Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




Bloglottó

Ez az oldal a blog sorsolásos változata. Öt véletlenszerűen kiválasztott cikkünk jelenik meg minden alkalommal. Ha az oldal alján levő lapozót használja az olvasó, mindig újabb öt cikket sorsolunk ki.

Csarpkontroll

Kitoltam a szömivel. Eluntam, hogy minden könyvet laponként végig kell nézni, hogy van-e csarp, hát írtam egy programot, aki ezt megteszi helyettem. Mivelhogy a csarpok jellegzetessége, hogy nem kisebb képet kapok ugyanakkora nagy fehér semmin, hanem a fehér semmi is kisebb, vagyis olyan jpeget kapok, akinek az y mérete kisebb. No, a programka éppen ezt vizsgálja, kiválogatja az átlagon aluli y felbontású képeket, listába szödi őket és a sorszámaikat elküldi Sweetie-nek emailben. Ezt kinyitom, kirángatom a helyükről a csarpolt lapokat, és mehetnek vissza Jo Pittsbe.


Láng Attila D., 2016.1.25., 00:24:47

Pitts‚ Jo számtech szkennelés szkenner

A trottlababaLátszani is engedd


Az Emné Esilonák

Ha a gyermekvédelem helyében lennék, közölném a szülőkkel, hogy elveszem a gyereküket, ha záros határidő, mondjuk nyolc nap múlva még mindig olyan óvodába jár, ahonnan mindennap poszttraumás stressz tüneteivel jön haza, és rájuk bíznám a többit. Egy netes társaságban elhangzott, hogy a szülőknek kellene „elbeszélgetni” ezzel az óvónővel, aki felfüggesztett börtönt kapott és továbbra is óvónő a veszprémi Ringató óvodában, továbbra is terrorizálja a gyerekeket, akik továbbra se mernek levest enni ebédre, mert csendespihenő alatt tilos kimenni pisilni, akár ott van Emné Esilona, akár nem, mert a többi óvónőre is ráreccsent, hogy tiltsák meg. De egy ilyen „elbeszélgetés”, így, idézőjelben, kétségkívül azt eredményezné, hogy a szülők kerülnek börtönbe, testi sértés, önbíráskodás.
  Nem ez a módja. „Elbeszélgetni” nem lehet és nincs értelme, a szülők további büntetés-végrehajtási pályafutásától függetlenül Emné Esilona felgyógyulna sérüléseiből és ő lenne a mártír. Az egész óvónői karral kell „elbeszélgetni”, de itt az idézőjel már nem azért áll, mert eufemizmus a verésre, hanem mert az üvöltözésre eufemizmus.
  Ugyanis az a szülő, aki tudja és hagyja, hogy a gyerekét terrorizálják, az nem szülő, az
  a) tekintélypárti hunyászka, akivel és akinek a gyerekével bármit megcsinálhat egy Felsőbbséges Hatalom, akármekkora kicsi seggdugasz, de valaminek a nevében lép föl, és a szülő behúzza fülét-farkát – az ilyen szülő ne neveljen gyereket, minek, közmunkás lesz belőle;
  b) tekintélypárti porosz katonatiszt, aki direkt örül neki, hogy a gyerek már az óvodában, sőt a bölcsődében megkapja az Ordnungsschlachtsmarschbefehlskommandovereinigungstüchtigkeit neki kimért adagját, kussolsz és beállsz a sorba – hát ez a szülő meg aztán végképp ne neveljen gyereket, náci lesz belőle vagy kommunista.
  Az óvónő felelős a gyerek testi-lelki fejlődéséért, de a szülő felelős az óvónőért is. Ő vitte oda a gyerekét, ő tud bármilyen hatást gyakorolni a gyerekkel történő eseményekre, egy óvodás gyereknek semmilyen érdekérvényesítő képessége nincsen egy kellően elszánt felnőttel szemben. Tehát a szülő feladata a gyereket érintő problémákat megoldani. Ha magától nem teszi, a gyermekvédelem gyakorolhat pressziót.
  A gyereke jogaival és érdekeivel tisztában levő szülő tehát bemegy az óvodába és felelősségre vonja a vezetőt. Nem hagyja magát süketeléssel kifizetni, hogy nem kapták meg az ítéletet, vagy megkapták, de az nem foganatosítja az eltiltás eszközlésének hatályba léptetését, de a szülő ezt végig sem hallgatja, közbevág és emelt hangon közli, hogy őt az sem érdekli, ha a bíróság Kiváló Dolgozó érdemérmet adott Emné Esilonának, ha a gyereke őmiatta bepisil és reszket, ha meglátja, márpedig az ő gyereke itt egy fizetett szolgáltatást vesz igénybe, és ő a gyereke nevében is kikéri magának, hogy ilyen baszatlan picsákra bízzák!
  A szülő itt már üvölt. Azt mondja a vezetőnek, hogy baszatlan picsák, nem pedig hogy kielégítetlen nemiszervek, mert dühös, fel van háborodva, és azt akarja, hogy a vezető ennek világosan tudatában legyen. A szülő ezenfelül lehet egy kétségbeesett anyuka, aki a sírás határán áll, egy sértetten mennydörgő apuka vagy legcélszerűbben egyszerre mind a kettő, lényeg a maximális hangerő, és nem szabad megfeledkezni az asztal csapkodásáról. Nagyon sokat segít, ha többször, igen nagy erővel és hangos zajjal rávágunk az asztalra. Ugyanis nem az a cél, hogy a vezető megoldja a problémát, hanem az, hogy az idegeire menjünk.
  Az óvodába azonban sok gyerek jár, és ezek mind elszenvedői Emné Esilona ámokfutásának. A szülők természetesen nem tartoznak a fenti a) és b) pontokban jellemzett kártékony elemek közé, hanem szeretik és megvédik a gyerekeiket, és előbb-utóbb mind el fognak menni a vezetőhöz Emné Esilona miatt. Lehet, hogy egymásnak adják a kilincset, de az is lehet, hogy egyszerre mennek be hat gyerek szülei, az hattól akár huszonnégyig bármennyi embert jelenthet, és egyszerre fognak ordítani a vezetővel, akinek jellemétől, pontosabban stressztűrő és problémamegoldó képességétől függ, hogy ezt meddig tűri. Lehet, hogy már idegcsillapítókon él és Emné Esilona még mindig futja az ámokot, de közben mindkettejük ellen újabb feljelentések érkeznek, mert némelyik gyerek ruhájában vagy játékaiban mikrofon volt, amit a szülő kapcsolt be érkezéskor vagy a gyereket tanította ki rá, ez mindegy, mindenesetre bizonyítékok születnek, hogy Emné Esilona trágárul beszél a gyerekekkel, pattog velük, és megeshet, hogy némelyik gyereknek ez a mikrofonja nem diktafonhoz vezet, amit este majd meghallgatnak otthon, hanem mobilhoz, amiről előzőleg fölhívták apát vagy anyát, és ő odakint sétálgat és hallgatózik, amikor pedig úgy beszélnek a gyerekével, ahogy márpedig óvodás gyerekkel nem beszélünk, akkor berohan, összeteremti Emné Esilonát és fölpaprikázva robog a vezetőhöz, hogy most azonnal vessen ennek véget, mert ő nem áll jót magáért. Az ilyen hangfelvételek a bíróságon nem sokat érnek, de ki szoktak kerülni a netre, és akkor Emné Esilonának a városban nem lesz maradása, nemhogy az óvodában.
  Persze némely szülők megoldják ezt azzal, hogy kiveszik a gyereküket és máshová viszik, de ha ez netán többletköltséget jelent – mert hisz nyilván azért járt a gyerek emide, mert ez volt közel, a másik ovi messzebb van –, akkor a vezető kaphat egy kártérítési keresetet és járhat a bíróságra. Ami akkor se kellemes időtöltés, ha a végén nem kell fizetni.
  Megint más szülők viszont, ha a vezető netán szintén csak egy alkalmazott, elmennek az üzemeltetőhöz és ott követelik Emné Esilona kirúgását, a vezető kirúgását, meg esetleg még akiket Emné Esilona rávett a gyerekek terrorizálására, azokét is, teljes joggal, aki egyszer már elkezdett gyerekekkel szemétkedni, arra soha többé semmilyen gyereket nem szabad rábízni. A sajátját sem, pontosabban azt a legkevésbé, mert azt sokkal súlyosabban tudja terrorizálni, ezért ha a kontaminálódott alkalmazottak közül bármelyiknek van kiskorú gyereke, sürgősen be kell jelenteni a gyermekvédelemnél. Ez megint a szülők felelőssége, hiszen az összes felnőtt közül ők vannak a leginkább tisztában az egyes alkalmazottak gyerekterrorveszély-fokozatával, és felelős felnőttekként más gyerekének is a védelmére sietnek. Pontosan úgy, ahogy Emné Esilona gyerekét a sajátjukkal együtt kimentenék, ha Emné Esilona őrültsége más irányt venne és rájuk gyújtaná a házat.
  Mindezen magatartásformák első számú következménye várhatóan és elvárhatóan az lesz, hogy a vezető és/vagy Emné Esilona ideg-összeroppanást kap és a szanatóriumban nincs kit terrorizálnia. Ez esetben értésükre lesz adva, hogy felgyógyulásuk után nehogy még egyszer megpróbáljanak gyerekek közelében dolgozni. De persze megeshet, hogy egyszerűen kirúgják – Emné Esilonát, a vezetőt, mindkettejüket, akár az összes óvónőt. A munkaerő ma nem érték, még a jó munkaerő sem, hát még a rossz. Az ne is legyen érték, ha kárt okoz, pláne ha sérült embereket csinál gyerekekből. Akkor inkább sérüljön ő. Neki volt választása, a gyereknek nem. Menjen szanatóriumba, börtönbe, menjen el közmunkában falevelet söprögetni, mindhárom rengeteg időt nyújt elmélyült töprengésre, márpedig sok időbe telik rájönni, hogy hol szúrtuk el. Aki gyűlöli a gyerekeket, az menjen vagont rakodni, sminkesnek pornóstúdióba, menjen akárhová, ahol nincsenek gyerekek. De táguljon a gyerekek közeléből.

Szeretettel ajánlom cikkemet a Karolina úti Ortopéd Klinika gyermekosztályán a hetvenes-nyolcvanas években dolgozó nővérkéknek, ha ugyan élnek még, akiknek soha senki nem szabta feladatukul, hogy fegyelmezzék a gyerekeket, mégis megtették, és ezzel végleg kipároltak belőlem mindenféle tekintélytiszteletet. Soha ne bassz ki gyerekkel, mert évtizedek óta a föld alatt leszel, amikor még mindig emlegeti.

Disclaimer. Nem jártam utána, hogy Emné Esilona története igaz-e vagy mennyiben igaz. De van helyette másik. Lehetnek Zéné Bébözsik vagy Efné Kámarik – mind egyformák, és ha nem teszünk ellenük, a mi gyerekeinket fogják terrorizálni.


Láng Attila D., 2016.2.1., 00:13:44

Emné Esilona gyerek gyerekbántalmazás oktatás politika

Eladtam egy könyvetVerecke


Helyesbítés

Ma olvasgattam a PHP dokumentációját, és fölfedeztem, hogy nem jól mondtam valamit: a változónevekben szabad ékezetes betűket is használni. Egész pontosan a 127-től 255-ig terjedő ASCII-kódokat. Én azért megmaradok az ékezet nélküli nevek mellett, mert ezt szoktam meg húsz év és rengeteg programnyelv során, és az olvasót is óvnám az ékezetes nevektől. A Windows magyar billentyűkiosztása unicode-os, így a hosszú ő és ű betűk már 255-nél nagyobb kódszámúak. Vagyis a $hörcsög érvényes változónév, a $szőlő viszont valószínűleg nem.


Láng Attila D., 2007.3.20.

ASCII PHP számtech Unicode Windows

Algoritmikus gondolkodásA legéberebb magyar


A hidrogénsakk

Fölfedeztem egy társasjátékot. Nem új; régebbi, mint bármi, amit mi ismerünk. A szabályok szigorúak, de egyszerűek, éppen úgy, mint a sakkban.
  A sakk nagyon bonyolult játék. Könyvtárnyi irodalma van, vaskos kötetekkel, és kétségtelenül nincs meg bennük minden. Senki nincs a világon, nem is volt, nem is lesz, aki mindent tudna a sakkról. Ugyanakkor viszont meddig is tart megtanulni sakkozni? Talán félóráig. Megtanuljuk a figurák felrakását, a hatféle figura lépés- és ütésmódját, a sáncolást, az en passant ütést, a sakkot, a pattot és a mattot, s azzal kész. Tudatlan kezdők vagyunk, de a szabályokat igenis megtanultuk.
  A hidrogénsakk szabályait nem tudom leírni, mert az emberiség még nem ismeri őket. Ha csakugyan vannak játékosok, akkor mi azokat hívjuk isteneknek. Aki hidrogénsakkot akar játszani, annak képesnek kell lennie sok billió fényévnyi távolságokat megtenni, sok decillió tonnányi anyagot megmozgatni, és természetesen sok billió évig kell élnie.
  A szabályok itt is nagyon egyszerűek, hiába nem ismerjük még mindet. Tudni kell, hogyan viselkedik a hidrogén különböző körülmények között. Aki ezt tudja, az játszhat hidrogénsakkot.
  A dologban ott van a nehézség, hogy óriási tömegű hidrogénről és roppant időtartamokról van szó. Egy kevéske hidrogén – mondjuk egymilliárd tonna – egyszerűen nem elég ahhoz, hogy a legelemibb törvényszerűségeket kipróbáljuk. A Nap kétszáz kvadrillió tonnányi tömege sem elég. A Galaxis közel hatvan szextillió tonnát nyom, ezzel már elég jól el lehet játszadozni; lehet, hogy a kezdő játékosok egy-egy galaxison gyakorolnak. De a galaxishalmazokat, ütköző galaxisokat is ismerni kell, hogy az isten eredményesen játszhasson. Az is lehet, hogy az ismert világegyetem talán oktillió tonnányi hidrogénja csak egyetlen figura a játékban. De lehet, hogy az egyes galaxisok, vagy akár az egyes csillagok is számítanak. Honnan tudhatnánk? Melyik atom tudja, hogy része egy molekulának, amely sok tízezer másikkal együtt egy anyagdarabkát alkot, amely sok ezer másikkal együtt egy figurát, ami egy sakktáblán áll Kovácsék kerti asztalán?
  De az alapszabályok akkor is nagyon egyszerűek: tudni kell, hogy milyen körülmények között hogy viselkedik a hidrogén. Egy-két alapvető dolgot el tudok mondani. Számok nem lesznek; bőven elég, ha az olvasó tudja, hogy minden szám rettenetesen nagy. Csillagászati…

1. A magára hagyott hidrogénfelhő tömörödni fog. A hidrogénsakkozók természetesen magas szinten ismerik a fizika törvényeit, enélkül el se lehet kezdeni a játék tanulását. Magától értetődő számukra, hogy mivel a hidrogénatomok vonzzák egymást, a véletlen találkozásokból kis lokális gócok lesznek, amik messzebbről is fogják vonzani az atomokat, a többi lokális gócot pedig pláne, és egyre nagyobb gócokkal folytatódik ugyanígy. A végeredmény egy vagy több hidrogéngömb lesz, hiszen a gömb az az alakzat, amelyben a részecskék átlagosan a legközelebb lehetnek egymáshoz.

2. A hidrogéngömbben be fog indulni a fúzió. Lehet, hogy a kezdőknek ez is feladatuk szokott lenni: begyújtani egy csillagot. A hidrogéngömb a tömegvonzás miatt egyre jobban tömörödik, ezáltal egyre több hidrogén lesz a magjában, aminek egyre nagyobb lesz a tömege és a hőmérséklete. Amikor a hőmérséklet már elég nagy, a magban beindul a fúzió, és csillagot kapunk.

3. A csillagok működési szabályai valószínűleg fontosak a hidrogénsakkban (már ha az egyes csillagoknak egyáltalán van valami jelentőségük), de mi még nem nagyon ismerjük őket. Persze tudunk különféle típusú csillagokról, ismerünk olyan fogalmakat, mint a Chandrasekhar-határ, a Hertzsprung–Russell-diagram és hasonlók, de még nagyon az elején tartunk.

4. A csillagok közötti interakciók szabályai is fontosak lehetnek. Kezdőknek alighanem feladatul szabják, hogy robbantsanak föl egy nóvát vagy szupernóvát; izgalmas játék lehet. Úgy megy, hogy kettőscsillagot hozunk létre, és úgy állítjuk be őket, hogy elég közel keringjenek egymáshoz. A kisebb tömegű csillag anyagának külső része ezáltal a nagyobb tömegű csillag vonzásába kerül, kiszakad a helyéből és anyaghidat alkot a két csillag között. A nagyobb tömegű csillaghoz érve akkréciós korongot alkot körülötte, olyasfélét, mint a Szaturnusz gyűrűi, és csak gyarapszik, gyarapszik, gyarapszik. Így valahogy:
  1955-1.jpg
  Ez egy raytrace-elt kép, ami jól ábrázolja a folyamatot. Látható, hogy a kisebb csillag a nagyobb tömegű (mert sűrűbb). A rajzoló szerint a vörös óriás felszíne az anyaghíd keletkezésének helyén kidomborodik, de én kételkedem benne, hogy ez így lenne, amikor a fehér törpe már elvonult arról a helyről és nem ott vonzza (de kétségtelen, hogy grafikailag így volt szerencsésebb). Valószínű, hogy a legtöbb nóvajelölt csak társának koronáját vonzza magához, ami nagyon ritka és nagyon messzire szétterül, tehát jól vonzható. Viszont nagyon lassú gyarapodást jelent. Bárhogy is van, az akkréciós korong létrejön és a képen is jól megfigyelhető, amint a fehér törpe körül örvénylik.
  Aztán egy nap a törpe tömege az akkréciós korongba gyűjtött anyaggal átlépi a Chandrasekhar-határt, vagyis nagyobb lesz, mint a lehetséges legnagyobb tömegű csillag, és felrobban. De lehet, hogy a kezdő játékos csak akkor kap érte pontot, ha elég nagy vagy elég tetszetős a robbanás.

Persze az ember tudni szeretné, hol tart a játék, kik játszanak, ki áll nyerésre, és egyáltalán mi a játék célja. De még azt se tudhatjuk, hogy a figurák csillagok-e, galaxisok vagy galaxishalmazok, vagy akár hogy az általunk ismert egész világegyetem kitesz-e egyetlen figurát. Nem tudjuk, hogy a bolygók vagy a csillagközi sötét anyag számít-e valamit, vagy csak a csillaggyártási folyamat melléktermékei. Azt se tudjuk, hogy egyetlen játszmát vívnak, vagy sok kisebbet, egymás után vagy különböző területeken egyidejűleg.
  Ja igen, és azt se tudjuk, hogy ez az egész létezik-e, vagy csak egy lepke álmodik engem.


Láng Attila D., 2008.11.24.

! bloglexikon csillagászat

WaKanA Szent Frizsider


Kapitány, ámen

Hirtelen megszólal a klubhíradó: „Újszövetségi kapitánya van a labdarúgó-válogatottnak.”
  Én még az ószövetségit sem ismertem.


Láng Attila D., 2008.4.24.

! sajtó

上海, házárakA dirivel nem csinálják


korábbi cikkek >>