Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




Nyelv és írás

Egy-két cikkem, könyvem hatására időnként megkeresnek, hogy ugyan fordítsak már le ezt-azt például dévanagárira, egyiptomi hieroglifákra, hiraganára, arabra, örményre, mikor mire. Mármost köszi a bizalmat, de én ezeket a nyelveket nem beszélem, csak cikkeket írtam róluk; amit tudok, azt a netről és esetleg egy-két könyvből tudom, és messze nem elég ahhoz, hogy fordítani tudjak. Ez még a guglifordítónak is csak épp hogy elfogadható szinten sikerül, pedig nálam összehasonlíthatatlanul többet tud. Tessék kipróbálni tetszőleges idegen nyelvű szöveg magyarra fordításával.

"Valahogy" mondta Diana ", amikor megyek keresztül itt nem igazán érdekel, hogy Gil - legyen bárki kap előttem az osztályban, vagy sem. De amikor fent vagyok az iskolában ez minden más, és én érdekel, mint valaha. Van ilyen sok különböző Annes bennem. Néha azt gondolom, hogy miért vagyok ilyen kellemetlen ember. Ha én csak egyet Anne lenne nagyon sokkal kényelmesebb, de akkor nem lenne fele olyan érdekes. "

Ez egy angolról gépfordított részlet az Anne of Green Gablesből, sajnos fogalmam sincs, mit jelent. Az eredetit értem, abból tanultam angolul, de ebből egy kukkot se.
  Másrészt, ami e ponton fontosabb, az angol meg az orosz nyelv, a dévanagári meg a hieroglif viszont írás. Egy lélek sincsen a világon, aki dévanagáriul beszélne, sose is volt, dévanagárival csak írni-olvasni lehet, azt viszont sok százmillióan megteszik: hindi, maráthi, nepáli, szanszkrit és még rengeteg nyelven beszélő emberek. Ahogy latinbetűül se lehet beszélni.
  Sok évvel ezelőtt valaki megkért, írjam le dévanagárival azt, hogy Bonaventúra. Leírtam, बोनवेन्तूर, ez megoldható. De az illető nem fordítást kért és nem is azt kapott, csak átírást, az áthúzott pocakú vonal ba-t jelent, amit a felnyúló fülű vonal bo-ra változtat, ezután jön a vízszintes vonalkát viselő függőleges vonal, a na, és így tovább, bo-na-ve-ntú-ra. Írtam erről cikksorozatot, ezért kaptam ezt a kérést is. Fordítás az lett volna, ha magát a szót fordítom le, bon+aventura az olaszul jó kaland, dévanagáriul… dévanagári nyelv nincsen. az hindiül accshá, szanszkritul szádhú, de a kaland egyetlen dévanagári írású nyelvben sincs meg a Wiktionaryben.
  Nehezebb a helyzet például a göröggel, mert a nyelvet is görögnek hívják meg az írást is. De akkor sem ugyanaz. Görög betűkkel leírva μποναβεντουρα, azaz „mponaventoura”, mert a b hangra a béta már nem jó, az újgörögben v-nek ejtik, és ha b kell, akkor müt és pit írnak. (Belojannisz leírva „Mpelogiannisz”.) De ez megint csak nem jelent jó kalandot, ez csak az olasz szó fonetikus átírása. az görögül kalosz. A kalandot itt se tudom.
  Egy nyelvet megtanulni több év, jól megtanulni néha egy élet is kevés – egy nyelv írását megtanulni percek is elegendőek lehetnek, eltekintve olyan esetektől, mint a kínai meg az angol. Hogy hány perc? Vegyünk egy egyszerű esetet, a lett ábécét, ha már egy csomó lett nyelvészeti cikkünk volt az utóbbi időben. Ha az olvasó eddig nem ismerte, akár stopperrel is lemérheti, mennyi időbe telik, hogy megtanulja.
  Az ábécé: a ā b c č d e ē f g ģ h i ī j k ķ l ļ m n ņ o p r s š t u ū v z ž
  Ami ebből eltér a magyartól:

a rövid á
e nyílt vagy zárt e
o ua, uo; idegen szavakban o
ā ē ī ū hosszú magánhangzók
ai au ei ie iu oi ui kettőshangzók
l retroflex l
s sz
č cs
ģ Ģ gy
ķ ty
ļ lj
ņ ny
š s
ž zs

És van hasonulás, teljes és részleges is, például augsts (magas) kiejtve aukszc. Szótag és szó végén a j és a v átalakul i-vé, illetve u-vá és kettőshangzót alkot: tev (neked): teu.
  Kész, az olvasó ismeri a lett ábécét, bármit el tud olvasni és helyesen kiejteni lettül, avagy le tud írni bármilyen magyar szöveget lett helyesírással (ģufaškatuļa) – nem tarthatott tovább egy-két percnél. De ettől még ugye nem ért lettül, tessék egy véletlenszerűen idehozott mondat a Vikipēdija valamelyik szócikkéből: Lapas gaļīgas vai ādainas, visbiežāk lineāras vai lāpstveida, sēdošas, pamīšus, rozetē vai blīvā, spirāliskā pušķī pie stublāja pamata. Az olvasó ezt nem érti, én sem értem, bár most már mindketten helyesen tudjuk felolvasni. Ez a különbség nyelv és írás között.
  Ugyanez a helyzet más írásrendszereknél. Íráskalauz című művemben egész sor táblázat található különféle írásrendszerekről: örmény, grúz, arab, mindenféle. (Aminek az a magyarázata, hogy ezt a könyvet 2001-ben írtam, amikor a neten efféle információkat – ma már szinte hihetetlen – alig lehetett föllelni, és főleg nem magyarul.) Ha az olvasó áttekint egy ilyen táblázatot, megjegyzi a betűk alakját és jelentését, tud olvasni az illető írásrendszerrel. Esetleg egyéb szabályokat is meg kellhet tanulni, például az oroszban azt, hogy е, ё, и, ь, ю, я lágyítja az előtte álló mássalhangzót. És persze vannak nyelvi változatok, például a cirill ábécét negyven éven át tanították az általános iskolában, de az orosz rendszer szerint, ezért arról egy szó sem eshetett, hogy a bolgárban az е és az и nem lágyít (ё pedig nincs is), a szerbben hat további betűt is használnak, és így tovább. Hetvennél is több nyelv használja vagy használta a cirill ábécét, mindegyik a saját szája íze szerint hozzáadva vagy elhagyva betűket, esetleg némelyiket máshogy ejtve.
  Természetesen bármely nyelv helyesírását lehet alkalmazni bármely másik nyelvben értelmes szavakra, és fonetikus átírás céljaira meg is teszik. (A lettben az idegen tulajdonneveket mindig átírják, Žerārs Depardjē, Džeimss Džoiss, Horhe Luiss Borhess, Gijoms Apolinērs, a hímnemű nevekhez gondosan hozzáillesztve a ragozáshoz múlhatatlanul szükséges s-et, akkor is, ha már van ott egy.) Viszont történetesen sejtelmem sincsen, hogy az egyiptomi hieroglifákkal ezt meg lehet-e tenni. Túl nyelvspecifikus.
  Persze minden írás az. A magyar ábécében sincs betű a nyelvünkből hiányzó hangokra, például amiket a cseh ř, a román ă, az angol w, a lengyel ś, az izlandi þ betű jelöl stb. Ezekből a nyelvekből viszont hiányoznak a magyar hangok betűi. Vannak olyan írások is, ahol a meglevő hangoknak se lehet bármilyen kombinációját leírni – a szótagírások tipikus példa erre, csak azokat a hangcsoportokat lehet leírni, amikre van szótagjel. Kínaiul van fu és van hsziao, de nincsen se hszu, se fiao. (Hszü van.)
  Az egyiptomi hieroglifákat is úgy tervezték, hogy egyiptomiul tudjanak írni velük. Tele van olyan trükkökkel, amik az egyiptomi nyelvhez célszerűek, de más nyelvnél nem használhatók. Így például a Khepri istennév egyiptomiul is pont hat jellel írandó, akárcsak latin betűkkel, de egész másképpen. A ḫ, p és r mássalhangzók fogják körül a ḫpr háromhangzós jelet, majd jön egy j, a szóvégi magánhangzó jele, és végül egy ülő figura közli, hogy uralkodóról vagy istenről van szó. Ezeknek a két-három hangot jelölő „betűknek” sokszor több olvasata van, és további betűk és determinánsok segítenek eldönteni, hogy melyiket kell használni.
  Analóg példa: képzeljük el, hogy így fejlődött ki egy magyar írás, amiben a szem rajza eredetileg szemet jelentett, aztán a látás fogalmát, később tükröt is, merthogy a lélek tükre. És mindeközben fonetikai jelentése is kifejlődött, az említett szavak mássalhangzóinak jelölésére is szolgált. A végül kialakult rendszerben ezek a jelentések mind egyszerre vannak meg. Vagyis
  kx = kéx szem = kék szem
   = Uncle Sam
  r = szm + r = szamár
  ! = látás, mert ! az elvont fogalom determinánsa
  !# = lts + műveltető képző = létesít
  ? = tükör, mert ? a szólásmondásból elvont fogalom determinánsa
  ?W = tkr + ismeretlen magánhangzó jele = takaró
  És így tovább. Ilyenekkel eljátszottak már komoly emberek avégett, hogy különféle célokra egyetemes írást szerkesszenek (amilyen a Bliss) és vidám emberek is képrejtvény vagy vicc készítéséhez. Az ókori egyiptomi írnokoknak erről szólt az életük. Amennyire tudom, a rendszert soha nem sikerült tökélyre fejleszteni; csak valami olyanféle állapotot értek el, mint a modern gyorsírásnál, hogy a szöveg leírója jól el tudja olvasni a saját írását, egy másik szakértő viszont már itt-ott elakad, mert mindenki a saját találmányú rövidítéseit használja, és nem egyeztetnek.
  Ezért nem nagyon hiszem, hogy ez az írás más nyelvhez alkalmas lenne.


Láng Attila D., 2017.1.8., 23:33:36

cirill dévanagári egyiptomi görög írások lett nyelvek nyelvészet

SajtóhukkyHuszonnégy rész után

Hozzászólások

Hozzászólás írása. Wikiszintaxis használható: