Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools






Megint a nyuszik

Közel egy hónapja nem nyúlhattam szótáraimhoz, egyszerűen nem jutottam hozzá. De most már itt az ideje, hogy lefordítsam azt a nyusziügyet végre pontosan. Lehet, hogy a NANDO pályafutásában ez nem fontos szereplés, ezt nem tudom; az én NANDO-pályafutásomban elég fontos, mert körülbelül ez az a dal, amelyikből ráébredtem, hogy mekkora tehetség van ezekben a gyerekekben.
  Tehát a Traucējums Vilis Plūdonis verse, a zeneszerző nevét nem találom. A szerző 1940-ben halt meg, nagyjából egy évszázad alatt bárki megzenésíthette. Nekem így, néhány hónapos ismerkedés után van egy olyan érzésem, hogy mintha Imants Kalniņš lehetne az, de hát persze nem tudhatom. A Dalok.lv sajnos nem ismeri.

1.

Kezdjük a címével. Paveikta darbība, rezultāts → traucēt. Darbība, „munkaság” az folyamat, paveikts pedig ← paveikt = izdarīt, padarīt, szóval befejezett folyamat, a traucēt eredménye, nekünk nem ez kell, lássuk a második jelentést. Slimīgas izpausmes organisma darbībā; novirze (aparāta, ierīces) procesā, darbībā. Mármost ha slimnieks az beteg (slimnīca kórház), akkor megkockáztatom, hogy slimīgs az beteges, itt a nőnemű többese áll, izpausme: veids, kādā (parādība vai īpašība) izpaužas, kļūst uztverama, mondja az értelmező szótár, ebből én most az igére fogok koncentrálni, izpaust az kifejez, terjeszt. A novirze pedig eltérés, hiba. Ez elég elvont leírás, lássuk akkor inkább az igét. Traucēt. Vairākkārt novērst (kāda) uzmanību (no kā), pārtraukt kādu procesu, stāvokli. Figyelem ismétlődő elfordulása, ami megszakít folyamatot, állapotot. Ez furcsa, mert én egyáltalán nem erre számítottam. De a Tilde is azt mondja, hogy traucēt az megzavarni, zavarba hozni, kényelmetlenséget okozni, beavatkozni. Viszont én a címet úgy fordítottam, hogy riadalom. (Másodjára. Előszörre úgy, hogy megijedtetek, mert a -jums végződésről a jums névmás jutott eszembe, amiről annyit tudtam, hogy többes második személy; fejből még mindig nem tudom, hogy datívusz, vagyis „nektek”. De az igeképzőnek nincs köze hozzá.) Sajnos fogalmam sincs, hogy azt a jelentést hónapokkal ezelőtt honnan szedtem.
  De talán meg is maradnék ennél mégis. A megzavarás túl erőtlennek hangzik, ha arra gondolunk, hogy egy egész nyuszicsalád retten meg a vadászoktól.

2.

A zaķu többes birtokos eset, egyszer talán rájövök, hogy lehet ezeket a végződéseket megtanulni.

egyestöbbes
alanyesetzaķiszaķi
tárgyesetzaķizaķus
birtokoszaķazaķu
datívuszzaķimzaķiem
instrumentaliszaķizaķiem
lokatívuszzaķīzaķos
vokatívuszzaķizaķi

Azt hiszem, sokat segítene, ha a tizennégy szám–eset kombinációnak tizennégy különböző végződése lenne, csak ennek igazából akkor lenne értelme, ha a határozott ragozású formáknak is meglenne a maguk tizennégy különböző, ezektől eltérő végződése, éspedig mind a hat főnévosztálynál külön-külön. A lett bizarr nyelv című cikkemben kiszámoltam, hogy a lett nyelv kétszer akkora, mint a világmindenség, de akkor még nem tudtam, hogy a határozott ragozás miatt még egyszer meg kell duplázni, tehát négyszer akkora. Százhatvannyolc végződést a lett nem akar, de nem is tud előteremteni, hiszen akkor sérül a hangzásbeli kritérium.

Zaķu tēvs ar zaķu māti – nyulak apja nyulak anyjával…

3.

Abi az mindkettő, abból a protoindoeurópai névmásból, ami a szláv nyelvekben oba, a latinokban ambo, ambe, a germánokban beide, both, és persze mindnek az őse az eszperantó ambaŭ. A sēdēt is éppilyen ősi szó, az eszperantó sidire megy vissza. A vakarāji viszont több tanulmányozást igényel, ki kell deríteni, hogy mi a végződése. Vakars este, ennek lokatívusza vakarā, estén, estekor, a magyarban erre szintén az este szót használjuk, vakar tegnap. Csak teljes guglis keresés segít, ami csupa verset hoz elő, ezért ezt egyelőre utaljuk a költői nyelv körébe, és az olyanokból, mint aiziet saule vakarāji, vonjuk le a következtetést, hogy ez ugyanaz, mint a vakarā, csak szebben.

abi sēd vakarāji – (mindketten) ülnek este…

4.

Zeķe az zokni. Ugyanaz a szó, mint a magyarban, hisz mindkettő a német Sockéből jön, ami a latinon és a görögön át talán a frígre megy vissza. A lettbe a balti német söcke változaton át került, így került bele e, a lettből hiányzó ö-t helyettesíti. Azt tudtam meg, hogy a lett ábécében a ty hangot azért jelöli ķ betű, mert tele van olyan német jövevényszavakkal, amikben ők ty-t ejtenek, de a német eredetiben k volt, mint ķemme ← Kamm fésű (lív közvetítéssel), ķēde ← Kette lánc (a középalnémet kede közvetítésével) és hasonlók. Adīt pedig kötni (kézimunkázni).

Zaķu māte zeķi ada – nyulak anyja zoknit köt…

5.

Vecais pīpi kūpināja – az öreg pipát füstöl.

6.

Skrien az a skriet harmadik személyű alakja (meg az egyes szám második személy is, de nem az illik ide), az atskriet nyilván elfut, futásnak ered.

Atskrien seši zaķa bērni – futásnak ered hat nyúlgyerek…

7.

Lapiņas a lapa többes becézett alakja, levélkék. Drebēt az remegni, a -dami végződésre pedig találtam egy remek magyarázatot: meitas nāca dziedādamas = meitas nāk un dzied. Lányok jönnek és énekelnek, vagyis lányok jönnek énekelve, éneklő lányok jönnek. Történetesen éneklő lányok miatt vagyunk itt. Az éneklő annyiban jobb fordítás, hogy annak van többes száma, akárcsak a lett szónak, sőt annak neme is van.

Kā lapiņas drebēdami – mint remegő levélkék…

8.

A muksim szót, amikor még egy kukkot se tudtam lettül, valamilyen megszólításnak véltem, de szó sincs róla, mukt az menekülni, ennek jövő idejű első személyű többese a muksim, menekülni fogunk, értsd: meneküljünk. Mivelhogy nyelvtanilag elkülönülő felszólító mód csak második személyben van.

Muksim, muksim, tēvs, māmiņa – fussunk, fussunk, apa, anyu…

9.

Suņi!… Zvēri!… Lapas čab! – Kutyák!… Állatok!… Levelek zörögnek!

10.

Zaķa tēvam izkrīt pīpe – nyulak apjának kiesik pipa…

11.

Az adīklīts majdhogynem csak ebben a versben fordul elő, rendes alakja adīklītis, kötést, kézimunkát jelent. Már ismeretségben állok egy -klis képzővel, mint jauneklis legény, ogleklis szén (kémiai értelemben), dzīvoklis lakás, redzoklis pupilla, stāvoklis állapot, šķirklis (szótári) bejegyzés, hát akkor adīklis pedig kötés, és adīklītis ennek becézett alakja.

Zaķa mātei adīklīts – nyulak anyjának kötés…

12.

Jož az a jozt igéből van, elfut. Kāju az lehet többféle esete is a lábnak, azt kellene tudni, hogy a cik egyes vagy többes számot kíván… az értelmező szótárban találtam olyat, hogy cik pulkstenis?, tehát egyest (többesben pulksteņi lenne). Egyes számban a kāju lehet lábat és lábbal, ide utóbbi illik.

Visi projām jož, cik kāju – mind elszalad, mennyi lábon…

13.

Atpakaļ az vissza, atpakaļu a Tilde szerint felé, de az nem illik ide, máshol nem találom, vissza lesz az mégiscsak. Skatās az a reflexív skatīties harmadik személyű alakja.

Atpakaļu neskatās – vissza se néznek.

14.

Vecais zaķis skrej pa priekšu – az öreg nyúl fut legelöl…

15.

Pakaļ az mögött, az atpakaļ testvére. (A harmadik az atkal, újra, megint.) A tuntuļo nekem nem mond semmit, beírtam a Tildébe, egy tuntuļot igét kaptam, amit leginkább úgy tudok fordítani: csörtet.

Vecā pakaļ tuntuļo – az öreg nyúlné mögötte csörtet…

16.

Hát a rudzziedīši már tényleg nyelvtudást igényel, a gugli teljes nyolc darab találatot ad rá, ebből hét lettül van és erre a versre hivatkozik, a nyolcadik a mi korábbi cikkünk. Ez tehát hapax legomenon, az egész lett irodalomban egyetlen műben fordul elő. De most már szét tudjuk szedni a ziedēt, virágozni ige segítségével. A végződés a becéző -īte többes száma, már csak az előtagot kell megtalálni. Ez pedig egy többes számú rudzi: graudaugi, no kuriem iegūst miltus rupjmaizes cepšanai. Ami szemlátomást egy gabonaféle, és akkor már keresgélés nélkül is meglesz, hogy melyik, hiszen ugyanabból a szláv nyelvkincsből merítettük a gabonaneveinket, mint ők, ez a rozs – de ezt magyarul másmilyen növénnyel mondják.

Zaķa bērni, rudzziedīši – nyúlgyerekek, mákvirágocskák…

17.

Cits az másik, egyéb, gabals pedig darab, ebből az jön ki, hogy másik a másik darabja mögött, de ezt megint értelem szerint kell fordítani.

Cits aiz cita gabalā – egymás hegyén-hátán.

18.

Bēgat az menekülni, a másik szót is erre próbálom visszavezetni. Meg is találtam abban a jelentésben, hogy menekült, de persze itt nem állhat múlt idejű igenév, csak jelen, és a fordításhoz felhasználjuk, hogy a szó becéző képzővel végződik.

Ko bēgat, bēgulīši? – Mit menekültök, menekülőkék?

19.

Vajāt az üldözni. Gondolom, a szótagszám miatt van a főnév nőnemben.

Nav neviena vajātāja – nincs semmilyen üldöző…

20.

Vējš az szél, és a lapast itt tárgyesetnek kell értelmezni. Ha čabēt az zörögni, akkor pačabina a kontextusból ítélve zörgeti, csak jó lenne ezt alá is támasztani valamivel. Megvan, čabināt, ennek akkor valóban ez lesz a harmadik személyű alakja, a pa- meg amúgy is univerzális igekötő, mint a magyar meg-.

Vējiņš lapas pačabina – szellő zörgeti leveleket…

21.

Mármost a mű csattanója ige gyanánt szerepel, de főnévként lehet megtalálni a Wiktionaryn. Pastala az egy bőrből készült saru, az orosz постолы átvétele, ami a bőrt jelentő török postra megy vissza. De rokonítják a stāt, állni, megállni igével is. Hogy az igei változat hétköznapi szó, ritkaság vagy éppen Plūdonis egyedi alkotása, azt nem tudom, de akár mindig is volt pastalāt ige, akár ő alkotta, ez itt az egyes szám első személyű jövő idejű alakja. Hogy miért nem többes, azt nem tudom, mindent én se tudhatok.

Jūs jau zaķa pastalāsi – ti már nyúlcipőt húztok.


Láng Attila D., 2017.7.19., 20:57:28

fordítás Kalniņš‚ Imants lett NANDO nyelvtan Plūdonis‚ Vilis Traucējums

NullaA Hanka már kapható

Hozzászólások

Hozzászólás írása. Wikiszintaxis használható: