Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




De nem érted?

washingtonpost.jpgDe nem érted, hogy akkor se fogom megvenni a lila csíkos versenybiciklit meg a zöld pöttyös tampont, ha kikapcsolom a reklámblokkolót? A reklámozódnak egyetlen centtel se lesz több a büdzséportfóliója, ha kikapcsolom, ha nem, következésképpen neked se. Azzal viszont, hogy nem olvastam el a cikkedet, drasztikusan zuhant az olvasottságod, és a végén ki fognak rúgni.
  Mert ugye ha számít az én egy darab reklámblokkolóm, akkor számít az egy darab cikkolvasásom is, ugye?


Láng Attila D., 2017.6.15., 19:40:38 (1 napja)

Hogy lesz valaki pedofil?A felhasználó ráér




Hogy lesz valaki pedofil?

(Kis expozé egy facebookos beszélgetésben, hasznos lehet a további kutatás számára, elég sokféle forrásból merített tapasztalatokat foglaltam össze.)

A tudomány mai állása szerint két válasz van.
  a) Fogalmunk sincs.
  b) A pedofil hajlam feltehetően gyerek- és kamaszkorban alakul ki annak folytán, hogy a gyereknek nem jut alkalma a korának megfelelő szintű nemi késztetéseket a korának megfelelő szinten kiélni. (Ami nem azt jelenti, hogy akinek erre nem jut alkalma, az okvetlenül pedofil lesz. Nekem se jutott alkalmam, mégse lettem pedofil.) A folyamat valahogy úgy zajlik le, hogy a gyerek a kritikus időszakban el van zárva a másik nem (homoerotikus érdeklődésnél a saját neme) társaságától, vagy fizikailag (katonaiskolában, zárdában nevelkedik, kis faluban él, ahol a korosztályában senki sincs megfelelő), vagy emocionálisan (vannak a környezetében alkalmas célszemélyek, de azokat ő nem érdekli, csúnya vagy bármi egyéb ok miatt nem akarnak vele barátkozni).
  Az óvodáskor a legkorábbi időszak, amikor az ember társas lény mivolta manifesztálódhat. Ha a gyerek nem jár óvodába, az nem baj, de legyen alkalma eleget találkozni mindkét nembeli, hasonló és másmilyen korú gyerekekkel. Ha ez nem történik meg, akkor nemcsak, sőt nem is elsősorban a nemi szerepfelfogása sérülhet. Kisiskolás korától kezdve viszont már az is, többek között ezért kártékony a „konzervatív iskolamodell”, amikor a gyerekeket nemek szerint elkülönítve oktatták, talán attól rettegtek, hogy ha koedukált nevelés lenne, akkor egymásra ugrálnának a folyosón és sorra csinálnák a még kisebb gyerekeket.
  Sok pedofil férfi múltjában kimutatható, hogy iskoláskorában nem álltak vele szóba a lányok mint fiúval, mondjuk kövér volt és pattanásos, és (ami még fontosabb ebből a szempontból) ez folytatódott fiatal felnőttkorában. Ez azért gond, mert a normális fejlődési modell szerint óvodáskortól kezdve mindig a vele egykorúak vagy valamivel idősebbek (akár felnőttek) iránt kellene vonzalmat éreznie; ha ezt egyszer-egyszer nem viszonozzák, az csak pech, de ha folyton ezt tapasztalja, akkor rögzülhet az az állapot, hogy a korosztályabeliek iránt érez vonzalmat, mondjuk hatéves korában, és aztán továbbra is a hatévesekhez fog vonzódni, csak közben ő maga egyre idősebb lesz. Végül felnő, és mondjuk tizenkilenc vagy huszonhét évesen rádöbben, hogy de hiszen őt még mindig a szomszéd Gizike hozza lázba, aki csak nyolcéves, hát akkor ő alighanem pedofil.
  Mármost a probléma az, hogy ezt nem lehet észrevenni. Nincs miből, nincs mikor. Azt igen, hogy a gyerek nem csajozik, vagy ha igen, sikertelenül, ezt adott esetben akár el is mondja. De azoknak, akiknek nincsenek sikereik a lányoknál az általánosban vagy a gimiben, a 99%-ából nem lesz pedofil. Nyilván van még valami, ami ehhez hozzáadódik, de nem tudjuk, hogy az micsoda.


Láng Attila D., 2017.6.12., 17:56:00 (4 napja)

Imádtam a filmforgatástDe nem érted?




Imádtam a filmforgatást

Még csütörtökön, csak azóta lélegzetem se volt írni róla. Öttagú stáb plusz sofőr, jó nagy mikrobusszal, az tele cuccal, jó darabig csak pakoltak, tele lett az előszoba, az udvar, mindenhova jutottak óriási táskák. Már tudom, miért nem megyek filmesnek. Sokat kell cipekedni.
  Először fölvettünk egy beszélgetést a szobában, Pálinkás Norbert állati klasszakat kérdezett, igazi mélyinterjú volt, egyszer meg is kérdeztem tőle, hogy ezeket a fantasztikusan átgondolt, szuperintelligens kérdéseket frankón ki akarja-e vágni. Mondta, igen. Persze van benne logika, én tíz perc leszek egy dokumentumsorozat egyetlen epizódjában. Egy órát vagy tán többet is, nem tudom, eltöltöttünk ezzel, egyszer kellett hosszabban leállni, mert elment a nap, kicsit játszottunk a derítővel, aztán átálltunk lámpára, csak egy lámpát hoztak, de az akkora volt, mint a Népstadion. Nekem is jutott alkalmam játszani, amikor arról meséltem, hogy belenéztem a kislány szemébe és kiolvastam a lelkivilágát, akkor megszegtem a szabályt, belebámultam egyenesen a kamerába, lehet, hogy jól sikerült.
  Aztán elmentünk a boltba, csináltunk fahrtkocsit Zsolt szobai tolókocsijából, abban ült Lovasi Zoltán és vett engem, ahogy sétálok az utcán, mindenféle vágóképet fölvettünk, időnként agyonidegesítettük az autósokat, aztán leálltunk, félrehúzódtunk, szaladhattak játszani, olyat is vettünk, hogy beálltam a piros lámpához, az úton, nem a zebrán, átmentem, autók kétoldalt tágra nyílt reflektorokkal bámultak, visszajöttem, újravettük. Elmentünk a boltba, körbesétáltam, levettem egy palack vizet, kifizettem, megköszöntem, kimentem, visszajöttem, újravettük, ők meg cipelhettek két palack vizet is.
  Bányai Gábor hangmérnökkel rögzítettünk motor- és kerékhangot, jó kis munka volt, mert folyton berregtek a kutyák és csaholtak az autók, de rájuk szóltunk, hogy most egy kicsit hagyják abba. Nem, de jól hangzik.
  Klárikával az udvaron fölvettünk egy beszélgetést, aztán vissza a szobába. Az egész hirdetést fölolvastam kamera előtt, méghozzá szemüvegben, bár úgy nem látok olvasni, de Sweetie képernyője klasszul tükröződött a szemüvegen, ezt Zoli kihasználta a kompozícióban, egyébként is megfigyeltem, ahogy kereste a fényeket és komponálta a képeket, hogy egy eléggé átgondoltan tevékenykedő művész – momentán dokumentumfilmet csinál, de az is egy művészeti ág. Legutóbb meg a Saul fiát, aztán Az állampolgárt. Azok meg másik művészeti ágak. Szóval fölolvastam az egészet, aztán Zoli még csinált inzerteket a szobában meg kint az utcán, amíg a többiek összepakoltak.
  Hat órát dolgoztunk, remélem, jó lett. Látható október körül lesz a Spektrum tévén.


Láng Attila D., 2017.6.11., 14:51:02 (5 napja)

SzereplőválogatásHogy lesz valaki pedofil?




Szereplőválogatás

Szóval hol volt, hol nem volt, volt egyszer Gabi, aki találkozott egy karácsonyi manóval. Nem épp szokványos körülmények között, legalábbis nekem még sosem esett karácsonyi manó a padlásomra, mert éppen a Télapó egyik szánját javította – hát Gabinak igen. De persze nem hitte el, hogy karácsonyi manó, mert ő egy modern kislány, márpedig a manónak muszáj volt valahogy visszajutni az Északi-sarkra.
  Persze az egész történetet nem mesélem el, majd meglátja az olvasó – ha sikerül megvalósítani négy évvel ezelőtt kigondolt ötletemet. Ez pedig az, hogy én megírom Gabi és a manó történetét – ez már megvan –, és csinálunk belőle klassz képeskönyvet, aminek fotó-rajz technikával készülnek a képei. Valami olyasféleképpen, mint ezen a képen,1 csak pont fordítva, itt a gyerek lesz eleven és a háttér lesz rajzolva.
  Fotósunk már van; grafikusjelöltünk is van. Keressük a gyereket. Írtam egy jegyzéket, hogy mit szeretnénk tudni és mit tudunk mondani.

Jelenleg (június 11-én) öt jelölt van versenyben, azazhogy verseny nem lesz, már csak szervezéstechnikai okokból se fogjuk őket vizsgáztatni, hogy mondjuk melyikük tudja élethűbben eljátszani a szerepet. Mindenesetre ez a létszám. Jelentkezéseket mindaddig várunk, amíg ez a szöveg itt van.

Kit keresünk?kislányt
Mekkorát?6–10 éveset
Hogy nézzen ki?nincs megkötés
Mit tudjon?némi színészi tehetség nem árt
Honnan?Budapest vagy Szeged és környékük előnyben, amúgy bárhonnan, ha tud utazni
Mivégre?fotózáshoz
Mi célból?meseregény illusztrációihoz
Tárgya?karácsonyi történet
Címe?Gabi és a manó
Ki írta?Láng Attila D.
Ki adja ki?az Underground Kiadó és Terjesztő Kft.
Milyen példányszámban?majd kitaláljuk
Ki fotóz?Pál Anna Viktória
Ki a grafikus?csak jelölt van
Ki lesz jelen?a gyerek, legalább egy szülő, a fotós, a grafikus, talán a szerző
Mikor és hol?még nem tudjuk
Meddig tart?pár órát
Mi lesz a képeken?a gyerek az adott jelmezben, mintha azt csinálná, amit a történet szerint, és a grafikus mellérajzolja a Télapó manóját meg a helyszínt
Jelmez?1. otthoni viselet játszáshoz; 2. vastag téli öltözék (majd mindkettőt átírjuk a könyvben olyanra, ami van)
Hogy készül?a gyerek elolvassa (felolvassák neki) a kéziratot (bele szabad szólni a tartalmába!), elképzeli magát a főszereplő helyében, aztán jön a művészet
Beszélni is kell?állóképek, papírlapon
Lesz igazi szereplőválogatás?túl sok macerával járna
Ki választ a jelentkezők közül és mi alapján?még nem tudjuk, de van esély, hogy egyszerűen sorsolni fogunk, mert mindegyik teljesen alkalmasnak tűnik
Előzetes találkozás?ha technikailag megoldható
Kivel?hát akivel technikailag megoldható
Mi kell a jelentkezéshez?egy vagy több fotó, név, elérhetőségek, emellé bármit lehet írni, mindez a címre
Gázsi?egyszeri csekélyke összeg (én fizetem ám az egészet), majd egy példány a kész könyvből, és részesedés a könyv nyereségéből, ha lesz, talán némi hírnév
Szerződéssel?persze
Mikor készül el?a grafikusnak kell a legtöbb idő, aztán jön a kiadó, nyomda… hónapok
Mi lesz, ha nyereséges lesz?örülünk
És ha veszteséges?akkor is örülünk, nem a pénzért csináljuk
Kérdések?a címre lehet írni

Láng Attila D., 2017.6.9., 22:18:53 (7 napja)

Hannibál nem volt portásImádtam a filmforgatást




Hannibál nem volt portás

Találkoztunk azzal a portás bácsival, aki a hetvenes években kivárta a tizennégy óra nulla perc nulla másodpercet, akkor komótosan megfordította a nagykapu zárjában a kulcsot, és az anyukák bemehettek a beteg gyerekeikhez. Semmit sem öregedett, csak áthelyezték. Most a körúti főkapunál teljesít szolgálatot, és az a dolga, hogy a közlekedést akadályozza. Van neki egy kétsávos sorompója, amivel imád játszani. Ha egy autós (ezek voltunk mi) valami renitens módon jutott be a klinikaudvarba, akkor nem mehet ki. Irgumburgum! Hörrömbörröm! Lesz itt rrrrrrend!
  Vagyis ott áll a kimenő sávban egy másfél tonnás, négyméteres autó, és a bejövő sávban ezalatt jönnek befelé, nagyrészt mentőautók, amíg tudnak, csakhogy az út kanyarodik, és bár a Rrrrenitens Bajkeverrrrő nem állja el a bejövők útját, a kimenőkét igen, és azok aztán elállják a bejövők útját is. És hát akarhat kimenni mentő is, sürgősen is. Nem számít. Dörr-dörr! Reccs! Hátra arc, vissza az egész agyonzsúfolt klinikaudvaron pótdíjat fizetni! Ötezerrrrr forrrrint!
  És amíg a renitens próbál félreállni, a portás ledörgi a következő renitenst. Este pedig a jól végzett munka boldogító tudatában ballag haza. Megfegyelmezett kétezer felnőtt embert, szétkúrt háromezer idegrendszert, betegekét, akik gyógyulni jöttek, hozzátartozókét, akik sokat küzdenek őnélküle is, egészségügyisekét, akiknek járna a szabad út, csak nem férnek el, rendőrrel fenyegetett háromszáznegyvenötöt, de – őt ma csak ezerhétszáznegyvenketten küldték el a jó kurva anyjába.
  No mindegy. A kis sikereknek is örülni kell. Hátha holnap jobban megy.


Láng Attila D., 2017.6.9., 17:01:28 (7 napja)

Kettős burkolatSzereplőválogatás


↞korábbi cikkek | újabb cikkek↠

A blog mérete: 1484 cikk, 7,4 millió betű, 1,49 millió szó

1 A kép F. Nagy Piroska Gyere velem a gyerekklubba! című könyvéből való, kiadta a Móra 1981-ben, rajz: Kondor Lajos, fotó: Pünkösdi László.