Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools


Véletlen Kissy-szakasz

E cikk tartalma nem más, mint a Kissy egyik szakasza véletlenszerűen kisorsolva. Persze megeshet, hogy az olvasó pont egy cikk címét vagy a VÉGE feliratot kapja – a cikket újratöltve kap valami mást.


És erről támadt Nimby legújabb ötlete. Kissy eleinte csak fél füllel figyelt oda, mert persze hogy megkóstolta a rókagombát is. Más volt, mint Plumailnél, nem ugyanaz a recept. De jó.
  – A levegőből kell szemmel tartani – ezek voltak Nimbynek azok a szavai, amikre már fölkapta a fejét. – Ha látja, hogy fentről figyelik, nem mer majd ugrálni.
  – Nem rossz ötlet – felelte Georges –, csak annyi szól ellene, hogy kell hozzá egy repülőgép, egy pilóta, egy reptér, meg persze repülési engedély. És megmondom előre, hogy nem fogsz engedélyt kapni arra, hogy olyan alacsonyan röpködj a lakónegyedek fölött, ahonnan egy embert meg lehet figyelni. Ugyanis balesetveszélyes.
  – Fogadjunk, hogy meg tudom csinálni – felelte Nimby. – Egy kiló sajt a nyertes tetszése szerinti fajtából, rendben?
  A pilóta nevetett és megcsóválta a fejét.
  – Legfeljebb repülőgépmodellel.
  – Persze hogy azzal!
  – Nem hiszem, hogy sokat látnál vele, nagyon ugrálna a kép. És a házak, fák között egykettőre szem elől tévesztenéd, aztán összetöröd.
  – Megmondtam, hogy meg tudom csinálni – felelte Nimby. – Valamilyen ementáliféleséget kérek… vagy legyen inkább rokfor?
  – Semmilyen sajtot nem kapsz – jelentette ki a pilóta szívtelenül. – Kénytelen leszel otthon besurranni az éléskamrába és éjszaka kirabolni a hűtőszekrényt. Ahogy Jerry bátyátok is szokta.
  – Volt abban szerepe Tomnak is – jegyezte meg Niala. – De halljuk a lényeget. Mit találtál ki, egérke?
  – Szükségem van némi pénzre – jelentette ki Nimby. – Beszélnünk kell a kuratóriummal.
  – Nocsak, kuratóriumotok is van? – érdeklődött André.
  – Hogyne lenne. Összeget nem tudok mondani, de aligha csekélység. Egy repülőgépet akarok venni.
  – Mi az ördögnek? – kérdezte Georges.
  – Well, mice – Nimby fölvette a tudományos arcát, úgyhogy mindenki hosszabb előadásra számított –, nos, repülni vele.
  Csend. Egerek és nem egerek várták a folytatást. Nimby azonban nyugodt mozdulattal kivett egy újabb kékkagylót a tányérjából, és megette.
  – Oké – mondta Vanessa vészjósló nyugalommal. – Akkor azt kérdezem: milyen repülőgépet?
  – Részleteket nem tudok fejből mondani, nemrég láttam egy honlapon. Úgy néz ki, mint egy Lopakodó, de ennek nem esik ki a zsilipjéből Steven Seagal. Egy táskában lakik, kiveszed, földobod a levegőbe, és lefotóz bármit.
  Az egerek összenéztek. Kezdett értelme lenni a dolognak.
  – És honnan tudod, hogy mikor kell fotózni?
  – Beprogramozhatod az útvonalat, a fotózási helyekkel együtt. Vagy elkattintod, amikor akarod. Majd megmutatom, abszolút profi cucc.
  – Ez nem lehet drága – szólalt meg Vanni. – Játék repülőgépet fillérekért kapsz, rászerelsz egy kamerát, és kész.
  – Aha – mondta Nimby –, ez meg az amatőr módszer. Én azt vallom, hogy a drágább sokszor olcsóbb, mert azt csak egyszer kell megvenni, de az olcsó holmi bajaival folyamatosan küzd az ember, és a végén többe kerül, mint az olcsó, de jó áru.
  – Igen – mondta Niala. – A Jerry mindig olyat igyekszik venni, ami ésszerű határok között a legjobb és a legtöbbet tudja.
  – És szabad így lefotózni a pasast az otthonában?
  – Majd utánanézünk – mondta Angélique.
  – Aligha ugrálhat miatta – vont vállat Martin.
  Otthon aztán Nimby megkereste a honlapot, amitől Kissy rögtön elfelejtette csalódottságát az autótolvaj miatt. Az történt, hogy amikor kijöttek az étteremből, a D’Aubissonok még váltottak Andréval néhány mondatot, s ezalatt Kissy fölfedezte az autótolvajt. Pár méterrel arrébb ült a kocsiban és a beindításával kísérletezett. Pierre Serrault álomszép, nyitott, piros Mercijében, aminek előző tolvaját Niala olyan csodaszép stílusosan fogta el.
  Kissy néhány pillanatig elgyönyörködött a zsákmányban, addigra már több egér is odanézett. Kissy tett egy lépést a kocsi felé, és eldöntötte, hogy az orrára fog összpontosítani. A pasasnak olyasféle krumpliorra volt, mint Rouvelnek, csak kisebb. Ám ekkor egy hang szólalt meg a háta mögött.
  – No, mi van, nem indul?
  Niala elsétált Kissy mellett, aki azonnal megállt. Nem, ő nem nyúl a tolvajhoz. Niala stílusában akar gyönyörködni.
  Niala rátámaszkodott a kocsi ajtajára, Kissy pedig megnyalta a szája szélét. Kezdődik.
  – Nem hát – mérgelődött a tolvaj. – Ócskavas az egész. Pierre-nek rég ki kellett volna hajítania a roncstelepre.
  – Hagyd a fenébe – egyenesedett föl Niala –, ugorj be, elviszünk.
  – Monacóba, ilyenkor?
  – Hát nem hazamész?
  – De nem ám, Nicole. Monacóba megyek Charles-ért. Majd elkérem Jeannot kocsiját.
  Kissy döbbenten nézte, ahogy az autótolvaj kimászik a kocsiból és Niala mellett megindul feléjük.
  – Jeannot-nak szerintem most kelleni fog – szólt közbe Vanessa –, Cécile nem jól érezte magát múlt éjszaka, kezük ügyében tartják a kocsit.
  – Akkor meg megyek vonattal – vont vállat a tolvaj. – Kösz, hogy szóltál.
  – Ne hülyéskedj, Stéphane – mondta Niala –, fölviszünk hozzánk és odaadjuk az egyik kocsit.
  – Aranyos vagy, kicsim. Jó, kösz, elfogadom.
  Kissy rosszkedvűen ült a mikrobuszban a pár perces hazaúton. Ő tolvajt akart fogni. Még ezt a kis örömet is sajnálják az egértől.


Láng Attila D., 2015.11.19., 00:05:31

Kissy

Az arany útKérjük, szépen kérjük, igazán

Discussion

Enter your comment:
A hozzászólásokban sem webcím, sem HTML kód nem használható.