A Tel-Aviv Egyetem kutatócsoportja tárta fel az azt a barlangot, ahol a tudósok szerint legalább 400 ezer éves fogakra bukkantak, amelyek a korábbi, szintén Izraelben elõkerült Homo sapiens nevû ember maradványaira emlékeztetnek. Az eddigi feltárt Homo sapiens csontvázak azonban csak fele ilyen idõsek voltak.

A röntgen, CT és talajelemzés szerint 400 ezer éves fogakra bukkantak 

„Nagyon izgalmasak az eredmények” – mondta Avi Gopher régész, akinek a csapata a fogakat röntgen és CT vizsgálatoknak vetette alá, és a modern technika valamint a földrétegek elemzésének a segítségével meghatározta azok korát. A régész hangsúlyozta azonban, hogy még további vizsgálatokra is szükség lesz, hogy minden kétséget kizáróan alátámasszák az eredményeiket, amelyek, ha igaznak bizonyulnak „megváltoztathatják az evolúcióról eddig kialakított képet”.

A jelenleg uralkodó tudományos tézis szerint a Homo sapiens Afrikából származik és onnan vándorolt el. Gopher szerint azonban, ha a csontok valójában az emberiség leszármazóinak maradványai, akkor az akár azt is jelentheti, hogy az emberiség eredete Izrael területéhez köthetõ.

Homo sapiens vagy Neandervölgyi?

A Cambridge Egyetem õstörténeti szakértõje, Sir Paul Mellars elismerõen nyilatkozott a vizsgálatról, a felfedezést pedig „fontosnak” tartja, mivel abból az idõszakból kevés maradvány került elõ, de hangsúlyozta, hogy még korai lenne azt állítani, hogy a csontok embertõl vannak. „Ezeknek a bizonyítékoknak az alapján, amiket eddig feltártak, a lehetõség egyelõre távoli” – vélekedett Mellars, aki azt feltételezi, hogy a csontok inkább a modern ember õsének, a Neandervölgyinek lehetnek a maradványai.

A tudomány jelenleg leginkább elfogadott álláspontja szerint a Homo sapiens és a Neandervölgyi egy közös õstõl származik, aki Afrikában élt mintegy 700 ezer évvel ezelõtt. A leszármazottak egyik csoportja Európába vándorolt, õk lettek a Neandervölgyiek, akik késõbb kihaltak. A másik csoport Afrikában maradt, õk lettek a Homo sapiens, a modern ember.

A fogak gyakran pontatlanul határozzák meg a származást, és a koponyavizsgálat pontosabban meg tudná határozni az izraeli barlangban talált egyed faját – mondta Mellars.

Gopher azonban biztos abban, hogy csapata hamarosan koponyákat és más csontokat is találni fog, ahogy folytatják az ásatást. Az õskori Keszem barlangot még 2000-ben fedezték fel és az ásatások 2004-ben indultak meg. A három kutató, Gopher, Ran Barkai és Izrael Herschkowitz az eredményeikrõl az Amerikai Antropológiai Folyóiratban számoltak be."



/Kép helye/

Régebbrõl eredeztethetõ az ember, az értelmes ember, mint olyan? És ez mennyiben dönti meg az evolúció tanát, érzésem szerint maximum átrendezheti legfeljebb, de nem cáfolja azt. Vagy igen?