumú, színes, õszi levelekkel keretezett meghívó, kedvcsináló a BKK kiadásában.
Barátság Kulturális Központ, ugye.
Volt idõm, hisz nyammogtam a kávén, így átnéztem a három nap programját, mely a Nyárbúcsúztató - évadnyitó Ramazuri névre hallgat, s ideje 2011. szeptember 16-18.
Vagyis holnaptól. Hmmm....

Mielõtt folytatnám, megjegyzem, hogy múlt héten vasárnap volt itt Magna Cum Laude koncert, mely szintén -bár egy hangyányival kisebb éllel- vonzott magához, mint a jelen felfedezett esemény. De vissza a mába.

Szóval ilyen tárlat, olyan elõadás, halászléfõzõ verseny és a többi. Kávém ittam, egyre csak fogyott, de még volt.
Aztán lapoztam s elakadt a korty a torkomon.

  /Innen/

Vendégek:Behumi Dóri, Németh Juci, Kollár.Klemencz László, Keleti András, Kiss Tibor.

Mondjam?
Mondanom kell?
Mondanom kell, hogy miért? Hogy mit? Hogy "hiszen Te élsz! Én nem, csak mûködöm."... Szóval, mondjam? (Kiss Tibi hangja a Hangjaim sorában...)

Kiss Tibi, akit megevett a rock & roll.

És én nem leszek ott. Mert nem tudok annyit gyalogolni, ráadásul talán nem is leszek itthon, de ez megváltoztatható, míg az elõzõ, s valódi ok, nem az.
Ingyenes koncert.
Én meg öregszem, s egyre kevesebb esélyem van rá, hogy lássam még régi életem felsejlõ árnyait, de emlékeztetõnek nagyon jó az ilyen rádöbb, csak emészteni kell a dolgot, de ahogy egyik szövegében mondja a BB:

"...a boldogságot megköszönöm szépen, a csalódások már nem bántanak régen"
/Budapest Bár: Átutazó vagyok/

Csak hát a sohamár érzése egy ideje ismét erõt vett rajtam, s mostanság annak konkrét jele is tapasztalható, így már nemcsak valami lelki defektus, hanem épp ellenkezõleg, a tananyag része, melyet ha nem bírok felfogni szép szavak ismételgetésébõl, hát vaskos pofonokon keresztül kell megtanulnom.

Talán irigyelnem kéne azokat akiknek ez könnyebben megy. De én még ahhoz is egyszerû vagyok, mint egy bot; ha így, akkor így.

 

budapest_bar