Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools



Az első fecskék

A kitek kora

1973. január 15-én lépett színre az első mikroszámítógép, s bár akkor ezt még senki sem tudhatta, ezzel beköszöntött a számítástechnikai középkor.
  micral.jpgA gépet egy apró francia cég, az R2E készítette. Nyolcezer-ötszáz frankba került. Sajnos kevés műszaki részlet maradt fenn. Intel 8008-as processzor volt benne, ötszáz kilohertzcel ketyegett, de a memória méretéről, a gép képességeiről keveset tudunk. A neve: Micral N.
  A cég vezetője, André Trương Trọng Thi „a személyi számítógép atyja” jelzővel vonult be a történelembe, bár a Micral sorozat a kilencvenezer eladott példány ellenére sem nevezetes másról, csak hogy az volt az első. A hetvenes évek folyamán a cég több típust is kiadott, aztán megvette őket egy nagyobb cég.
  c.intellec8.top.jpgA Micral N nem sokáig volt egyedi a mikroszámítógépek között (ezt a szót egyébként az R2E vezette be). Még ugyanabban az évben megjelent az Intel gépe, az Intellec 4, amely négybites Intel processzort használt, és egy felhasználó visszaemlékezése szerint félórába telt betöltenie az assembler programot, aminek futtatása közel egy órába telt fázisonként, és három fázisa volt. A következő években egyre-másra láttak napvilágot újabb és újabb gépek, amelyek legnagyobb része tökéletes kudarcot vallott. Többet közülük kitben árusítottak, vagyis építőkészletben, ami tartalmazott egy útmutatót, kapcsolási rajzot, és a vevőnek magának kellett forrasztópákát, csavarhúzót ragadnia és megépítenie a gépét. Sokan feladták, nem kevés számítógép végezte bedobozolt alkatrészhalomként a sufniban, majd a szemétben – de olyan is volt, amelyik még a kitig sem jutott el. Jon Titus, a Mark–8 számítógép tervezője csak egy negyvennyolc oldalas építési útmutatót adott öt dollár ötven centért, amit hétezer-ötszázan vettek meg, de csak négyszázan vették meg az alaplapot, nem tőle, a különböző alkotóelemeket más-más helyről kellett megvenni. Kétségkívül ez az olcsóság netovábbja, hiszen mindig csak egy-egy alkatrészre kellett spórolni. De nagyon kevés Mark–8-as készült el valaha is.
  mark-8_013.jpg

Az első gépek többségének kudarcát az okozta, hogy gyakorlatilag nem tudtak semmit. Miniatűr memória, ami éppen hogy elegendő volt néhány alapvető számításhoz, az előlapon egy sor kapcsoló és lámpa, amikkel a gép kommunikált – ez csak az olyan güzüknek volt való, akiknek volt türelmük ezeket a gépeket nyomkodni. A többiek csak megcsodálták és valami mással foglalkoztak.
  compucolor_1_system_1.jpgDe olyan gép is volt, amelyiknek éppen az okozta a kudarcát, hogy túl sokat tudott. 1975-ben jelent meg a Compucolor 1 (két évvel később a 2), egy szenzációs képességekkel ellátott masina. Nyolc kilobyte memória azokban az időkben, amikor a legtöbb gépnek egy kilobyte se jutott. Nyolc kilobyte videómemória. Monitor, floppy, fényceruza. Teljes leütésű, 74 gombos billentyűzet. Nyolcszínű grafika, nagy felbontással: 160·192 képpont, miközben a többi gépnek egyáltalán nem volt ilyen grafikája. Fejlett BASIC nyelv. Egy évtizeddel előzte meg korát, nem csoda, hogy eladhatatlan volt: több mint kétezer dollárba került. A második változatnál költségkímélő megoldásokkal próbálkoztak, de így is ezerötszáz dollár maradt az ára. Egy ilyen gépet azok tudtak volna értékelni, akik játékra vették (vagy vetették a szüleikkel), de ez a réteg még sokáig nem alakult ki, és ennyi pénzt nem is áldozhattak a gépre – főleg hogy nekik már elkészült játékprogramok választéka is kellett volna. A güzük pedig, akik programozásra akartak gépet, megelégedtek az ennek töredékét tudó, olcsó típusokkal.

altair_8800.jpgMár amennyire olcsónak volt mondható 1975-ben a négyszáz dolláros Altair 8800. Ez a kites változat ára, összeszerelve hatszáz volt. 256 byte memóriájával, a Micraléhoz hasonló kapcsolós-ledes kezelésével egyáltalán nem tűnik olyasminek, ami megdobogtathatta az akkori számítógép-mániákusok szívét. Pedig ezt tette. Felkerült a Popular Electronics magazin címlapjára, és hirtelen az érdeklődés középpontjában találta magát. Az apró garázscég, a MITS hirtelen rengeteg megrendelést kapott.
  A gép egyik nagy nevezetessége a hozzá készült BASIC programnyelv, amihez memóriabővítést és illesztőkártyát is kellett venni, úgyhogy nem volt olcsó; ha mindent kitben vett is az ember, nyolcszáz dollár alatt nem úszta meg. (Arról nem találtam adatot, hogy mibe került a teletype, pedig az is kellett hozzá.) De népszerű lett a BASIC is, és emelkedni kezdett annak a másik apró cégnek a csillaga is, amelyik ezt a BASIC-et megírta. Ez volt a Microsoft.

Otthon főzött gépek

Ezeket a gépeket akkoriban hol személyi számítógépnek, hol mikroszámítógépnek hívták, de hamarosan a házi számítógép kifejezés is megjelent. Csak jóval később alakult ki a modern használat, amikor mikroszámítógépnek hívunk mindent, ami egy íróasztal méretű miniszámítógépnél kisebb és olcsóbb – talán a nyolcvanas évektől már nem is készült másféle, ezért ez a szó el is avult –, s ezen belül megkülönböztetünk házi számítógépet, a lehető legolcsóbban előállított, a felosztásomban a középkorba tartozó gépet – illetve PC kategóriájú személyi számítógépet, amely már az újkort jelenti. Írásomban ezeket a fogalmakat konzekvensen használom, de érdemes tudni, hogy amikor a leírt események zajlottak, a szóhasználat még egyáltalán nem szilárdult meg.
  A házi számítógép, angolul home computer kifejezés létrejöttében nagy szerepe volt a Homebrew Computer Club nevű csoportnak, amely 1975 márciusában gyűlt össze először a Szilícium-völgyben, s 1986-ig működött. A név, amelyet házi főzésű, házilag párolt számítógépnek fordíthatunk, hamar elterjedt, hiszen akkoriban az emberek még tényleg maguk főzték, azaz rakták össze kitből a számítógépeiket. Később számtalan hasonló klub alakult világszerte, folyóiratok jelentek meg, amelyek egyes géptípusokkal, gépcsaládokkal vagy a mikroszámítógépek összességével foglalkoztak. Egy részük magasabb kort is megért, akadnak, amelyek mindmáig megjelennek.

Az Altair után alig hat évvel megjelent az első PC, s ezzel kezdetét vette az újkor. De a középkor gépei csak ekkoriban kezdték virágkorukat, a nyolcvanas évek legvégéig és valamicskét még a kilencvenes évekig is kitartottak. Az utolsó mikroszámítógépre 1994-ből van adat, ekkor még kiadtak Romániában egy Spectrum-klónt.