Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




Kószó Krisztina

  
Láng Attila D.

Tolókocsi vagy kerekesszék?

Szeretnénk föltenni egy egyszerű találós kérdést. Mit ábrázol ez a kép?

Ha az olvasó azt válaszolta a kérdésre, hogy tolókocsit, akkor itt leteheti a könyvet. Ha az olvasó válasza az volt, hogy kerekesszéket vagy tolószéket, akkor felkérjük, hogy olvassa végig és tanuljon.
  Írásunk végén fog választ kapni arra a kérdésre, ami talán már most is foglalkoztatja: „Hát nem mindegy, hogyan hívjuk ezt a szerkezetet?”

A kérdés

Íme egy részlet a 19/2003. (IV. 29.) ESZCSM rendelet mellékletének tartalomjegyzékéből. Ez a rendelet az OEP által finanszírozott gyógyászati segédeszközökről szól.

KEREKESSZÉKEK
  Kísérő által kézzel irányított kerekesszékek
  Kétkezes, hátsókerék működtetésű kerekesszék
  Egy oldalon működtetett kerekesszék
  Villamos működtetésű kerekesszékek
  KEREKESSZÉK TARTOZÉKOK

Ha az olvasó megnézi a fogyatékosok valamelyik műsorát a tévében (három is van mostanában, az M1-en a Sorstársak és az Esély–Segítőtárs, a Dunán pedig a Felelet az életnek), ott is folyton hallja: „kerekesszék, kerekesszék, kerekesszék”.
  Szenteljünk néhány sort annak a kérdésnek: hogyan is nevezzük a fenti képen bemutatott szerkezetet.
  Ebből a szempontból érzésünk szerint közömbös, hogy kerekesszéknek hívják németül (Rollstuhl) és angolul (wheelchair) is. A magyar külön nyelv, saját gondolatvilága van, semmi okunk szolgaian átvenni idegen formákat.

Az objektum célja

Az írásunk tárgyául szolgáló eszközt mozgássérült emberek használják közlekedési célra. Beleülnek és közlekednek vele: a lakásban, az utcán, egyes tömegközlekedési eszközökön, a természet lágy ölén. Bevásárolni járnak, hivatalos ügyeket intéznek, meglátogatják rokonaikat és ismerőseiket, moziba mennek, sporteseményeken vesznek részt, és persze reggel elmennek dolgozni, este pedig hazamennek, mint mindenki más. Éppen csak nem a lábuk viszi őket, hanem a képen látható szerkezet.
  Vajon e jellemzői alapján az ember alkotta tárgyak mely kategóriájába sorolhatjuk az objektumot? Célja az, hogy egy embert valahonnan eljuttasson valahová. Ilyen célra kétféle tárgyat szoktunk használni: az egyik mozog (bicikli, motor, autó, villamos, vonat, hajó, repülőgép, űrhajó), a másik pedig áll és a mozgás megkönnyítésére szolgál (útburkolat, a villamos felső vezetéke, sínpár). Egyértelmű, hogy a tárgyalt berendezés az első kategóriába sorolandó, mert mozog. Leszögezhetjük tehát, hogy az objektum közlekedési eszköz.

Székek és kocsik

A következő kérdés: ha az objektum közlekedési eszköz, akkor vajon a szék vagy a kocsi az adekvátabb elnevezése?
  Nézzük meg a szótárban, milyen kifejezésekben szerepel a kocsi. Ezeket válogattuk ki:
  Babakocsi, bérkocsi, bevásárlókocsi, billenőkocsi, bútorkocsi, étkezőkocsi, fagylaltoskocsi, gépkocsi, gépkocsivezető, gyermekkocsi, hálókocsi, halottaskocsi, harckocsi, holdkocsi, hűtőkocsi, írógépkocsi, járőrkocsi, karavánkocsi, kézikocsi, kocsiemelő, kocsifelhajtó, kocsikázik, kocsikerék, kocsikísérő, kocsirúd, kocsis, kocsiszekrény, kocsiszín, kocsiút, lakókocsi, lovaskocsi, luxuskocsi, mentőkocsi, motorkocsi, oldalkocsi, páncélkocsi, postakocsi, pótkocsi, rendőrkocsi, sportkocsi, stráfkocsi, tartálykocsi, teherkocsi, tejeskocsi, tűzoltókocsi, vasúti kocsi, villamoskocsi, zsúrkocsi.
  Ezek közül kétségkívül nem mind közlekedési eszköz. Nem az például a zsúrkocsi, ami egy kerekeken guruló kisasztal, és arra szolgál, hogy bevigyük vele az uzsonnát a szobába. Nem közlekedési eszköz az írógépkocsi sem: ez az írógép egyik része, ami egy sínen mozog ide-oda és a hengerre feszített papírt mozgatja a karok előtt.
  A lista jelentős része azonos elven alapuló járműveket jelöl: a sportkocsi, a mentőkocsi és a tűzoltókocsi műszaki szempontból egyszerűen gépkocsi, ahogy a hálókocsi és az étkezőkocsi műszakilag vasúti kocsi. De mivel különböző célra használják őket, külön nevük van, és ezek mind ugyanarra a fogalomkörre vezethetők vissza.
  A Magyar értelmező kéziszótár szerint a kocsi szónak a következő jelentései vannak:
  1. Négy keréken járó lófogatú személyszállító jármű.
  2. Népies (kisebb, könnyű) szekér.
  3. Kézi vagy gépi erővel mozgatott kisebb szállítóeszköz, kézikocsi, gyermekkocsi stb.
  4. (Vasúti) kocsi: (vagy) teher- vagy személykocsi.
  5. Bizalmas Gépkocsi, autó.
  6. (Jelzőként) Amennyi egy kocsira ráfér.
  7. Műszaki Gépnek, szerkezetnek kerekeken, görgőkön ide-oda mozgó alkatrésze.
  Szólás: tréfás: kész a kocsi: készen van (valami), indulhatunk.
  A kocsi tehát a mozgás, a közlekedés állandó szimbóluma.

Nézzük most meg a szótárban a széket. Ismét válogatás következik:
  Árnyékszék, bárszék, bírói szék, csapszék, esküdtszék, fejőszék, fogorvosi szék, forgószék, gyóntatószék, haditörvényszék, harangszék, hintaszék, hordszék, ítélőszék, karosszék, kempingszék, mészárszék, pohárszék, számvevőszék, székel, székesfőváros, székfoglaló, székház, székhely, székláb, szentszék, szószék, szövőszék, támlásszék, tanszék, törvényszék, trónszék, villamosszék, zongoraszék.
  A szavak két csoportra oszthatók: ahol a szék mint ülőbútor szerepel (bárszék, villamosszék), és ahol átvitt értelmű: törvényszék, mészárszék, szentszék. A kettő között összefüggés van, hiszen ezekben a szék mint „székhely” szerepel, a székhely pedig az a hely, ahol valaki „a székét letette”, tehát állandó jelleggel tartózkodik, megtalálható. A székel ige egyik jelentése is ez: egy széken ül és onnan intézi a rábízott ügyeket, például a szentszék a vallás ügyeit. (Az ige másik jelentése is a széken üléssel kapcsolatos.)
  Ez a mi szempontunkból is fontos, mert megvilágítja, hogy a szék igen statikus bútordarabként él nyelvünkben. A vezetőket, királyokat, pápákat gyakran kapcsoljuk össze a székükkel, mert ülőmunkát végeznek. Éppenséggel a pápának sokkal kézenfekvőbb ismertetőjele a pápai tiara vagy a halászgyűrű, de a Vatikánt mégsem „szentgyűrűnek” nevezzük, hanem szentszéknek.
  Nézzük meg ezt a szót is a Magyar értelmező kéziszótárban.
  1. Egy személy részére való ülőbútor.
  2. Tájnyelvi, régies Bizonyos (ipari) munkák végzéséhez való állvány, asztal (pl. szövőszék, faragószék).
  3. Népies Mészárszék.
  4. Választékos Magasabb hivatali tisztség, állás.
  5. Régies Valamely hatóság tanácskozó, ítélő testülete, illetve annak tanácskozása.
  6. Történelmi Erdélyben a székelyek és a szászok régi szervezetében: közigazgatási kerület.
  7. Választékos: Valakinek a széke: széklete.
  Szólás: két szék közt a pad alá vagy a földre esik: elszalasztja mind a két kedvező lehetőséget.
  A szék tehát az egy helyben ülés szimbóluma.

Érdemes magukat a kérdéses szóösszetételeket is megnézni az értelmező szótárban.
  Tolókocsi 1. Kerekeken gördíthető szék vagy üléses kis jármű járni nem tudó betegek számára. 2. Ritka Kézikocsi. 3. Hordágy, koporsó stb. szállítására való, kerekeken járó szerkezet.
  Tolószék Kerekeken tolható karosszék járni nem tudó betegek számára.
  A kerekesszék az értelmező szótárban nem szerepel.

Az ominózus kérdés

Miután megállapítottuk, hogy mit jelent a kocsi és mit a szék, föl kell tennünk a kérdést, melyiket alkalmazzuk a jelen írás tárgyául szolgáló szerkezetre. Az ominózus kérdés így fog hangzani:
  Egy helyben ül-e az, aki a képen látható tárgyban ülve közlekedik?
  Abból a szempontból nyilván igen, hogy bármekkora távolságot tesz meg, egész idő alatt azonos marad a tárgy alkatrészeinek és a benne ülő ember testrészeinek egymáshoz viszonyított helyzete. Egész idő alatt ugyanazon a tárgyon ül.
  Csakhogy ez igaz a gépkocsiban ülő emberre is, aki egész úton nem mozdul a vezető- vagy az utasülésről. Igaz a buszon, a villamoson, a repülőgépen, egyszóval bármiféle járművön ülő emberre: egész idő alatt a járművön vagy annak belsejében tartózkodik – hát hiszen éppen ez a járművek lényege. Azzal tehát, hogy a bemutatott eszközzel közlekedő ember menet közben egy helyben ül az eszközhöz viszonyítva – nem mondtunk semmi különöset. Attól az még jármű. Illetve: éppen attól jármű.
  Nem marad azonban egy helyben a külvilághoz képest. A kérdéses eszköz éppen arra szolgál, hogy annak használója mozogni tudjon, mert enélkül nem képes rá. A szék, az ülésre szolgáló bútordarab arra való, hogy használójának ne kelljen állnia, leülhessen és egy helyben lehessen. A kocsi pedig arra, hogy közlekedni lehessen vele.
  Érdemes még hozzátenni, hogy a szék mint ülőbútor egy kényelmi eszköz, ellentétben a kérdéses szerkezettel, ami egészségügyi segédeszköz, és mellesleg a legkevésbé sem kényelmes.

A válasz

Mindezekből következően az írásunk kezdetén föltett kérdésre csak az lehet a válasz, hogy a képen egy


  

TOLÓKOCSI

látható.
  1. Nem nevezhetünk széknek egy olyan tárgyat, aminek rendeltetése éppen az ellenkezője annak, amit a magyar nyelvben a „szék” szó sugall: az egy helyben való üldögélésnek.
  2. Az olyan tárgynak, ami jellegét tekintve jármű és kerekeken gurul, a magyarban a neve kocsi.
  3. A kocsi szó már önmagában tartalmazza, hogy kerekeken guruló eszközről van szó, tehát a „kerekes-” előtag is szükségtelen.
  4. A kérdéses járművet a többi fajta kocsitól az különbözteti meg, hogy egyik jellemző használati módja az, hogy tolják – innen kapta a tolókocsi nevet.

A tanítás

Az olvasó mindennek láttán esetleg fölteszi a kérdést: ugyan, minek erről cikket írni, hát nem mindegy, hogy tolókocsi, tolószék vagy kerekesszék?
  Nem. Nem mindegy, a legkevésbé sem mindegy!
  Cikkünk célja nem egy egyszerű nyelvészeti probléma megoldása, ámbár a nyelvészeti probléma kétségtelenül fennáll és azt a fentiekben meg is válaszoltuk. Azért írtuk meg ezt a kis esszét, hogy rámutassunk az elnevezés mögött rejlő helytelen világnézetre. Ez egy egyszerű gondolatmenet:
  1. a „szék” szó használatával az emberek a tolókocsit ülőbútorrá minősítik át;
  2. az ülőbútor egy passzív célú eszköz;
  3. tehát a tolókocsi nem jármű, a közlekedés aktív eszköze, hanem a passzív üldögélésé;
  4. tehát a tolókocsiban ülő személy nem aktívan közlekedik, hanem passzívan ül;
  5. tehát a tolókocsiban ülő ember passzív ember, nem csinál semmit;
  6. aki nem csinál semmit, az nem dolgozik, márpedig aki nem dolgozik, az ne is egyék, tehát a tolókocsis embernek nem lehetnek elvárásai, érje be azzal, amit kegyesen odadobnak neki.

Íme, egy egyszerű szóhasználatból a fogyatékos emberekkel szembeni súlyos előítélet, diszkrimináció tényét lehet kimutatni. Mert bizony a tolókocsis ember nem passzív. Nagyon is cselekszik, éppen csak ülve. De tolókocsiban ülni és azzal közlekedni sokkal nagyobb erőfeszítés, mint két lábon állni és úgy közlekedni – aki nem hiszi, próbálja ki. Még akkor is nagyobb, ha nincs semmilyen útakadály, márpedig van. Igaz, mostanában sokat hallani az akadálymentesítésről, uniós csatlakozás, uniós követelmények.
  No de engedelmet – kinek jutna józan ésszel eszébe, hogy elhárítsa az akadályokat ülőbútorok elől?