Megint találtam olyat, amitõl a keserûség hatalmas, nyúlós gombóccá áll össze a torkomban. Egy Fohász.
Szeretek ott olvasgatni, tetszik Persela stílusa, azt hiszem, valamennyire belelátok az ott leírt dolgokba. Persze, csak általánosságban, de én is átmentem oly idõszakon, amit Õ most tapos...:)
A fent megidézett
← Hell-es szív | Csütörtök, mely nullára visz → |