Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools






Egy mondat a baromságról

Nyilván csak magyar, sőt pesti közlekedési migráncsosok lehettek azok, akik Londonban odatrömpöltek a limonádét áruló ötéves kislányhoz és ledörögték: „Hörrömbörröm! Ön főköztökörvény-szabályrendületsértülészeti magatartás tanúsításából kifolyólag bírrrrrrrságfőhatóság foganatosításaképpen tilalmaztatik!”, mert Hegyeshalomtól nyugatra az emberek a seggüket már nem a nyakukon szokták hordani, és még szerencse, hogy a rémisztőcég főnöke egy brit úriember, mert ha az is magyar lett volna, akkor a kislány nem ússza meg tíz év fegyházzal, az nálunk annak jár, aki nem csinált semmit, ő meg hazaáruló, hiszen árulta a limonádét és vitte volna a pénzt haza.


Láng Attila D., 2017.7.22., 15:25:03 (22 napja)

BKK politika rezsimek

A Hanka már kaphatóRokas




A Hanka már kapható

hanka.jpgÉppen két év kellett onnantól, hogy az első szavakat leírtam, s a Hanka most már kapható az Underground Kiadó online boltjában. Print-on-demand rendszerben, vagyis amikor rendelés érkezik, beindítják a gépeket és azt az egy példányt külön legyártják a vevőnek. Az ára kétezer forint. Én már tizenegy példányt kézhez vettem (előbb a szerzői proofot, aztán kértem tíz példányt azoknak, akik ezt-azt tettek a könyv születéséért), egyszerűen gyönyörűek, és fantasztikus érzés a saját könyvemet papíron a kezemben tartani. Igazi könyvet, nem valami spirálozott, kéziratszerű holmit.
  A borítón Dedinszky Vivien Beatrix fantasztikusan eleven, elmélyült tekintetű grafikája szerintem csodálatosan adja vissza Eliška lelkivilágát… vagy Hankáét? Nem tudom. Talán mind a kettőt. Az biztos, hogy a rajz rengeteget ad hozzá a történethez, és köszönet illeti érte Vivit.
  Világoskék borítót kértem. Aki megveszi a könyvet és elolvassa az ajánlást, tudni fogja, miért. Nem mintha azt a színt könyvborítón vissza lehetne adni, ezt meg se próbáltuk, csak annyit kértem, hogy legyen világoskék.


Láng Attila D., 2017.7.19., 23:00:15 (25 napja)

Dedinszky Vivien Beatrix Hanka irodalom könyvesbolt Underground Kiadó

Megint a nyuszikEgy mondat a baromságról




Megint a nyuszik

Közel egy hónapja nem nyúlhattam szótáraimhoz, egyszerűen nem jutottam hozzá. De most már itt az ideje, hogy lefordítsam azt a nyusziügyet végre pontosan. Lehet, hogy a NANDO pályafutásában ez nem fontos szereplés, ezt nem tudom; az én NANDO-pályafutásomban elég fontos, mert körülbelül ez az a dal, amelyikből ráébredtem, hogy mekkora tehetség van ezekben a gyerekekben.
  Tehát a Traucējums Vilis Plūdonis verse, a zeneszerző nevét nem találom. A szerző 1940-ben halt meg, nagyjából egy évszázad alatt bárki megzenésíthette. Nekem így, néhány hónapos ismerkedés után van egy olyan érzésem, hogy mintha Imants Kalniņš lehetne az, de hát persze nem tudhatom. A Dalok.lv sajnos nem ismeri.

1.

Kezdjük a címével. Paveikta darbība, rezultāts → traucēt. Darbība, „munkaság” az folyamat, paveikts pedig ← paveikt = izdarīt, padarīt, szóval befejezett folyamat, a traucēt eredménye, nekünk nem ez kell, lássuk a második jelentést. Slimīgas izpausmes organisma darbībā; novirze (aparāta, ierīces) procesā, darbībā. Mármost ha slimnieks az beteg (slimnīca kórház), akkor megkockáztatom, hogy slimīgs az beteges, itt a nőnemű többese áll, izpausme: veids, kādā (parādība vai īpašība) izpaužas, kļūst uztverama, mondja az értelmező szótár, ebből én most az igére fogok koncentrálni, izpaust az kifejez, terjeszt. A novirze pedig eltérés, hiba. Ez elég elvont leírás, lássuk akkor inkább az igét. Traucēt. Vairākkārt novērst (kāda) uzmanību (no kā), pārtraukt kādu procesu, stāvokli. Figyelem ismétlődő elfordulása, ami megszakít folyamatot, állapotot. Ez furcsa, mert én egyáltalán nem erre számítottam. De a Tilde is azt mondja, hogy traucēt az megzavarni, zavarba hozni, kényelmetlenséget okozni, beavatkozni. Viszont én a címet úgy fordítottam, hogy riadalom. (Másodjára. Előszörre úgy, hogy megijedtetek, mert a -jums végződésről a jums névmás jutott eszembe, amiről annyit tudtam, hogy többes második személy; fejből még mindig nem tudom, hogy datívusz, vagyis „nektek”. De az igeképzőnek nincs köze hozzá.) Sajnos fogalmam sincs, hogy azt a jelentést hónapokkal ezelőtt honnan szedtem.
  De talán meg is maradnék ennél mégis. A megzavarás túl erőtlennek hangzik, ha arra gondolunk, hogy egy egész nyuszicsalád retten meg a vadászoktól.

2.

A zaķu többes birtokos eset, egyszer talán rájövök, hogy lehet ezeket a végződéseket megtanulni.

egyestöbbes
alanyesetzaķiszaķi
tárgyesetzaķizaķus
birtokoszaķazaķu
datívuszzaķimzaķiem
instrumentaliszaķizaķiem
lokatívuszzaķīzaķos
vokatívuszzaķizaķi

Azt hiszem, sokat segítene, ha a tizennégy szám–eset kombinációnak tizennégy különböző végződése lenne, csak ennek igazából akkor lenne értelme, ha a határozott ragozású formáknak is meglenne a maguk tizennégy különböző, ezektől eltérő végződése, éspedig mind a hat főnévosztálynál külön-külön. A lett bizarr nyelv című cikkemben kiszámoltam, hogy a lett nyelv kétszer akkora, mint a világmindenség, de akkor még nem tudtam, hogy a határozott ragozás miatt még egyszer meg kell duplázni, tehát négyszer akkora. Százhatvannyolc végződést a lett nem akar, de nem is tud előteremteni, hiszen akkor sérül a hangzásbeli kritérium.

Zaķu tēvs ar zaķu māti – nyulak apja nyulak anyjával…

3.

Abi az mindkettő, abból a protoindoeurópai névmásból, ami a szláv nyelvekben oba, a latinokban ambo, ambe, a germánokban beide, both, és persze mindnek az őse az eszperantó ambaŭ. A sēdēt is éppilyen ősi szó, az eszperantó sidire megy vissza. A vakarāji viszont több tanulmányozást igényel, ki kell deríteni, hogy mi a végződése. Vakars este, ennek lokatívusza vakarā, estén, estekor, a magyarban erre szintén az este szót használjuk, vakar tegnap. Csak teljes guglis keresés segít, ami csupa verset hoz elő, ezért ezt egyelőre utaljuk a költői nyelv körébe, és az olyanokból, mint aiziet saule vakarāji, vonjuk le a következtetést, hogy ez ugyanaz, mint a vakarā, csak szebben.

abi sēd vakarāji – (mindketten) ülnek este…

4.

Zeķe az zokni. Ugyanaz a szó, mint a magyarban, hisz mindkettő a német Sockéből jön, ami a latinon és a görögön át talán a frígre megy vissza. A lettbe a balti német söcke változaton át került, így került bele e, a lettből hiányzó ö-t helyettesíti. Azt tudtam meg, hogy a lett ábécében a ty hangot azért jelöli ķ betű, mert tele van olyan német jövevényszavakkal, amikben ők ty-t ejtenek, de a német eredetiben k volt, mint ķemme ← Kamm fésű (lív közvetítéssel), ķēde ← Kette lánc (a középalnémet kede közvetítésével) és hasonlók. Adīt pedig kötni (kézimunkázni).

Zaķu māte zeķi ada – nyulak anyja zoknit köt…

5.

Vecais pīpi kūpināja – az öreg pipát füstöl.

6.

Skrien az a skriet harmadik személyű alakja (meg az egyes szám második személy is, de nem az illik ide), az atskriet nyilván elfut, futásnak ered.

Atskrien seši zaķa bērni – futásnak ered hat nyúlgyerek…

7.

Lapiņas a lapa többes becézett alakja, levélkék. Drebēt az remegni, a -dami végződésre pedig találtam egy remek magyarázatot: meitas nāca dziedādamas = meitas nāk un dzied. Lányok jönnek és énekelnek, vagyis lányok jönnek énekelve, éneklő lányok jönnek. Történetesen éneklő lányok miatt vagyunk itt. Az éneklő annyiban jobb fordítás, hogy annak van többes száma, akárcsak a lett szónak, sőt annak neme is van.

Kā lapiņas drebēdami – mint remegő levélkék…

8.

A muksim szót, amikor még egy kukkot se tudtam lettül, valamilyen megszólításnak véltem, de szó sincs róla, mukt az menekülni, ennek jövő idejű első személyű többese a muksim, menekülni fogunk, értsd: meneküljünk. Mivelhogy nyelvtanilag elkülönülő felszólító mód csak második személyben van.

Muksim, muksim, tēvs, māmiņa – fussunk, fussunk, apa, anyu…

9.

Suņi!… Zvēri!… Lapas čab! – Kutyák!… Állatok!… Levelek zörögnek!

10.

Zaķa tēvam izkrīt pīpe – nyulak apjának kiesik pipa…

11.

Az adīklīts majdhogynem csak ebben a versben fordul elő, rendes alakja adīklītis, kötést, kézimunkát jelent. Már ismeretségben állok egy -klis képzővel, mint jauneklis legény, ogleklis szén (kémiai értelemben), dzīvoklis lakás, redzoklis pupilla, stāvoklis állapot, šķirklis (szótári) bejegyzés, hát akkor adīklis pedig kötés, és adīklītis ennek becézett alakja.

Zaķa mātei adīklīts – nyulak anyjának kötés…

12.

Jož az a jozt igéből van, elfut. Kāju az lehet többféle esete is a lábnak, azt kellene tudni, hogy a cik egyes vagy többes számot kíván… az értelmező szótárban találtam olyat, hogy cik pulkstenis?, tehát egyest (többesben pulksteņi lenne). Egyes számban a kāju lehet lábat és lábbal, ide utóbbi illik.

Visi projām jož, cik kāju – mind elszalad, mennyi lábon…

13.

Atpakaļ az vissza, atpakaļu a Tilde szerint felé, de az nem illik ide, máshol nem találom, vissza lesz az mégiscsak. Skatās az a reflexív skatīties harmadik személyű alakja.

Atpakaļu neskatās – vissza se néznek.

14.

Vecais zaķis skrej pa priekšu – az öreg nyúl fut legelöl…

15.

Pakaļ az mögött, az atpakaļ testvére. (A harmadik az atkal, újra, megint.) A tuntuļo nekem nem mond semmit, beírtam a Tildébe, egy tuntuļot igét kaptam, amit leginkább úgy tudok fordítani: csörtet.

Vecā pakaļ tuntuļo – az öreg nyúlné mögötte csörtet…

16.

Hát a rudzziedīši már tényleg nyelvtudást igényel, a gugli teljes nyolc darab találatot ad rá, ebből hét lettül van és erre a versre hivatkozik, a nyolcadik a mi korábbi cikkünk. Ez tehát hapax legomenon, az egész lett irodalomban egyetlen műben fordul elő. De most már szét tudjuk szedni a ziedēt, virágozni ige segítségével. A végződés a becéző -īte többes száma, már csak az előtagot kell megtalálni. Ez pedig egy többes számú rudzi: graudaugi, no kuriem iegūst miltus rupjmaizes cepšanai. Ami szemlátomást egy gabonaféle, és akkor már keresgélés nélkül is meglesz, hogy melyik, hiszen ugyanabból a szláv nyelvkincsből merítettük a gabonaneveinket, mint ők, ez a rozs – de ezt magyarul másmilyen növénnyel mondják.

Zaķa bērni, rudzziedīši – nyúlgyerekek, mákvirágocskák…

17.

Cits az másik, egyéb, gabals pedig darab, ebből az jön ki, hogy másik a másik darabja mögött, de ezt megint értelem szerint kell fordítani.

Cits aiz cita gabalā – egymás hegyén-hátán.

18.

Bēgat az menekülni, a másik szót is erre próbálom visszavezetni. Meg is találtam abban a jelentésben, hogy menekült, de persze itt nem állhat múlt idejű igenév, csak jelen, és a fordításhoz felhasználjuk, hogy a szó becéző képzővel végződik.

Ko bēgat, bēgulīši? – Mit menekültök, menekülőkék?

19.

Vajāt az üldözni. Gondolom, a szótagszám miatt van a főnév nőnemben.

Nav neviena vajātāja – nincs semmilyen üldöző…

20.

Vējš az szél, és a lapast itt tárgyesetnek kell értelmezni. Ha čabēt az zörögni, akkor pačabina a kontextusból ítélve zörgeti, csak jó lenne ezt alá is támasztani valamivel. Megvan, čabināt, ennek akkor valóban ez lesz a harmadik személyű alakja, a pa- meg amúgy is univerzális igekötő, mint a magyar meg-.

Vējiņš lapas pačabina – szellő zörgeti leveleket…

21.

Mármost a mű csattanója ige gyanánt szerepel, de főnévként lehet megtalálni a Wiktionaryn. Pastala az egy bőrből készült saru, az orosz постолы átvétele, ami a bőrt jelentő török postra megy vissza. De rokonítják a stāt, állni, megállni igével is. Hogy az igei változat hétköznapi szó, ritkaság vagy éppen Plūdonis egyedi alkotása, azt nem tudom, de akár mindig is volt pastalāt ige, akár ő alkotta, ez itt az egyes szám első személyű jövő idejű alakja. Hogy miért nem többes, azt nem tudom, mindent én se tudhatok.

Jūs jau zaķa pastalāsi – ti már nyúlcipőt húztok.


Láng Attila D., 2017.7.19., 20:57:28 (25 napja)

fordítás Kalniņš‚ Imants lett NANDO nyelvtan Plūdonis‚ Vilis Traucējums

NullaA Hanka már kapható




Nulla

Megyek a benkba utalni, példányok, csirkék. Azaz mégse megyek a benkba, mert a benk nem enged be. A számlaszám formátuma hibás. De mi a rosseb az, hogy a számlaszád formátuma hibás? Tizenharminc próbálkozással se is, úgyhogy szépen előásom másik garnitúra számokat és fölhívom a benköt. Hölgy végigkérdez, milyen böngi, mit írok bele, mit érzek, amikor megvakarom a hátamat, mi a véleményem az amerikai lányokról, mindent végigkérdez. Hopp, aszondi, hány jegyű azonosítót használok? Négyszázkilencvenhárom jegyűt, csókolom. Akkor írjak egy nullát elibé, mert azok egy nullával „egészültek ki”. Persze előttem van Sweetie, belenyomkodom így a számokat, és nini, kiszezámosodik!
  Kérdésem vagyon.
  1. Tess’ mondani, nekem mégis honnan a hintalófaszból kellene tudnom, hogy ők megtoldották egy nullával a számlaszájuk azonosítóját? Ki van plakátolva a hanarveknyési OTP-székházban?
  2. Az milyen az már, hogy a számlaszája formátumát hibáztati, amikor az azonosító volt az? Az két különböző kódulat, tetsz’ tudni. A formátumot emlegetni meg pláne nonszensz, formátum az, hogy
  – És láttad a rendszámát?
  – Láttam.
  – És meg tudod mondani?
  – Betű, betű, kötőjel, szám, szám, kötőjel, szám, szám.
  – De hát minden autó rendszáma betű, betű, kötőjel, szám, szám, kötőjel, szám, szám!
  – Elég marhaság.


Láng Attila D., 2017.7.12., 18:15:27 (1 hónapja, 2 napja)

Az elvarázsolt dollár fogyasztóvédelem OTP

Ez milyen betegség?Megint a nyuszik




Ez milyen betegség?

Az új regényemmel többedszer próbálom ki, hogy írás közben zenét hallgatok, ma főleg Imants Kalniņšt. Ez a felvétel nincs egyhónapos, azóta megnéztem legalább hússzor, és bejött, amit először gondoltam, minden egyes alkalommal azon drukkolok, hogy Marta hasra ne essen a mikrofon kábelében. Hagyján. De most elindítottam a felvételt, visszaléptem a szövegszerkesztőbe, és nem tudtam írni, mert azon drukkoltam, hogy a szövegszerkesztő mögött Marta hasra ne essen a mikrofon kábelében!


Láng Attila D., 2017.7.12., 12:49:52 (1 hónapja, 2 napja)

Kalniņš‚ Imants Krūce‚ Marta Little Lady’s Rakstu rakstus zene

És még sokan másokNulla


↞korábbi cikkek | újabb cikkek↠

A blog mérete: 1495 cikk, 7,5 millió betű, 1,51 millió szó