Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




Kószó Krisztina–Láng Attila D.

Díszített kanaszta

A díszített kanasztát 2003 januárjában dolgoztuk ki abból a kanasztaváltozatból, amit általában otthon játszani szoktunk.

A játékot ketten vagy többen játsszuk két csomag francia kártyával, nyolc dzsókerrel (ezeket zsolinak hívjuk), összesen 112 lappal. A játékban a színek nem sokat számítanak, a lapok értéke a döntő.
  Leírásunk a továbbiakban két játékosról szól, de értelemszerűen alkalmazható több játékosra is.
  A játékhoz célszerű előkészíteni egy olyan kártyacsomagot is, ami különbözik a játékhoz használt csomagtól (magyar kártya vagy másmilyen külsejű francia kártya), az ikerlapok számára. De lehet papírra is jegyezni az ikreket, vagy bármiféle zsetonokat, gombokat, pénzérméket használni.

Emelés. A kezdőjátékos megemeli a csomagot. A felső rész legalsó három lapját megnézi (ellenfelének is megmutatja), és mindhárom lapról külön, tetszése szerint dönti el, hogy megtartja-e vagy sem. A negyedik és további lapokat nem tarthatja meg. Osztáskor annyival kevesebb lapot kap, ahány lapot megtartott.

Osztás. Az emelés után alul maradt csomagrészből 14 lapot osztunk, a kezdő 15 lapot kap (beleszámítva az emelésnél megtartott lapokat). A csomagot ezután hátával fölfelé középre tesszük úgy, hogy az emelés előtti alsó rész kerüljön felülre.

Gyűjtemény. Az asztalnak az a része, ahol az általunk megszerzett lapokat tartjuk, színükkel fölfelé. A gyűjtemény látható az összes játékos számára, de mindenkié külön van a többiekétől. Egymás gyűjteményéből lapot elvenni vagy oda lapot tenni nem szabad.

Piros hármasok. Osztás után a kézben levő piros hármasokat a gyűjteménybe kell tenni, és amikor sorra kerülünk, húzni helyettük másik lapot. Ha bármikor piros hármast húzunk, azt is kitesszük és újat húzunk helyette.

Zsolik. A játékban kétféle lapot nevezünk zsolinak: a hagyományos dzsókert, illetve a 2-es lapokat. A hagyományosat nagy zsolinak, a 2-est kis zsolinak nevezzük. Használatuk módja azonos, különbség csak pontértékükben van. Ahol az egyik fajta zsoli szerepelhet, ott a másik fajta is.

Játékmenet. A kezdő (a piros hármasok cseréje után) eldob egy lapot az asztal közepére, képpel fölfelé. (Ha van fekete hármasunk, célszerű azt minél előbb eldobni, de nem kötelező.) A továbbiakban felváltva húznak a csomagból, majd eldobnak egy lapot. Az eldobott lapokból talon képződik, amelynek mindenkori legfelső lapját a soron levő játékos bizonyos feltételekkel fölveheti, de ez esetben nem húzhat.
  Ha a csomag elfogy, a talont megkeverjük és hátával fölfelé új csomagként tesszük le.
  A soron következő játékos a következőket teheti (a számozás sorrendjében):
  1. választás szerint húz vagy fölveszi a talon felső lapját;
  2. ha akar, lerak;
  3. eldob egy lapot.
  Az 1. és 3. művelet kötelező, a lerakás nem.
  Ha a játékosnak az eldobás után maradt még lap a kezében, az ellenfél van soron. Ha a játékosnak elfogyott a lap a kezéből, a leosztásnak vége és az elszámolás következik.

Ikrek. Ha a játékos ugyanolyan lapot dob, mint az ellenfél (az előtte dobó játékos), kap egy ikerlapot. Az „ugyanolyan lap” azt jelenti, hogy színben és értékben megegyező, tehát például az egyik káró nyolcasra a másik káró nyolcas rádobása. Az ikerlapot hátával fölfelé a gyűjteménybe tesszük, ez csak arra szolgál, hogy az elszámolásnál jelezze, hány ikrünk volt.
  Fekete hármasra is lehet ikret dobni (pikkre pikket, treffre treffet). Kis zsolira is (kőrre kőrt, pikkre pikket stb.). Nagy zsolira nem lehet ikret dobni.

Felvétel. Azt a lapot, amit az ellenfél az osztás után elsőként dobott, fel lehet venni, ha nem fekete hármas. Ha az ellenfél az osztás utáni első egy vagy több körben fekete hármast dobott, a fekete hármasok utáni első másmilyen lapját vehetjük fel. (3 vagy több játékos esetén az „ellenfél” mindig az előttünk dobó játékost jelenti, senki mást.) Ez a „büntetlen felvétel”, aminek nincsen semmilyen előfeltétele és nem jár semmilyen következménnyel: a játékos fölveszi a kívánt lapot, eldob egy másikat és a játék megy tovább. Ezt azonban leosztásonként minden játékos csak egyszer teheti meg. Ha nem vesszük fel az első felvehető lapot, a továbbiakban nincs is rá módunk.
  A büntetlen felvétel esetén a felvett lap alatt fekvő további lapokat (az ellenfél által, saját magunk által, illetve az esetleg további játékosok által eldobott lapokat) nem lehet fölvenni.

Ha a büntetlen felvétel lehetősége elmúlt, a továbbiakban csak „büntetett felvétel” lehetséges a leosztás egész hátralevő részében.
  Ennek mindenképpen előfeltétele: legalább három lapot le kell tudnunk rakni úgy, hogy az éppen felvett lap is köztük legyen. Például egy négyes felvételéhez legalább két négyesnek, illetve egy négyesnek és egy zsolinak kell a kezünkben lennie. (A kezünkben, nem pedig a gyűjteményünkben.) Ha nincs, nem vehetjük fel a négyest. Nem vehetjük fel fagyasztás esetén sem.

A felvétel módja, ha a nyitó lerakást még nem csináltuk meg:
  1. felvesszük az ellenfél által eldobott lapot;
  2. ebből és a kezünkben levő 14 lapból megcsináljuk a nyitó lerakást, aminek során a felvett lapot is szabályosan le kell rakni;
  3. felvesszük a talon összes további lapját (kötelezően);
  4. lerakjuk, amit még le kívánunk rakni (ha van);
  5. eldobunk egy lapot;
  6. az ellenfél következik.

A felvétel módja, ha a nyitó lerakást már megcsináltuk:
  1. felvesszük az ellenfél által eldobott lapot;
  2. szabályosan lerakjuk ezt a lapot (bármi mást is lerakhatunk, de ezt a lapot kötelező);
  3. felvesszük a talon összes további lapját (kötelezően);
  4. lerakjuk, amit még le kívánunk rakni (ha van);
  5. eldobunk egy lapot;
  6. az ellenfél következik.

Fagyasztás. Ha a talon legfelső lapja fekete hármas vagy zsoli, a talont nem lehet felvenni.

Lerakás. Lerakni akkor lehet, ha mi vagyunk soron és már húztunk vagy felvettük a talon legfelső lapját. A lerakás azt jelenti, hogy lapjaink egy részét gyűjteményünkbe tesszük, különálló csoportokban.
  Lerakni azonos értékű lapokat lehet: csupa négyest, csupa ötöst stb. egy csoportban.
  Egy csoport legalább három, legfeljebb nyolc lapot tartalmazhat, beleértve a zsolikat. A zsoliknak mindig kevesebben kell lenniük, mint a nem zsoliknak: a hármas és négyes csoport tehát legfeljebb 1, az ötös és hatos csoport legfeljebb 2, a hetes csoport legfeljebb 3 zsolit tartalmazhat. A nyolcas csoport nem tartalmazhat zsolit. A zsolik kisebbségi szabálya alól csak az a csoport kivétel, ami kizárólag zsolikat tartalmaz: ez 3-tól 7-ig akárhány lapból állhat.
  Hármasokat nem lehet lerakni. A piros hármasokat húzáskor külön tesszük ki, a fekete hármasokat minél előbb célszerű eldobni.
  Le lehet továbbá rakni egy vagy mindkét kőr ászt külön.

Nyitó lerakás. A nyitó lerakás az az eset, amikor a leosztás során első alkalommal rakunk le bármit (nem számítva a piros hármasokat). Ennek feltétele, hogy a lerakott lapokból egy minimumérték kijöjjön.
  A minimumérték egy megállapodás szerinti pontszám, ami minden játékosra, minden leosztásban egyformán érvényes. Értéke lehet 50, 75, 90 vagy 120 pont, a játékosok erősségétől függően.
  A nyitó lerakásnál a zsolik annyi pontot érnek, amennyit az a lap, amit helyettesítenek. Ha zsolikból álló csoportot rakunk le, mindegyik lapot a kis zsoli értékével kell számolni. A zsolik rendes értéküket csak a játék végén, az elszámoláskor kapják vissza.
  A nyitó lerakás értékébe sem a piros hármasok, sem az ikrek, sem a külön lerakott kőr ászok nem számítanak bele.
  Ha a nyitó lerakás során kanasztát rakunk le, akkor is csak a lapok értéke számít bele a minimumértékbe, a kanasztáért járó pontszám nem.
  Ha a nyitó lerakás során egyúttal kimegyünk, a minimumérték automatikusan teljesítettnek számít.

Kanaszta. Kanasztának számít minden 7 vagy 8 lapból álló, szabályosan lerakott csoport. Ötféle kanaszta van.
  Fekete kanaszta: 7 lap, amiből legfeljebb 3 zsoli, a többi valami más, de azonos értékű.
  Piros kanaszta: 7 lap, amiből egy sem zsoli, és mind azonos értékű.
  Arany kanaszta: 8 lap, amiből egy sem zsoli, és mind azonos értékű.
  Fekete zsolikanaszta: 7 zsoli, vegyesen kis és nagy.
  Piros zsolikanaszta: 7 zsoli, csupa kis vagy csupa nagy.

Átrendezés. Amikor szabad leraknunk, egyúttal bizonyos átrendezéseket is végrehajthatunk már lerakott csoportjainkon. Mindegyik fajta átrendezést akárhányszor végrehajthatjuk, amíg el nem dobtunk egy lapot.
  Bővítés. Ha húzással vagy a talon felvételével olyan laphoz jutottunk, ami beleilleszthető valamelyik csoportunkba, a lapot letehetjük oda. A bővített csoportnak továbbra is meg kell felelnie a zsolik kisebbségi szabályának.
  Zsolik elvétele. Zsolikat bármely csoportból elvehetünk, ha a csoport ezután is szabályos marad. Az elvett zsolikat azonban nem vehetjük vissza a kezünkbe, azokat nyomban fel kell használni valamelyik lerakott vagy éppen lerakandó csoportunkhoz. Fekete kanasztából csak akkor szabad elvenni a zsolikat, ha a kanasztát ugyanakkor pirossá vagy arannyá tudjuk alakítani. Tisztán zsolikból álló csoportot (ha az nem zsolikanaszta) szét szabad darabolni és a zsolikat szabályosan más csoportokhoz hozzátenni.
  Kanaszták átalakítása. A hét lapnál kisebb csoport kanasztává alakul, ha szabályosan kiegészítettük hét lapra. A fekete kanaszta piros vagy arany kanasztává alakul, ha elvesszük belőle a zsolikat és ugyanakkor hozzátesszük a hiányzó saját lapokat. (A fekete kanaszta nem állhat hétnél több lapból, ha tehát egy – például – 5 lapból és 2 zsoliból álló fekete kanasztához megkapjuk a hatodik saját lapot, egy zsolit el kell belőle venni.)

A következő átrendezések szabálytalanok és tilosak:
  Szétszakítás. Tilos lerakott csoportot több részre bontani úgy, hogy mindegyikben legyen a csoport nem zsoli tagjaiból (például hat ászt szétosztani kétszer három ászra).
  Visszavétel. Tilos a lerakott csoportot vagy annak egy részét visszavenni a kezünkbe és ott megtartani vagy a talonba eldobni. Nem számít visszavételnek (és nem tilos) az, ha lerakunk egy csoportot, majd még ugyanazon a körön belül, vagyis dobás előtt úgy döntünk, hogy azt a csoportot mégsem rakjuk le, vagy ha kiderül, hogy nem szabad leraknunk, mert nem tudjuk összehozni a nyitó lerakás minimálértékét. Későbbi körök során azonban már nem vehetjük vissza, amit szabályosan leraktunk.
  Kőr ász mozgatása. Külön lerakott kőr ászt (akár egy van belőle, akár kettő) nem lehet ászokból álló csoportba betenni. Ászokból álló csoport részeként lerakott kőr ászt nem lehet a csoportból kivenni és külön rakni.

Kimenés. A leosztás akkor ér véget, ha valamelyik játékos kimegy. Kimenés az, ha a játékos úgy dobja el utolsó lapját, hogy kezében már egyetlen lap sem marad. A kimenés feltétele, hogy a játékosnak legalább egy kanasztája legyen. Nem lehet kimenni dobás nélkül, vagyis nem lehet azt megtenni, hogy a kezünkben levő összes lapot lerakjuk csoportok tagjaként: egy lapot mindenképpen el kell dobni.
  Ha az egyik játékos kiment, az ellenfél már nem húzhat, nem vehet föl és nem rakhat le további lapokat: következik az elszámolás.

Elszámolás. Kimenés után a játékosok külön-külön összegzik a leosztásban megszerzett pontjaikat. A pontszám két részből áll össze: az alapból és a lapértékből.
  Az alapba számítjuk bele a kanaszták, a piros hármasok, a külön rakott kőr ászok és az ikrek értékét, valamint a kimenésért járó jutalmat annak a játékosnak, aki kiment. Ezek a következők (mindegyiket darabonként kell számolni):

1–3 db piros hármas 100
4 db piros hármas 800
iker 100
fekete zsolikanaszta 200
fekete kanaszta 300
piros kanaszta 400
piros zsolikanaszta 500
arany kanaszta 600
kimenés 100
kézből kimenés 100
asztaltörlés 100
külön lerakott kőr ász 500

Ha tehát a játékosnak négynél kevesebb piros hármasa van, azok darabonként 100-at érnek, ha ellenben mind a négy az övé, akkor értékük megduplázódik és összesen 800-at érnek. A kimenés 100 pont; ha a játékos kézből ment ki, vagyis nyitó lerakásával egy híján az összes lapját letette, kanasztát is csinált és az utolsó lapját dobta el, az további 100 pont.
  Asztaltörlésnek azt nevezzük, ha a játékos felvette a talont, lerakott minden lapot (ami a kezében volt és amit a talonból vett föl, azt is) és kiment, mindezt ugyanabban a körben. Az asztaltörlés csak akkor érvényes, ha a játékos kézből ment ki a talon felvételével, és a felvett talonban legalább tíz lap volt. Ha ezek a feltételek teljesülnek, a játékos megkapja a kimenésért járó 100 pontot plusz a kézből kimenésért járó további 100 pontot plusz az asztaltörlésért járó 100 pontot, összesen 300 pontot.

Így tehát annak a játékosnak, aki kézből ment ki, lerakva egy fekete zsolikanasztát, négy piros hármasa volt és három ikre, az alapja

4 piros hármas 800
3 iker 300
fekete zsolikanaszta 200
kimenés 100
kézből kimenés 100
összesen 2300

2300 pont lesz.

A lapérték mindazon lapok értéke, amiket a játékos a játék végén birtokolt. (Nem értve ide a piros hármasokat, a külön lerakott kőr ászokat és az ikerlapokat, mert azok az alaphoz számítandók.) Pozitív előjellel számoljuk azokat a lapokat, amiket a játékos lerakott gyűjteményébe (a kanasztákat alkotó lapokat is), negatív előjellel pedig azokat a lapokat, amik az ellenfél kimenésekor a játékos kezében maradtak. A lapok értékei darabonként:

4, 5, 6, 7 5
8, 9, 10, bubi, dáma, király 10
ász, kis zsoli 20
nagy zsoli 50
fekete 3-as –100
külön lerakott kőr ász 0

A fekete hármas csak kézben fordulhat elő, hiszen nem lehet lerakni. Itt persze mínusz száz pontot ér.
  A külön lerakott kőr ászok darabonként 500 ponttal járulnak az alaphoz, lapértékük azonban nincs.
  Így például a következő lesz a lapértéke annak a játékosnak, aki lerakott egy piros kanasztát nyolcasokból, valamint három ászt, és a kezében maradt két bubi:

7 darab nyolcas 70
3 darab ász 60
2 darab bubi kézben –20
összesen 110

A leosztás pontszáma az alap és a lapérték összege lesz. Így például annak a játékosnak, aki csinált egy fekete kanasztát négy bubival és három kis zsolival, egy piros kanasztát ötösökből, volt egy piros hármasa, egy ikre és a kezében maradt egy ász, a következőképpen kell számolni pontjait:

Alap:
fekete kanaszta 300
piros kanaszta 400
piros hármas 100
iker 100
összesen 900
Lapérték:
4 bubi 40
3 kis zsoli 60
7 ötös 35
1 ász kézben –20
összesen 115
Mindösszesen 1015

A játékos tehát a leosztásban 1015 pontot szerzett. Ezt a pontszámot felírjuk, alkalmazzuk rá az adószabályt, majd hozzáadjuk a korábbi leosztások pontszámösszegéhez, és az eredmény mondja meg, hogy a következő leosztásban mennyi lesz a nyitó lerakás minimálértéke.

Adó. Az adó célja a játékosok közötti pontkülönbség csökkentése a játék kiegyensúlyozottabbá, izgalmasabbá tétele érdekében. Az adót úgy kell számolni, hogy megnézzük a játékos előző leosztásokban szerzett pontszámösszegét, és ennek alapján csökkentjük a jelenlegi leosztásban elért pontszámot.
  Ha a játékos az előző leosztások során kevesebb mint 5000 pontot szerzett, pontszámát változtatás nélkül írjuk fel.
  Ha eddigi pontszáma eléri az 5000-et, de nem éri el a 7000-et, a pontszámot kettővel osztjuk.
  Ha eddigi pontszáma eléri a 7000-et, de nem éri el a 9000-et, a pontszámot néggyel osztjuk.
  Ha eddigi pontszáma eléri a 9000-et, a pontszámot tízzel osztjuk.

Az osztást fejben is lehet végezni, a következő kerekítésekkel:
  Kettővel való osztás előtt az 5-re végződő pontszámot felfelé kerekítjük, tehát például 545 pont helyett 550-et felezünk el.
  Néggyel való osztásnál először a fentiek szerint elvégezzük a kettővel való osztást, majd ismét kerekítünk és kettővel osztunk.
  Tízzel való osztásnál az utolsó jegyet elhagyjuk, majd az eredményt kerekítjük: ha utolsó jegye 0 és 4 közé esik, akkor lefelé, ha pedig 5 és 9 közé esik, akkor felfelé kerekítünk a legközelebbi tízesre.

Ha tehát egy játékosnak az előző leosztásokból 9725 pontja volt, és most szerzett 2375 pontot, akkor: 2375 utolsó jegye elhagyva 237-et ad, ezt kerekítjük 240-re és összeadjuk: 9725 + 240 = 9965 pont.

Nyerés. A leosztást az nyeri, akinek több pontja van. A leosztások sorozatát (a játszmát) az nyeri, aki elsőként lépi át a tízezer pontot. Erre csak leosztás végén van mód; ha tehát a játékosnak az előző leosztás után 9910 pontja volt, és az utolsó leosztásban kap egy piros hármast vagy csinál egy ikret, még nem nyert, előbb a leosztást végig kell játszani.
  Ha a leosztás végén többen is átlépik a tízezer pontot, az nyeri a játszmát, akinek közülük több pontja van.

Változatunk története. 2003. január 17. Beiktattuk az ikreket és az arany kanasztát, megváltoztattuk az emelés szabályát és rendeztük a kanaszták maximális lapszámát.
  Január 18. Megváltoztattuk a kanaszták értékét és a nyitó lerakás követelményét, bevezettük az adót, valamint az asztaltörlést.
  Február 28. Bevezettük a kőr ászokat.