Sétáltam -mert mást nem is tudok-, s közben jöttem rá erre az alapigazságra.
Csak engem érint, csak rám vonatkozik, tehát akit nem érdekel ez a téma, annak köszönöm a látogatást!
Amint sétáltam, görgettem magam elõtt a sok megoldhatatlan kérdést, gondot és egyszercsak beugrott a tény, hogy mit is jelent valójában.
Igaz, jól magyaráztam annak idején, mert a pillanatnyi haszna annak a téves magyarázatnak elengedhetetlen volt ahhoz, hogy most rájöhessek a valóságra. Pusztán az, hogy vagyok most. Hogy legyen nekem most.
De már látom az értelmét. Egyedül.
← Gyávaság? | A hétvégém → |