Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




Zászlókat a tarisznyákba

Most olvasom a Fidesz ingyenes újságjának talán utolsó számában (mármint ingyenesnek utolsó, nemsokára bizonyára pénzbe kerül és kötelező lesz megvenni), hogy a Csongrád megyében érettségizendüszöknek zászlót fognak rakni a tarisznyájába. Címereset. Már meg van szavazva.
  Nagyszerű ötlet, olyannyira, hogy rögtön le is teszteltük. A LAttilaD.org Ifjúsági, Tömegmozgalom és MHK Szakosztálya meginterjúvolt néhány érettségizett fiatalt, két csoportból. Az elsők tíz évvel ezelőtt érettségiztek, és nem kaptak zászlót.
  – Hát igen. Én érettségi után tovább akartam tanulni. Orvos akartam lenni, esetleg elektromérnök vagy jogász. Mindenesetre ezen a szakterületen akartam elhelyezkedni. De hát nem lett belőle semmi. Egy ideig munkanélküli voltam, aztán kiváltottam az ipart. Most van egy kisvállalkozásom, hajmeresztő vagyok, de hát alig van megrendelés. Épp hogy éhen nem halok. Négy gyerekem van, őértük gürcölök, de nagyon nehéz a megélhetés. Azt remélem, hogy mire ők érettségiznek, még érvényben marad ez a rendelkezés és legalább nekik könnyebb lesz.
  – Én továbbtanultam, jogi diplomám van, el is helyezkedtem egy ügyvédi irodában mint halványlila segédfogalmazó. Csak hát abból nem lehetett megélni, úgyhogy mellékállást vállaltam. Annak lett egy kis következménye, és amióta kijöttem, munkanélküli vagyok. Megpróbálok mindent elölről kezdeni, most arra spórolok, hogy legyen egy saját zászlóm, amivel elindulhatok.
  – Nekem egy pechsorozat az életem, amióta leérettségiztem. Zászló nélkül, akkoriban nem adtak, és ez nyomot hagyott az életemen. Először elhelyezkedtem mint focilabda, de kirúgtak. Vállalkozásba kezdtem, bundákat varrtam a városi focicsapatnak, de rájöttek. Egy ideig merülőforraló voltam, aztán dobhártyaszaggató, később szekértoló. Így csúsztam egyre lejjebb. Végső kétségbeesésemben olyasmire szántam el magamat, amitől mindig óvott jó édesanyám, de nem volt más választásom. Az országnak igen, másik jelöltet választottak. Most azt tervezem, hogy eladom mindenemet és kivándorolok. Talán Afganisztánba vagy Ugandába. Ott a vagyonomból gondtalanul élhetek akár egy hétig.
  – Én az érettséginél szúrtam el. Kiléptem a nagybetűs Életbe és nem volt semmim. Mindenfelé próbálkoztam, de nem jutottam semmire. Voltam állásban, nem működött. Voltam vállalkozó, az se működött. Voltam házas, az se működött. Voltamper, kilowatt. Mert soha nem volt zászlóm. Haj, ha tudtam volna, hogy ezen múlik!…

A második csoport 2011-ben végzett, immár zászlóval, és tíz évvel később interjúvoltuk meg őket. A kutatásnál segítségünkre volt a LAttilaD.org „Marty McFly” Időugró Rohamcsapata.
  – Hogy mi történt velem az érettségi óta? Hát először beiratkoztam az egyetemre. Kitüntetéssel végeztem mint rákkutató. Azóta ezzel foglalkozom. Már rengeteg rákot találtam, főleg garnélarákot, de homár és languszta is akad. Alapítottam egy céget, és elnyertem a Rák Kati-díjat. Vettem egy rózsadombi villát, aztán hozzá egy kanalat. Először feleségül vettem egy gyönyörű modellt, de később már egy valódit. Még nem vagyok harmincéves, de már bejártam az egész világot, rengeteg milliomossal tegeződöm, hihetetlenül boldog vagyok. Most várjuk az első gyerekünket és a pénzes futárt a múlt héten megnyert ötös találattal. És mindez az érettségin múlott. Attól fogva fantasztikus szerencseszéria volt az életem.
  – Én az érettségi másnapján találtam az utcán egy tárcát egymillió forinttal. Benne voltak a tulajdonos iratai. Visszavittem és megkaptam a pénz tíz százalékát, plusz egy állami kitüntetést a becsületességemért. A százezer forintot befektettem a tőzsdén, fél év múlva tízmillió forintom volt. Közben megnősültem, azóta tündérszép gyerekeink vannak, és egy kiskutyánk. Az éves adóm százmillió forint, de könnyedén kifizetem. Az utolsó fillérig, nem csalok és nem keresek kiskaput. Már elnyertem a legbecsületesebb adófizető polgároknak járó aranyérmet és kezet fogtam a köztársasági elnökkel. Az érettségin a tarisznyámban talált zászlónak köszönhetek mindent. Most az a célom, hogy öt éven belül megtízszerezzem azt az összeget, amit jótékony célra adományozok, mert annyiból már számottevően csökkenthető a szegénység, a hajléktalanság és a környezetszennyezés. Esténként a feleségemmel a kandalló előtt ülünk, francia konyakot iszogatunk és a honfitársainktól érkezett köszönőleveleket olvasgatjuk.
  – Az én pályám üstökösként ívelt föl az érettségi után. A zászló volt az oka, ami ott volt a tarisznyámban. Az egyetem után beléptem egy nagy nemzetközi céghez, villámgyorsan jutottam előre a ranglétrán, nemsokára én lettem a cég harmadik embere. Komoly kilátásaim voltak, hogy még elnök is lehetek, csak… tudják, van egy riválisom. Ugyanott érettségizett, ahol én. Egyetemre is együtt jártunk, mindig ő volt az évfolyamelső, aztán a cégnél is mindig előttem járt. Ő nyerte el a cég második emberének posztját, aztán ő lett az elnök. Én lettem a második ember. Mindketten politizálunk is, ő belépett egy pártba, ahol egykettőre magas pozíciót ért el, bekerült az országos vezetőségbe, és ők nyerték a választásokat. Az én pártom vesztett, de most már én vagyok az elnöke, és a következő választásokon várhatóan mi nyerünk. A riválisom most valószínűleg tagja lesz a kormánynak, és ha kitöltötte hivatali idejét, Brüsszelbe akar menni az EU-ban politizálni, és van egypár megkeresése az ENSZ-től, magas állásokat ajánlottak neki. Én azt tervezem, hogy ha miniszterelnök lehetek, akkor elkormányozom ezt a kis országot és talán bizottságot vezethetek az Európa Parlamentben.
  – Minek tulajdonítja, hogy ön mindig le van maradva riválisa mögött?
  – Az érettséginél neki nagyobb zászlója volt.


Láng Attila D., 2010.5.19.

! Fidesz jelképek politika Vissza a jövőbe zászló

Kovácsné JózsiEgy a zászlónk

Hozzászólások

Hozzászólás írása. Wikiszintaxis használható: