Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools






Nyomi

Szavak, csodálatos szavak: békítenek, lázítanak. Most éppen a nyomi volt az a szó, ami miatt egymásnak mentünk egy csoportban, illetve mielőtt ez bekövetkezett volna, én kiléptem. A csoport ugyanis önmeghatározása szerint metszetszemléletű, az én meghatározásom szerint viszont nem.
  Mi a metszetszemlélet? Tömören és velőscsont az a szemlélet, amikor a világban található rengetegféle embercsoportot egy kalap alá vesszük, vagyis egyik csoportot (illetve az azokba tartozó egyént) sem tekintjük alábbvalónak, nem rekesztjük ki.
  Nem lehetek feminista, ha lenézem a cigányokat. Nem lehetek antifasiszta, ha lenézem a fogyatékosokat. Nem lehetek szövetségese a melegeknek, ha lenézem az arabokat. Nem lehetek toleráns vallásilag, ha intoleráns vagyok a nőkkel. Nem azért, mert ezeknek a csoportoknak bármiféle összeköttetése van (ámbár persze van, hiszen vannak cigány nők, fogyatékos zsidók, meleg arabok, vallásos nők stb.), hanem mert ha a gondolkodásomban helye van annak, hogy szabad valakit lenézni azért, mert valamilyen embercsoportba tartozik, akkor minden ember iránt csak esetleges a toleranciám. Például mert kiderül az illetőről, hogy beletartozik egy olyan csoportba, amivel nem vagyok toleráns, csak elsőre ezt nem tudtam róla (coming out). Vagy később kerül ebbe a csoportba (balesetet szenved és fogyatékos lesz). Vagy éppenséggel változnak a preferenciáim.
  Nos, a magát metszetszemléletűnek tartó csoportban előkerült a címül írt szó mint a mozgássérültek egyik önelnevezése: én használtam. Mert ezt a nyomik használni szokták, tetszik tudni. Más szavakat is. Roki. Mozgi. Béna. Van egy csomó. Ez is közéjük tartozik.
  Az egyik csoporttagot letiltottam, mert meg akart verni, amiért ezt a szót merem használni. Elkezdte firtatni, de bicskanyitogató stílusban, hogy a szembejövő idegent így szólítom-e. Nem, mert ezt nem szokták megszólításnak használni (ellentétben azzal, hogy „csá, nigger, mi a szitu?”, hallható amerikai filmekben fekete srácoktól és magyar városi srácoktól egyaránt, pedig valaha ezért a szóért kiutáltak a társaságból), a nyomi hivatkozási szó. A hivatalok is a nyomikkal packáznak. Mindenkinek van baja, de a legtöbb nekünk nyomiknak. Ezek létező mondatok, ilyeneket emberek szoktak mondani. Azt, hogy „sziasztok, nyomik”, még nem hallottam. (A szónak létezik egy másik jelentése is, a menő ellentéte, lepukkant csávó, untermanó – de kit érdekel?)
  A másik csoporttag rám parancsolt, hogy ha ez a szó a mozgik csoportjaiban használatos, akkor használjam ott, magyarán itt ne merészeljem. Válaszul kiléptem a csoportból.
  Mert az nem metszetszemlélet, ha elvitatjuk egy embercsoporttól az önelnevezését, ezzel az öndefiniálás jogát. Vannak, akiknek a tolókocsi veri ki a biztosítékot, és vannak, akiknek a kerekesszék. Jó elnevezés tehát nincs. Hasonlóképpen vannak, akiknek nem lehet azt mondani, hogy mozgássérült, mert kikéri magának. Ő roki (teszem azt). Másvalaki viszont nyomiként határozza meg önmagát. Éppen úgy, ahogy vannak, akik a cigányhoz ragaszkodnak, és vannak, akik a romához. Ez van. Bármelyiktől elvitatni a jogot arra, hogy saját identitását úgy határozza meg, ahogy neki tetszik – rasszizmus.
  Én a nyomit választottam saját magamra. Mégpedig azért, mert van egy mellékzöngéje, abból a jelentésből, amit föntebb zárójelben említettem. Kifejezi, hogy mindenki velünk csesz ki, mindenki minket üldöz. Most is. Az egyik meg akart verni, a másik parancsot adott, hogy ne merjem a saját önelnevezésemet használni az ő fennkölt társaságában. Én ezt pontosan úgy élem meg, mintha arra köteleznének, hogy izraelitának nevezzem magamat zsidó helyett (én nem vagyok izraelita, az egy vallás, én zsidó vagyok, de hitetlen). Hadd döntsem el én, hogy én mi vagyok, igen?
  A Genderfészek nem metszetszemléletű, mert amint olyan csoportokról esik szó, amik kívül állnak az ő érdekkörükön (nők és LMBT+), cserbenhagyja őket a metszetszemléletük. Nekem ezért nincs ott keresnivalóm, mert én tényleg metszetszemléletű vagyok: se nő nem vagyok, se LMBT+, ciszheteró pasi vagyok, mégis képes vagyok a nőket és LMBT+ embereket annak nevezni, aminek ők óhajtják nevezni magukat. Nem kényszerítem rájuk az elképzeléseimet.


Láng Attila D., 2019.10.27., 22:58:08

cigány fogyatékosok Genderfészek melegek metszetszemlélet vallás

Ádám BélaBiokémiai kísérlet




Ádám Béla

A mai magyar egészségügy legnagyobb vívmánya, hogy az ember ismeretséget köthet Ádám Bélával. Egy héten át figyelheti tevékenységét, tanulmányozhatja, beszélgethet vele. Elvégre ideje bőven van, gyógykezelést nem kap, csak tárolják és időnként veszekednek vele, illetve hallgathatja, ahogy a többi beteggel veszekednek. Ezalatt nagyjából az tölti ki az idejét, hogy Ádám Béla munkálkodását figyeli.
  Ádám Béla a szegedi traumatológia harmincas kórtermének mennyezetén lakó kukac. A nevét mi adtuk neki.
  Köszönöm a figyelmet.


Láng Attila D., 2019.10.25., 14:20:11

egészségügy

KüldeményNyomi




Küldemény

UPC-nek, akiknek havi harmincezret fizetünk, ment egy megrendelés. Vettünk egy tévét volna. De közben másképpen alakult, el kell utaznunk hosszabb időre, úgyhogy nem kell a tévé. Hát pedig más nem veheti át a küldeményt. Más nem veheti át a küldeményt. Más nem veheti át a küldeményt. Más nem veheti át a küldeményt. Nem az én lemezemen akadt ki a tű, az övéken. Ezt egy darabig ismételték (nem jutott át az a része, hogy „nem kell a tévé”), aztán a negyvenhetedik ügyintéző közölte, hogy hiszen bárki átveheti a küldeményt. Ne má. Akkor tíz percig várakoztat a vonalban, és fölfedezi, hogy igen, a kolléga igazat mondott. De majd beszél a futárszolgálattal és megbeszéli vele, hogy kegyeskedjenek másnak is átadni a küldeményt. NEM! TÖRÖLJE!
  Ezeket hol gyártják ennyire hülyének?


Láng Attila D., 2019.10.17., 17:16:57

fogyasztóvédelem UPC

Kaptunk egy tizennégy évestÁdám Béla




Kaptunk egy tizennégy évest

Vagyis nem. Horváth Kristófnak nem lettünk a gyámjai, mint egy évvel ezelőtt Lorettának. Voltaképpen nem derült ki, hogy a salgótarjáni Aranykalász Gyermeknevelde miért óhajtott minket értesíteni Kristóf viselt dolgairól, azazhogy nem minket, hanem akinek eredetileg a levelet címezték volna, ha a jó helyre küldték volna. De itt van az összes magaviseleti adata, a hiányzásai, az egészségügyi dokumentációja, egy kiskorú összes személyes adata itt van. Mert egy gyermekvédelmi ügyintézőnek titulált pancser elgépelt egy emailcímet. Vagy a jóisten jobban tudja, hogy mit. Lehet, hogy egyszer együtt ittunk a kocsmában, fölírta a címemet, mellette fölírta a másik címet is, és aztán elcserélte. Honnét tudjam?
  Ja, legfeljebb onnan, hogy antialkoholista vagyok. És több száz kilométer van közöttünk. És tudom, hogy hogyan cserélte el. A helyes cím sajópüspöki-boldizsár kukac akárhol lett volna, ő meg a boldizsár-sajópüspöki kukac ugyanott címet használta. Mert egy tehetségtelen, ostoba tulok, aki nem képes felfogni, hogy miután őneki magának nincsen annyi agykapacitása, hogy emailcímeket megjegyezzen, evidens módon a számítógépre kellene bízni ezt a kibírhatatlan bonyolultságú feladatot.
  Hogy ezen kívül még mi mindenben inkompetens, bele se merek gondolni.
  (A cikkben szereplő összes adatot megváltoztattam.)

Utóirat. Az inkompetens, vagyis a levél feladója kapott egy telefonhívást. Elnézést kért a tévedésért. Talán nem tőlem kellene, hanem a gyerektől, akinek az adataival visszaél, nemde? Ugyanezzel az eséllyel, ahogy egy emberjogi aktivistához kerültek ezek az adatok, kerülhettek volna egy gyermekkereskedőhöz is, az aztán megtalálta volna a módját, hogy Kristóf szempillantás alatt eltűnjön az országból. Erre csak hápogás volt a válasz.
  Az intézmény vezetője is kapott egy telefonhívást. A titkárnő vette föl, de lepattintott, ő ezzel nem tud foglalkozni, az ügyintézővel kell megbeszélni.
  Egyáltalán akkor ő minek van?


Láng Attila D., 2019.10.17., 14:35:31

gyerek politika

Az X-Faktor kegyetlen műfajKüldemény




Az X-Faktor kegyetlen műfaj

Annak kell lennie, mert valódi. Itt igazi énekművészeket keresnek, nem gagyi sztárocskákat, a művész pedig arról ismerszik meg, hogy igazi. Ha pedig igazi, akkor megvan benne mindaz, ami egy művésznek kell. Többek között a művészi alázat. És ha azzal baj van, akkor az összes többi már nem ér semmit. Gagyi sztárocskának talán még jó, ha tud énekelni.
  Én csak tavaly láttam először, és idén az első adás ki is maradt, utólag se tudom megnézni, nincs fönt a neten. A második adást most néztem meg felvételről, és szeretnék szólni pár mondatot két kiesettről, és úgy általában a művészi alázatról mint olyanról. Tavaly is voltak ilyen csudanagy arcok, akik dalszöveget írnak, zenét szereznek, énekelnek, táncolnak, hatféle hangszeren játszanak, már megjelent egy cédéjük, amiből eladtak több mint kétszer annyit, mint én a Hankából (én kilencet, ők mondjuk húszat), és huszonöt fős hömpölygő tömeg csápolt nekik Füttyöslaposon, de ezzel nincs is semmi baj, ha ez azért van, mert még nem jött össze, hogy fölfedezzék őket, és amúgy tisztában vannak az értékeikkel. Ha ők Füttyöslaposra valók, akkor semmi baj azzal, hogy ott zenélnek, erre találták ki a zsűriben most a „rendezvény kategória” kifejezést, ezek a zenészek attól még lehetnek jók, hogy országos sztárnak nem elég jók. Ha viszont országos sztárnak is elég jók, csak még nem fedezték föl őket, akkor csak hajrá!
  Két és fél éve folyton dalversenyeket nézek és totálisan odavagyok egy csomó énekesért, akik azokon a versenyeken tényszerűen kiestek. (Meg persze azokért is, akik nyertek.) Baj akkor van, ha nincsenek tisztában az értékeikkel. Attól, hogy ők már mennyi mindent csináltak, nem lesznek jók. Akkor jók, ha benne van a szívük. És akkor viszont jók!

Szóval két kiesettről, de rögtön javítom magamat, mert Vágó Bernadett totálisan nem ez a kategória. Azzal, ahogyan énekel, simán továbbjuthatott volna, hogy meddig, azt nem tudom, de amikor kimondta, hogy a Daddy Coolt fogja énekelni, már tudtam, hogy ezt elbukta, kész, ezt nem lett volna szabad megcsinálni. Ezt a dalt Frank Farian zengő basszusa teszi azzá, ami, erre egy tizenöt éves kislánynak nincsen hangja. Ha igen, akkor meg nem az X-Faktorban van a helye, hanem a gégészeten. Bernadett mindent jól csinált. Jól énekelt, jól mozgott, jól használta a hangját, és benne volt a szíve, egyetlen igazi nagy hiba volt: a dalválasztás. Úgyhogy remélem, hogy jövőre visszajön, de nem Boney M-mel, szeresse, én is szeretem, nincs azzal semmi baj, csak nem az ő hangjára való. Tömérdek nagyszerű dal van még a világon. Gregor József meg az Éj Királynőjét nem énekelte.

És hát szóval Rácz Vanessza az, aki miatt ezt itt föntebb leírtam. Amikor látsz egy jó karban levő hatvanast belejteni a képbe és kiderül róla, hogy huszonhárom éves, akkor már tudod, hogy itt nagyon nagy baj van az értékrenddel. A hölgyön azonban nem a tíz kiló smink volt az, aminek a tizede is sok lett volna, hanem az arca. Még egyszer mondom: ha valaki nem tud énekelni, az nem baj. Én biztosan tizedennyire se tudok énekelni. A baj az, amikor azt képzeljük magunkról, hogy de. A hölgy tökéletesen biztos volt a kirobbanó sikerben, ő azt előre megrendelte, a zsűritagok üvöltve rikoltják majd az igeneket, a nézők tombolnak, leállítják a műsort, mindenki őt akarja majd még egyszer meg még egyszer hallani, és azonnal telefonálnak Justin Biebernek, hogy jöjjön.
  Csak hát ez elmaradt, mert az énektudása csapnivaló, a művészettől meg olyan távol áll, mint Makó Jeruzsálemtől. És még mindig nem ez a baj, hanem hogy nem érti, hogy az X-Faktor mire való. Arra való, hogy ezt megmondják neki. Azért ment oda, hogy megméresse magát: tud-e úgy énekelni, hogy országos sztár lehessen belőle? Amikor jelentkezett, vállalta, hogy ezt a kérdést a zsűri meg fogja válaszolni, éspedig igennel vagy nemmel, illetve az igenből is lehet nem a későbbi fordulókban. A zsűri válaszolt. Nem. Nagyon határozottan nem. Mármost nem tudni énekelni, az nem bűn, az emberek többsége nem tud. Odamenni az X-Faktorba úgy, hogy nem tud énekelni, az sem bűn, csak butaság, önértékelési hiba. Visszaszájalni a zsűrinek, az már emeletes ostobaság, mert a zsűrinek igaza van, és ha nem lenne akkora eszméletlen nagy arca, akkor ezt be is látná (de akkor oda se ment volna).
  Bicskanyitogatóvá akkor válik a dolog, amikor bepofázik. Az egy tévészékház, hahóka, minden tele van kamerákkal, és aláírta a papírt, hogy amit mond, az adásba mehet. Naná hogy a rendező bevágta a folyosói hisztit, ez egy média, ez nekik sztori, botrány, nézettség, publicity. Az általános iskolában illett volna megtanulni, hogy így nem viselkedünk. Majd a hisztériát tessék előadni az utcán vagy otthon a haveroknak.


Láng Attila D., 2019.10.16., 16:27:12

Boney M Daddy Cool Farian‚ Frank Rácz Vanessa Vágó Bernadett X-Faktor zene

Elmúlt egy évKaptunk egy tizennégy évest


↞korábbi cikkek | újabb cikkek↠

A blog mérete: 1728 cikk, 8381378 betű, 1689328 szó