Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




Önbíráskodás, rasszizmus, kegyetlenség

Ez az egyik alcím abból az Index-cikkből, ami régi kedvenceimről, a scambaiterekről szól. Az Index cikkírója mintha nem szeretné őket annyira, én pedig nem értem, hogy miért.
  Különösen ennek a címnek a három állítását nem értem. A legkevésbé a rasszizmust. Én igazán ki vagyok hegyezve a rasszista megnyilvánulásokra, de az, hogy fényképeken feketék pózolnak megalázó feliratokkal, egyenértékű azzal, mintha azt állítanánk, hogy a magyar rendőrség rasszista, amikor a sajtóban közzéteszi egy körözött bűnöző arcát, mutatva, hogy az bűnöző, és az illető szemlátomást cigány. Hát tehet a rendőrség arról, hogy X. Y. betörő állampolgár történetesen cigány?
  Aki úgy véd egy üldözött kisebbséget, hogy elvitatja a többségtől a jogot, hogy fellépjen a kisebbség bűnöző tagjai ellen, az rasszista. Nem a többség kárára! A kisebbség kárára. A rasszizmus mindig azt állítja, hogy a megvetett csoport tagjai nem emberek vagy nem teljes értékű emberek. Ha letagadjuk, hogy egy üldözött népcsoport tagjai között is vannak bűnözők, azzal azt állítjuk, hogy a népcsoport képtelen a bűnözésre, vagyis nem teljes értékű emberekből áll. Mert az ember attól ember, hogy vannak negatív tulajdonságai is. Aki azt állítja, hogy még soha nem fordult meg a fejében, hogy adott helyzetben megszegje a törvényt, az hazudik vagy betegesen beszűkült a gondolkodása. A „tisztességes ember” olyan embert jelent, aki tudja, hogy adott helyzetben milyen törvényszegést követhetne el, és nem teszi meg, mert tudja, hogy nem szabad.
  A scambaiterek nagyon sajnálják, amiért ezek az emberek pont feketék, de nem tudnak mit tenni. Ha feketék, hát feketék. Tessék elolvasni a scambaiting (de használjuk az Index fordítását: csalószívatás) etikai önmeghatározását, ennek kilencedik pontja pontosan a rasszizmus vádjával foglalkozik. Rövid összefoglalása:
  Azokat a csalókat szívatjuk, akik megkeresnek minket. Amikor ez megtörténik, nem tudjuk, hogy a csaló milyen származású, és nem is érdekel minket. Az egyetlen, ami számít, amikor a csalószívatás áldozatát kiválasztjuk, az, hogy az illető csaló. Amikor információt adnak kilétükről, valószínűleg hazudnak. Ez a foglalkozásuk. Ha képet küldenek magukról, általában a netről begyűjtött képet használnak, ami nem őket ábrázolja. Nem tudjuk, hogy magukhoz hasonló származásút választanak-e.
  Igen, a bemutatott trófeákon nigériaiak vagy magukat nigériaiként feltüntető emberek vannak. Ötperces kereséssel megállapítható, hogy rengeteg nigériai csaló van. De senki nem állítja, hogy minden csaló nigériai vagy minden nigériai csaló lenne. A legtöbb nigériai törvénytisztelő, és mélységesen undorodik a csalók által az országról kialakított képtől. Osztozunk ebben.
  Fehér csalók is vannak, főként a párkereső csalók között sok az (állítólagos) orosz nő. Az ő valódi származásukat sem ismerjük, és nem is érdekel minket.
  A 419eater.com tagjai és látogatói között sok a nigériai, és senki nem találta rasszistának a site hangvételét. Egyikük sokáig moderátor is volt.
  A rasszista megnyilatkozásokat, felhasználóneveket kimoderáljuk. Még azért is kitiltás jár, ha valaki tagja egy rasszista site-nak.

A kegyetlenség vádját is furcsának találom. Tessék elgondolni a cikkben vázolt szituációt. A két csaló kap egy levelet Harold Longrod atyától, aki felkéri őket, hogy keresztelkedjenek meg a Kenyér, Tej és Méz Egyházának rituáléjával, erre ők kimennek a tengerpartra és Hosszúpöcs atyától sok ezer kilométerre, teljesen egyedül elvégeznek, pontosabban úgy csinálnak, mintha elvégeznének egy szertartást, és közben jókat röhögnek, hogy átverik a szentatyát. Aztán csinálnak egy hamis tetkót a karjukra, és amikor a szentatya brahiból rájuk dörög, hogy az hamis, akkor csinálnak egy másik hamis tetkót, és igazán nagyon sajnálják. A kereszteléshez pénzt kérnek, mert a töviskoszorú drága, de van pénzük digitális fényképeket csinálni és elküldeni a neten. Tessék mondani, hol itt a kegyetlenség?
  Ezek az emberek primitív, ostoba játékot játszottak egy pappal, saját szabad akaratukból. Rajtavesztettek, mert nem is volt pap és ő játszott primitív, ostoba játékot velük. Innen nézve egyiknek sincs mit a másik szemére vetni. De nem innen kell nézni, mert a csalók eredeti szándéka az volt, hogy egy ostoba mesével pénzhez jussanak, mindegy, hogy kitől, mindegy, hogy hogyan. Sok-sok pénzhez. A szívató eredeti szándéka az volt, ami történt: hogy elvegye a kedvüket a további csalástól, vagy ha azt nem lehet, hát megkeseredjen a szájukban az íze.

És itt elérünk az önbíráskodáshoz. Igen, ez valószínűleg tényleg önbíráskodás. De kit érdekel? Az Index-cikk is elmondja, hogy működnek a nigériai csalások és mekkora károkat okoznak. Ha valaki másvalakinek szántszándékkal kárt okoz, az bűnöző. A társadalom létérdeke, hogy a bűnözőket megbüntesse és ezzel a bűnözést legalábbis veszélyessé, nehézzé tegye. Erre a célra a társadalom rendőrséget és bíróságot üzemeltet. Ha a rendőrség és a bíróság megfelelőképpen tenné a dolgát, akkor az egész történet itt véget is érne, jön a scammer, csal, elkapják, elítélik, jön a következő scammer, azt is, és így tovább.
  De Kuhm Belcher tiszteletes történetesen nyolc hónapig levelezett a csalóval. Ugye nem tetszik azt hinni, hogy a csaló ez idő alatt senkit nem vert át? Dehogyis. A programja ezalatt is küldözgette a palifogó leveleket, és ha választ kapott hiszékeny emberektől, azokat ezalatt is vidáman kifosztotta. És nem kapták el. Pedig a levelek tartalmától függetlenül spammelést is elkövetett, ami önmagában effektív károkozás, és számos ország törvénykezése bünteti.
  Ha a társadalom azt észleli, hogy a rendőrség és a bíróság nem elég hatékony eszköze a bűnüldözésnek, akkor automatikusan kifejlődnek azok a civil szervezetek, amik a feladat egy részét átveszik tőlük. Ha a rendőrség minden lopott autót megtalálna, akkor nem léteznének olyan szervezetek, amik lopott autókat keresnek. Ha a pedofilok elleni törvényi védekezés elég hatékony lenne, akkor nem léteznének pedofilokat felkutató alapítványok.
  Ezek azonban nem önbíráskodnak, ahogy a scambaiterek sem, éspedig azért, mert nem büntetnek. Visszaszerzik az autót, rendőrkézre adják a pedofilt vagy csak elveszik a kedvét a további gyerekmolesztálástól azzal, hogy közzéteszik, hol él és hogy néz ki. A scambaiter még ezt se teszi. Csak egy kicsit megpróbálja megtépázni a csaló idegeit. Mi ebben az önbíráskodás?
  A csalószívatók szórakoznak egy kicsit a csalók rovására. Néha „áldozatok” is vannak, például sejteni lehet, hogy akiknek a fényképeit a csalók megküldik mint sajátjaikat, azok fillérekért fölvett strómanok. De kit érdekel? Ezek nem a szívatók áldozatai, hanem a csalókéi. És velük a szívatók nem tettek többet, mint hogy kitették a netre a névtelen vagy álnéven készített fotóikat.
  Megszívlelendőnek tartom a dárfúri szívató véleményét, s abban is főleg azt, amit az önkéntességről mond. „Ha ledobok egy zsák pénzt a szikla tetejéről, másvalaki utánaugrik és megsérül, felelős vagyok-e ezért? Szerintem nem, akkor sem, ha sejtettem, hogy ugrani fog. Ő döntött így.”
  Hát szerintem sem. És aki még mindig aggódik a csalószívatók áldozatai miatt, az olvassa el a csalók áldozatairól szóló történeteket.


Láng Attila D., 2009.12.16.

tagpage

A hatalomA Télapó a mérnök szemével

Hozzászólások

Hozzászólás írása. Wikiszintaxis használható: