Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




Nem nézek tévét többet

Kamaszkoromban többen és többször helytelenítették, hogy túl sokat nézek tévét, bár hogy tettek-e javaslatokat, hogy mit kellett volna csinálnom helyette, arra sajnos nem emlékszem. A focizást biztosan nem tanácsolták. Ezek az emberek, ha ugyan emlékeznek rám és akkori tanácsukra, eléggé meg lennének lepve mostani tévénézési szokásaimon.
  Krisszel általában egy-két filmet néztünk meg naponta, a híradót meg a köztöket, hiszen föladták házi feladatnak. Filmet tévéadásból csak akkor, ha valami jó volt műsoron, egyébként videóról, később DVD-ről. Egyre ritkábban volt olyan film, amit érdemes lett volna megnézni és nem az előző hónapban volt a legeslegelső magyarországi ősbemutatója tizenhat különböző csatornán, ezért egyre gyakrabban vettük elő a régebben fölvett filmeket.
  Amikor fölállt az új parlamentnek, felhagytam a tévéhíradó nézésével – nyomtatott újság legfeljebb alkalmanként fordul meg a kezemben, amióta nincs belőle házipéldány, a webes hírlapokat ismertetett okokból lemondtam, úgyhogy már csak a Facebookról tudom, mi folyik az országban, s mondhatom, így is többet tudok, mint szeretnék. Filmet már csak felvételről nézek, a köztöket a netről – feladták házi feladatnak –, öt éve alig láttam tévéműsort. Ja, a rádióújságot már jóval korábban lemondtuk, lehet hat-nyolc éve is, a netes tévéműsor éppen elég volt. Azaz dehogy is a rádióújságot mondtuk le, csak valami vacakot, ami helyette volt.
  Most pedig felmondtam az egyik szettobbox havi díját, éspedig ez az lesz, aki a mi szobánkban van. Havi nyolcszázhetven forint, és be sincs kapcsolva, sose is. Hát lopom én a pénzt? „Hát nem mindegyiket lopom!” Innentől fix, hogy nem nézek tévét többet, mert ezért ugyan el nem battyogok a másikhoz.
  Ennek pedig az az oka, feleim, hogy nincsen mit nézni a tévében, szümtükkel. Lehet, hogy a kádári rendszer átkos volt meg minden, elnyomás volt, csóringerek voltunk – de legalább jó volt a tévéműsor. Nem egész nap egyformán, akkor is voltak benne unalmas dolgok, nem volt minden jó. De a rendszerváltás előtti időben elkezdett esni a színvonal, 1992 tájára elérte a mélypontot – csak akkor nem volt helyette semmi más –, aztán valahogy felkapaszkodott, de még mindig jóval a nyolcvanas évek szintje alá; végül a kétezres évek végére megint mélypontra süllyedt.
  S hirtelen fölsejlett bennem, hogy ez mitől van. Nem mondhatjuk, hogy a vezetőség vagy az alkalmazottak ilyenek vagy amolyanok, hiszen ma már sok tévétársaság van. A nyolcvanas évek végi süllyedés egyik oka az volt, hogy megjelent a számítógépes grafika; mai szemmel hihetetlenül primitívnek hat, de akkor az volt a csúcs, döbbenetesen modern valami, és egyes műsorkészítők túlságosan ráhagyatkoztak a látványvilágra. Ez az új században még erősebben jelentkezik, a gépek fillérekért megcsinálnak csodadolgokat, ezt ráborítjuk a nézőre, elkápráztatjuk, hátha nem veszi észre, hogy csak üres látványt kap, alig valami tartalommal. De, sokan bizony észreveszik. A másik ok a politika: huszonöt éve a Kádár-rendszer bukása, öt éve a Gyurcsány-rendszer bukása, azóta pedig az unortodox világcsoda kimosdatása ad annyi munkát a televíziónak, hogy nem marad idő, pénz és energia jó műsorokat csinálni.
  Hát ezt most már végképp nélkülem.


Láng Attila D., 2015.9.4., 02:29:48

Gyurcsány Ferenc Kádár János politika televízió

JustcloudA szinkronrendező felelőssége

Hozzászólások

Hozzászólás írása. Wikiszintaxis használható: