Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




Bloglottó

Ez az oldal a blog sorsolásos változata. Öt véletlenszerűen kiválasztott cikkünk jelenik meg minden alkalommal. Ha az oldal alján levő lapozót használja az olvasó, mindig újabb öt cikket sorsolunk ki.

A PHP-tömb

Lássuk mármost, hogy mit tudnak a tömbök a PHP-ben, amit BASIC-ben nem. Mindössze három dolgot, de ez a három azt okozza, hogy a PHP- és a BASIC-tömb ég és föld.

Az első dologgal röviden végzünk: a PHP-beli tömb hatalmas mennyiségű adatot tárolhat. A régebbi nyelvekben bosszantó korlátozások voltak, amik a PHP-ben nincsenek. Egyszerűen akkora lehet a tömbünk, amekkorát akarunk.

A második: a PHP-s tömbnek nem indexei vannak, hanem kulcsai, amik nemcsak számok lehetnek, hanem szövegek is. Ami azt illeti, egyes modern BASIC-nyelvjárásokban van valami hasonló, de a hasonlóság csak felszínes. Nézzük először, mit tud a BASIC. Vegyük megint elő a sakkprogramot. Lehet, hogy kényelmesebb, ha a bábuk helyét nem egy, hanem két adattal határozzuk meg, a sorral és a vonallal. Azonkívül érdemes lehet tárolni további adatokat is, például hogy támadják és védik-e a bábut, hogy ő hány mezőt támad, hogy lépett-e már (király és bástya esetén fontos) stb. Nekünk az most mindegy, hogy mik az adatok, amiket egy-egy figuráról számon kell tartani. Lényeg, hogy egy csomóan vannak.
  Modern nyelvjárást használó programozó ilyenkor rekordtömböt csinál. Készít egy rekordleírást, valami ilyesmit:

TYPE babutipus
sor AS INTEGER
vonal AS INTEGER
tamad AS INTEGER
tamadjak AS INTEGER
lepett AS INTEGER

stb., és csinál egy ilyen típusú tömböt:

DIM babu(32) AS babutipus

. Ettől kezdve babu(5).sor azt a sort jelöli, ahol az 5. bábu áll, babu(12).lepett azt mondja meg, hogy a 12-es bábu lépett-e már, és így tovább. A módszer kényelmes, de vannak hiányosságai. Nem tehetjük meg, hogy egy változóba beletesszük mondjuk a tamad szót, aztán ezt a változót adjuk oda a BASIC-nek, hogy ebből olvassa ki, melyik adatra vagyunk kíváncsiak. A zárójelek között állhat változó, a pont után nem. És nem is bővíthetjük a szerkezetet programfutás közben. Át kell írni a bemutatott TYPE utasítást.

A PHP sokkal többet tud. Nem kell előre meghatározni a tömb szerkezetét, az mindig a pillanatnyi szükségletek szerint alakulhat, és bármik lehetnek a kulcsai. Próbaképpen csináljunk egy tömböt PHP-ben.

$kiraly = array(
'szín'=>'világos',
'sor'=>1,
'vonal'=>'e',
'támadják'=>0);

A trükk a => jel, vagyis egy nyíl. A nyíl bal oldalán a kulcs áll, a jobb oldalán a kulcshoz tartozó érték. Ha most ezt írom:

$kiraly['szín']

, ez a „világos” szót fogja jelenteni, mert ehhez a kulcshoz ez az érték tartozik. Ha csinálok egy változót, mondjuk

$micsoda = 'szín';

és aztán ezt írom:

$kiraly[$micsoda]

, az ugyanazt jelenti. Így végig lehet sétálni a tömb összes elemén, akár számok a kulcsaik, akár szövegek.
  A tömb bármikor kaphat új kulcsokat. Ha például ezt írom:

$kiraly['lépett'] = 'igen';

akkor a tömbben létrejön egy új kulcs a hozzá tartozó értékkel.

A harmadik vívmány, ami nélkül az előző kettő nem sokat érne, az, hogy a tömb bármelyik eleme lehet tömb is. Tartalmazhat egy csomó tömböt, amik bármelyike további tömböket, azok még további tömböket, és így tovább. Például az iménti $kiraly tömböt bele lehet tenni egy $babu tömbbe, ami az összes báburól tartalmaz egy-egy ilyen adatsort. De talán jobb itt egy másik példa.
  Induljunk ki egy DVD-filmből.

$film = array(
'cím'=>'Csillagok háborúja',
'cikkszám'=>123456);

Legyen több ilyen filmünk:

$filmek = array(
619=>array(
'cím'=>'Zabriskie Point',
'cikkszám'=>623756),
766=>array(
'cím'=>'Ben Hur',
'cikkszám'=>672316),
872=>array(
'cím'=>'Aranypolgár',
'cikkszám'=>167233),
);

Ezek persze csak részletek. Most $filmek[872] egy tömböt fog jelenteni az Aranypolgár össszes adatával, $filmek[872]['cím'] pedig konkrétan ennek a filmnek a címét. Most tegyük föl, hogy ez nem volt más, mint egy DVD-üzlet nyilvántartása, mondjuk Pécsett, és a cégnek több városban is van boltja. Ezért az egész pécsi nyilvántartást betesszük egy nagyobb tömbbe:

$boltok['Pécs'] = $filmek;

Most $boltok['Pécs][766]['cím'] azt jelenti: Ben Hur, $boltok['Szeged'][766]['cím'] viszont esetleg azt, hogy Pokoli torony, mert abban a boltban ez a 766. film.
  De lehet, hogy a cég kibővíti üzletkörét. Akkor az egész DVD-nyilvántartást betehetjük egy nagyobb tömbbe:

$uzlet['DVD'] = $boltok;

és lesz $uzlet['tévé'] meg $uzlet['számítógép'] is. Esetleg teljesen más szerkezettel, mert a készülékeknek nincsen címük, viszont van típusszámuk, ezzel szemben a szorgalmas kollégák a DVD-k adatait tároló tömbben elhelyezték a film készítőinek adatait, a szereplők névsorát külön tömb tartalmazza. A tévéknek van képernyőméretük, a számítógépeknek viszont memóriakapacitásuk. Nem gond. A végén ilyenek jöhetnek ki: $uzlet['DVD']['Miskolc'][612]['szereplők'], ami azt a tömböt jelenti, ami egyik miskolci filmünk szereplőit sorolja föl, vagy $uzlet['tévé']['Győr'][232]['típus'], ami egy Győrben árult tévénk típusát közli. És lehet, hogy a $uzlet['tévé']['Pécs'] üres tömböt ad eredményül, mert a pécsi üzletünkben nem árulunk tévéket.


Láng Attila D., 2007.3.18.

tagpage

A hét írásjegye: 犬 kutyaA tömb


A fénykép

varga_monika.jpgSose gondoltam, hogy valaha látni fogom ezt a fényképet. Talán nem néztem a tévéhíradót 1988. szeptember 15-én este, mert akkor nem láttam. Illetve hát akár nézhettem is, a fénykép két másodpercre jelent meg, elég egy pillanatra máshová nézni, a tévéhíradó inkább csak háttérzaj volt akkoriban. Csütörtök este volt, tizenhét és fél éves voltam, a tévében Az Öreg című NSZK krimisorozat valamelyik része ment.
  Február 22-e hétfő volt, de volt tévéadás, este Calgaryból téli olimpiát közvetítettek. Ezért korábban volt az esti mese, 18 óra 10 perckor. Varga Mónika már nem látta.
  Igen, én emlékszem Varga Mónikára. Emlékszik a családja, ha élnek még; a gyilkosa családja; emlékeznek az öregek Szalaszenden; meg én. Már egy éve, hogy megtaláltam ezt a fényképet, de össze akartam szedni a gondolataimat, hogy megírjam őket. Aztán rájöttem, hogy nincs mit összeszedni. Találtam öt újságcikket, nem volt könnyű megszerezni őket, sokkal több is volt annak idején. De gondolat csak egy van.
  Tartozom Varga Mónikának. A halála utáni napon olvastam az újságban az első tudósítást, majd áprilisban és szeptemberben a továbbiakat. Hogy a híradót láttam-e, azt nem tudom. De tudtam arról, ami történt, és soha nem felejtettem el azóta. Sokan vannak, akik hatást gyakoroltak írói pályámra, és Varga Mónika köztük van. Kislányok, akik valahol, valakiknek, valamiért fontosak. Ő is az volt – a családjának, a jogrendnek, nekem. És most is az. Talán ő volt időrendben a második, aki megmutatta, hogy miért.

Emberölés – őrizetbevétel

1988. február 23., kedd – A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőrfőkapitányság eljárást indított emberölés bűntette miatt Varga Béla 30 éves foglalkozásnélküli, büntetett előéletű szalaszendi lakos ellen, aki február 22-én, hétfőn délután megölte Varga Mónika 9 éves tanulót, szalaszendi lakost. A rendőrség még aznap őrizetbe vette Varga Bélát és ügyében folytatja a vizsgálatot. (MTI)

Bíróság előtt a szalaszendi gyermekgyilkos

Az erőszakot és az emberölést nem tagadja

(Megyei tudósítónktól)

Kegyetlen bűncselekmény történt 1988. február 22-én a Borsod megyei Szalaszend községben. Az áldozat, a 9 éves Varga Mónika holttestét késő este fedezték fel a falu határában egy szalmakazal tövében. A halott gyermek döbbenetes látványt nyújtott. A kislány nyakára egy nadrágszíj szorult, amelyet a kezeire és a bal lábára is rákötözött a tettes. A gyermek – mutattak rá a szakértők – hosszú kínlódás után tulajdonképpen önmagát fojtotta meg. Előzőleg brutálisan bántalmazták, megerőszakolták. A tettest, a 30 éves Varga Bélát (a gyilkos és áldozat között csupán névrokonság van) még a bűncselekmény napján leleplezték és őrizetbe vették a rendőrök.
  A szalaszendi gyermekgyilkosság ügyének tárgyalását hétfőn kezdte meg a Borsod Megyei Bíróság dr. Batta Miklós vezette büntetőtanácsa. A vádirat szerint Varga Bélát erőszakos közösülés bűntettének kísérlete miatt 1983 augusztusában kétévi szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után továbbra is édesanyja szalaszendi házában élt, 1984-ben élettársi kapcsolatot létesített Birk Máriával. Az asszonytól három év alatt három gyermeke született. A községben a vádlottat részeges, durva, kötekedő embernek ismerték, a jóérzésű falubéliek kerülték. 1987 januárjában rendőrhatósági felügyelet alá helyezték, később veszélyes fenyegetésért 25 napi elzárással sújtották.
  Varga Bélát 1988. február 11-én elhagyta az élettársa. Nem ez volt az első alkalom, az asszony korábban már többször hazaköltözött szüleihez, mert a vádlott részegen durván bántalmazta. Varga Béla ezt követően nap mint nap lerészegedett. 1988. február 22-én is kínzó másnapossággal ébredt. Legelőször a rumosüveghez nyúlt, s felhajtott egy decilitert belőle. Később estig összesen egyliternyi rumot fogyasztott el.
  A szerencsétlenül járt kislányt délután kettő óra körül pillantotta meg az utcán. Azzal az indokkal, hogy az ő legkisebb gyermekét kell tisztába tenni, becsalta Varga Mónikát a lakásba. Ott erőszakot követett el rajta. A gyermek ellenkezett, de nem bírt a nála jóval erősebb férfival, aki ütötte, fojtogatta őt. A vádlott – szögezi le a vádirat – a rémült és súlyosan sérült gyermeket nem engedte haza. Mivel korábban erőszakos közösülés kísérlete miatt már felelősségre vonták, attól tartott, ha kiderülnek az események, súlyos büntetésben lesz része. Újabb bűncselekményének leplezésére elhatározta: megöli a kislányt. A gyermeket négy és fél kilométernyi gyaloglás után vitte a szalmakazalhoz. Ott a nyakára hurkolta a nadrágszíját, majd kezeit és lábait is megkötözte. A magatehetetlen kislányra egy szalmacsomót dobott, és a sorsára hagyta a gyermeket. Kerülő úton ment haza, abban reménykedve, senki se látja meg az úton. Otthon első dolga volt meghúzni a rumosüveget…
  A főügyészség Varga Bélát aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, erőszakos közösülés és súlyos testi sértés bűntettével vádolja.
  A vádlott a tárgyaláson csak részben érezte magát bűnösnek. Állításai szerint nem úgy történtek az események, ahogyan azt a vádiratba foglalták, bár elismeri, valóban megerőszakolta és megölte a gyermeket. A bíróság a keddi tárgyaláson tanúkat hallgatott meg, ma további tanúk és szakértők következnek. A büntetőtanács az események tisztázására augusztus végén helyszíni tárgyalást tart Szalaszenden.

Halálra ítélték a 9 éves Varga Mónika gyilkosát

1988. szeptember 15., csütörtök – Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, erőszakos nemi közösülés, valamint maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés bűntettének elkövetése ügyében hirdetett ítéletet csütörtökön Miskolcon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság dr. Batta Miklós büntetőtanácsa. A vádlottat – Varga Béla 30 éves szalaszendi lakost –, aki erőszakos nemi közösülés miatt korábban már börtönben ült, a bíróság mint visszaesőt, illetve részben mint különös visszaesőt, halmazati büntetésül halálra ítélte.
  A mértéktelenül italozó Varga Bélát az élettársa 1988. február 11-én elhagyta. Emiatt még többet ivott. 1988. február 22-én, erősen ittas állapotban a lakásába csalta a boltba igyekvő kilencéves Varga Mónikát. A kislányt megerőszakolta, majd magával vitte egy, a községtől több mint 4 kilométer távolságra lévő szalmakazalhoz, s ott, miután a kezét hátra kötötte, egy nadrágszíjjal megfojtotta.
  A vádlott és védője egyes tények megállapításának kifogásolása címén fellebbezést nyújtott be, kérte továbbá a halálbüntetés határozott idejű szabadságvesztésre történő megváltoztatását. (MTI)

Halálra ítélték a brutális gyermekgyilkost

Elvetemült gyermekgyilkos ügyében hirdetett ítéletet tegnap a Legfelsőbb Bíróság dr. Pék Sándor büntetőtanácsa. Helybenhagyta a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bíróság első fokú halálos ítéletét. Varga Bélát különös kegyetlenséggel, aljas indokból elkövetett emberölés, erőszakos közösülés, valamint maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés bűntette miatt ítélték el.
  A 31 éves szalaszendi Varga Béla – akit korábban erőszakos közösülés kísérletéért már elítélt a bíróság – tavaly február 22-én lakásába kényszerítette a 9 éves Varga Mónikát. (A kislány csak névrokona volt a vádlottnak.) Ott saját három kicsi gyermeke szeme láttára a jajgató, síró kislányt megerőszakolta. Varga Mónika ennek következtében 8 napon túl gyógyuló, maradandó, súlyos sérüléseket szenvedett.
  A férfi ezt követően kézen fogta a harmadik osztályos kislányt, majd szántóföldeken keresztül Méra község irányába vezette. Abban a hitben, hogy a gyermekkel senki nem látta, elhatározta, hogy megöli. A megrémült kislányt lefektette, és nadrágszíját a nyakára, két csuklójára, majd az egyik lábára kötötte. Tisztában volt vele, hogy a gyermek azonnal nem fullad meg, de tudta, hogy a fuldoklás miatt vergődni fog, ezáltal a nyakára helyezett hurok egyre szorosabbra húzódik, s végül önmagát fogja megfojtani. Varga a még életben lévő, mozgó gyermeket befedte szalmával, s magára hagyta.
  Az orvosszakértők szerint a kislány pontosan meg nem határozható ideig, 15–60 percig fuldoklóit, míg végül szörnyű testi és lelki kínok között életét vesztette.
  A rendőrség Varga Bélát még aznap este elfogta. A férfi – bár cselekménye előtt alkoholt fogyasztott – teljesen beszámítható volt e súlyos bűncselekmény elkövetésekor. A fellebbviteli tárgyaláson a védő határozott időtartamú szabadságvesztés kiszabásáért fellebbezett. A legfőbb ügyész képviselője az ítélet helybenhagyását indítványozta. A Legfelsőbb Bíróság a határozat indoklásában rámutatott: a bizonyítás, az első fokú ítélet minden tekintetben megalapozott volt. A kivételes büntetés kiszabását az is indokolja, hogy Varga Béla hosszú időn át züllött, iszákos, a családját is rettegésben tartó életmódot folytatott, s ennek megváltoztatására nincs remény.
  Varga Béla kegyelmet kért az Elnöki Tanácstól. (MTI)

A Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a szalaszendi gyermekgyilkos halálbüntetését

Rezzenetlen arccal hallgatta végig Varga Béla 31 éves szalaszendi lakos csütörtök délelőtt a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Bíróság első fokon hozott ítéletét, amit a Legfelsőbb Bíróságon megtartott fellebbezési tárgyalás során az előadó bíró ismertetett.
  A vád egyebek között különös kegyetlenséggel és aljas indokból elkövetett emberölés.
  Amint a vizsgálat során kiderült. Varga Béla már korábban is érdeklődött kiskorú lányok iránt, amit nem is tagadott. A vádlott 1988. február 22-én reggel szokásához híven másnaposan ébredt, mindjárt felhajtott egy deci rumot, majd a szalaszendi ABC-ben vásárolt még kétdecinyi szeszt, az anyjára pedig ráparancsolt, hogy hozzon legalább fél liter rumot. A sokszor megfenyegetett idős asszony nem tiltakozhatott, meghozta az italt.
  A kora délutáni órákban Varga a házuk előtt megszólította a 9 éves Mónikát, aki vásárolni indult, és a karjánál fogva berántotta az udvarra, majd bevitte a szobába, ahol három gyereke is tartózkodott. A nagy darab, erős férfi erőszakkal levetkőztette Mónikát, és megerőszakolta. Mindez a gyerekei előtt történt.
  Varga a kora esti órákban kivitte Mónikát a határba. Egy szalmakazalhoz érve levette a nadrágszíját, hurkot készített belőle, amit a mit sem sejtő gyerek nyakára és lábára tekert, így a kislány önmagát fojtotta meg. Varga a gyereket betakarta szalmával, majd elment. Az orvosszakértők véleménye szerint Mónika fuldoklása 15–60 percig tarthatott.
  Varga Béla a bizonyítékok hatására a nyomozás során elismerte a szadista bűncselekményét. A legmagasabb bírói fórum előtt, az utolsó szó jogán azonban mindent tagadott, még azt is, hogy látta a kislányt.
  A Legfelsőbb Bíróság dr. Pék Sándor büntetőtanácsa helybenhagyta az elsőfokon kiszabott halálbüntetést, ami ezzel jogerőre emelkedett.


Láng Attila D., 2017.5.17., 01:32:52

1988 Batta Miklós‚ dr. gyerekbántalmazás gyilkosság halálbüntetés kislány Pék Sándor‚ dr. Szalaszend Varga Béla Varga Mónika

Érdekes dolog ezA migránsok képtelenek alkalmazkodni


Intelligencia

Amikor elkészült a Mindentudó Nagy Számítógép, kipróbálását a társadalom krémje, tudósok, művészek, állami vezetők jelenlétében végezték. A gép nemcsak szuperintelligens volt, hanem rendelkezett mesterséges fantáziával is, ezért főleg feltételes módú kérdéseket tettek föl neki, gyakran képtelen, megválaszolhatatlan kérdéseket is. De mindig tudott válaszolni. Például:
  Operátor: Ha háromszor négy az huszonnyolc lenne, akkor mennyi lenne kétszer kettő?
  Számítógép: Tizenöt.
  Operátor: Miért?
  Számítógép: Miért ne?
  A gép körülbelül negyedórát működött, akkor a kormány utasítására leállították és szétszerelték. Az utolsó válasza így hangzott:
  Operátor: Ha a búbos vöcskök értelmes lények lennének, milyen lenne a politikai életük?
  Számítógép: Semmilyen. Akkor az embernek sem lenne.


Láng Attila D., 2018.1.10., 18:00:03

irodalom politika

Trallalalá-tililiTávolságmérés


Deklinácia

Erre kell most már jobban figyelnem. Nyolc hónap után már igazán sokat megértek, de a tudásom szókincsalapú, általában azért értem a mondatokat, mert a bennük szereplő szavakat ismerem, nagyjából be tudom határolni pillanatnyi formájukat (főnévi eset, igealak), és adott szavak adott mondatban összerakva viszonylag nem sok teret hagynak variálásra. Amikor mégis, rögtön csökken a megértési pontosság.
  Három fő terület van, amit még nem eléggé tudok, és meggyőződésem szerint a kezemben tartanám a lett nyelv nagy részét, ha ezeket tudnám. A főnevek végződései, az igék igekötős formái és persze az igeragozás. Sok mindent tudok már ezekből is, de még több a hiány, mint az ismeret. Hónapok óta terveztem, hogy összeállítok egy deklináciás táblázatot a saját ízlésem szerint és kirakom a képernyőmre, de hát a világnak nem jutottam hozzá; most végre elkezdtem.
  Érdekes szabályosságok figyelhetők meg, amik segítenek az eligazodásban. Így például az alanyesetű többes szám jele hímnemben -i, nőnemben -s, két ravaszsággal: a 2. ragozásban lágyítás is fellép, a 6. viszont, mivel már eleve s-szel végződik, nem -s-t kap, hanem -is-t. (Ez kicsit leegyszerűsítés, hogy hímnem meg nőnem: az első három ragozásba tartozó főnevek mind hímneműek, de a 4. és 5. ragozásúak között kisszámú hímnemű is előfordul, csak a 6. ragozásbeliek nőneműek mind.)
  Másik szabály: -m-re csak datívusz és instrumentalis végződhet, éspedig többes számban ezek mindig egyformák, egyesben viszont az instrumentalis soha nem végződik -m-re, a datívusz a hímneműeknél mindig, a nőneműeknél soha. Az egyes számú datívuszban mindig az adott ragozás sajátos magánhangzója áll az -m előtt: tēvam, lācim, lietum, puikam, bendem, és a 6. ragozásban egy speciális végződés: naktij (← nakts). A többes datívusz jele hímnemben -iem, nőnemben -ām, -ēm, -īm.
  Valójában az instrumentalis mindig egy másik esettől kölcsönzi végződését: egyesben a tárgyesettől, többesben a datívusztól. Ezért vannak táblázatok, amikben nem is szerepel.
  Ja, és rájöttem ám, hogy a halügyben még mindig van tévedés. A zive egyszerűen a zivs áttétele az első ragozásból az ötödikbe, vagyis ez egy nőnemű hal. Azaz kettő, mert az -e tárgyesete éppen -i, tehát mindkét hal nőnemű – hiszen labsirdīga is nőnemű. Két halhölgy. Nyilván a szótagszám miatt.1


Láng Attila D., 2017.10.16., 16:53:51

lett Lielā zive nyelvészet

Empirikus fizikaLáncreakció


Tháwra

Így mondják arabul, hogy forradalom. ثورة. Nem tartozhat az arab nyelv gyakran használt szavai közé, hacsak nem a világ más részeiről szóló történelemkönyvekben. Én egy arab forradalmat találtam, az Attháwra al-‘Arabíjja néven számon tartott felkelést 1916–1918-ban, amikor lerázták a török igát; az eset legismertebb szereplője Arábiai Lawrence. Ha hihetünk Anthony Quinn-nek, az arabok voltaképpen akkor váltak nemzetté, addig csak sok-sok szétszórt pici törzs voltak.
  Ez azért nem egészen így van, de tény, hogy az arab történelem egyfelől nagyon régi, másfelől vadonatúj. Úgy tűnik, három korszakra osztható: a preiszlám korra, amikor benépesítették az Arab-félszigetet és olyan emlékeket hagytak hátra, mint például Petra városa; az iszlám korra, amikor elfoglalták a Közel-Keletet, Észak-Afrikát és egy időre Nyugat-Európa egy részét is; és a modern korra, aminek a kiindulópontja alighanem az első világháború.
  De lehet, hogy lesz egy még modernebb kor is.
  Hogy mi, miért és hogyan történt, azt majd alighanem a történészek fogják összerakni utólag, nekem, az írónak az a dolgom, hogy kigondoljam, mi történhet ezután.
  Arab-Afrika két nagy állama és egy kicsi már lecserélte vagy hamarosan lecseréli elnyomó kormányzatát (Kadhafit már tíz az egyhez adják a fogadóirodákban). A harmadik nagy állam, Algéria forrong. Szerte Afrikában és a Közel-Keleten tüntetések, lázongások, kétségbeesett telefonálgatás a kormányzatok titkos vonalain. Már könnyebb azokat az országokat felsorolni, ahol nem történt semmi – egyelőre. Libanon, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, a Comore-szigetek, Eritrea, és persze Nyugat-Szahara. Persze? Talán nem is annyira persze, én egyáltalán nem lennék meglepve, ha ők lennének a következők. Elegük lehet már Marokkóból, és ha az egész arab világ fenekestül felfordul, nekik se kellene kimaradniuk. A többiek legalább függetlenek, ha nem is szabadok.
  Természetesen arra nincs garancia, hogy az arab forradalmak győznek, ahogy arra sincs, hogy ha győznek, akkor demokratikus kormányzatok kerülnek hatalomra. De mi van, ha igen? Az az érdekes, ami akkor lesz. Márpedig lesz. Lesznek demokratikus kormányzatok az arab államokban, kivétel nélkül mindegyikben – valamikor. Azért kell harcolni, hogy most legyenek, mert a történelemnek nem sürgős, de akik ma élnek, azok ma élnek. Nekik sürgős.
  Az egy tragédia, ahogy az arab népnév ma megjelenik rengeteg európai és amerikai fejben. Háromszázhatvanmillió ember él az arab vagy részben arab országokban, plusz hetvenötmillió Iránban, ami nem arab állam, de rájuk is átterjedt a járvány. Hozzávéve a diaszpórában élő arabokat és perzsákat kijöhet félmilliárd ember, akikre az egész „keresztény” világ úgy néz, mint nagy szakállú, dühöngő őrültekre, akiknek a fele robbantgat, a fele meg véres ítéleteket hoz védtelen nők és gyerekek ellen. Holott az arabok túlnyomó része egyáltalán nem él olyan területen, ahol a büntetőjogot a saría diktálja, akik pedig igen, azoknak túlnyomó része nem ért egyet vele. Ők áldozatai a saríának, nem haszonélvezői. Ami pedig a terroristákat illeti, talán minden egymilliomodik arab az.
  Ha megbuknak a diktatúrák, akkor demokráciák jöhetnek utánuk, és akkor eltűnik a saría is. Ettől még az iszlám maradhat az élet alapvető irányító eleme. A Khomeini-diktatúra előtt az iráni nők nadrágban és blúzban jártak, autót vezettek és mindenféle állásokat betöltöttek. Pedig iszlám állam volt, ráadásul nem is igazán demokratikus. De ha némelyik iszlám ország nem óhajt többé iszlám ország lenni, annak sincsen akadálya. Törökország teljesen világi állam, pedig iszlám volt, a himnusz egyik versszaka mindmáig az ádzan, a müezzin imára hívó szava, amit feltehetően a török muszlim szülők is belemondanak az újszülöttek jobb fülébe. (A balba az iqamát kell.) Mert vallás és vallási diktatúra az kettő.
  Ha megbuknak a diktatúrák és demokrácia jön utánuk, akkor a saría eltűnik a történelem szégyenpadán; lehet, hogy csak a büntetőjogi része, ehhez nem értek. Hogy mennyi időbe telik eltűnnie, azt nem tudom; Indiában mindmáig égetnek néha özvegyeket, bár ezt az angolok közel kétszáz éve betiltották.
  Ha megbuknak a diktatúrák és új diktatúrák jönnek utánuk, akkor nem. Akkor mindez nem lesz. De most talán van remény, hogy az arab államok legalább egy részében győz a demokrácia. Minél több arab államban történik ez meg, annál hamarabb foglalhatja el méltó helyét az arabság a világ népeinek sorában.
  Ezek a dolgok sokáig tartanak. A németek közel hetven éve küzdenek azzal a negatív képpel, amit egy tizenkét éves diktatúra alakított ki róluk.


Láng Attila D., 2011.2.26.

Algéria arab Arab-félsziget forradalom iszlám Kadhafi‚ Moamer keresztény Khomeini‚ Ruholláh Lawrence‚ Arábiai Líbia náci Petra politika Quinn‚ Anthony rezsimek saría terrorizmus vallás

Novák a zsidók kiirtásán ügyködikA nagy ő (vagy a kicsi)


korábbi cikkek >>

1 Nem így van, lásd itt.