Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




Libaszőrös kéld kalapom, sej

Érdekes dolog, mennyire máshová teszik a nyelvek a jelentéshatárokat. Magyarul például az állatok bőrén növő külső takaró lehet haj, szőr vagy toll. A madárnak tolla van, az állatnak szőre, az embernek haja is meg szőre is. Angolul a madár ruhája feather, az emberé és az állaté viszont egyaránt hair. Kínaiul Mao Ce-tung családneve, a mindhármat jelenti, például émáo libatoll; „szőr” és „haj” jelentését korábban már láttuk.
  Egyik régi kedvenc példám az eltérő jelentéstartományokra a fa és az ország összevetése. Ami magyarul fa, az angolul lehet tree, ha lábon áll, wood, ha ki van vágva, és wooden, ha anyagnévi jelző. Itt tehát az angolnak van három olyan szava, aminek a pontos jelentéstartományát a magyar nem tudja kifejezni, mármint egyetlen szóval. Ugyanakkor a magyar ország olyan szó, amire az angolnak nincs pontos kifejezése. A szótárban ezeket találjuk: country, land, state, nation. De mindegyik jelent valami mást is. A country vidék, „rural area”, a land jelent földet is (a láthatáron), a state lehet állam (úgy is, mint „a magyar állam”, és úgy is, hogy bizonyos ország részét alkotó, bizonyos mértékig autonóm terület, amilyenek az USA-ban, Németországban, Indiában stb. vannak), a nation pedig elsősorban nemzet, az országban élő emberek összessége, de Amerikában „ország” értelemben is használják. Ez problémát jelenthet olyan amerikaiakkal való érintkezésben, akik nem ismerik Magyarországot, Hungary, what’s that? – úgy értve, hogy város vagy sziget vagy mifene. Én is találkoztam ilyennel. És nehéz nekik megmondani, hogy micsoda, mert a nation csak akkor jó, ha tudjuk, hogy az illető amerikai; amennyire tudom, az angol nyelvterület más részein a nation nem ezt jelenti, ellenben a state alkalmas Amerikán kívül, Amerikában nem, mert Kentuckyval helyezi egy rangba az országot.
  Szóval bonyolult. De még mindig nem olyan bonyolult, mint a rokonsági viszonyok. Azokra az emberekre, akiknek ugyanazok a szüleik, mint a mieink, az angol és több más nyelv három szót használ: brother a hímneműekre, sister a nőneműekre és sibling(s) az összességükre. A magyarban ezek megfelelői rendre fivér, nővér és testvér, de van egy garnitúra a kor plusz nem szerinti megjelölésre is: öcs, báty, húg. Az idősebb lánytestvérre érdekes módon csak az általánosan lánytestvért is jelentő nővér van.
  Az Ausztrália középső részén beszélt pitjantjatjara (ejtsd pigyanygyagyara vagy pityanytyatyara) nyelvben az eggyel idősebb generációra van sajátos rendszer. Mama egyaránt jelent apát és az apa fivérét. Az anya és az anya nővére egyaránt ngunytju. Az anya bátyja kamuru, az apa nővére kurntili. Ugyanaz a szó jelöli tehát a szülőt és a vele azonos nemű testvérét, az ellenkező neműt viszont másik. A magyarban az angollal azonos apa – anya – nagynéni – nagybácsi rendszer van, de az egyezések csak idáig tartanak, mert a testvérünk gyereke angolul nephew vagy niece, magyarul viszont lehet unokaöcs és unokahúg, de egyrészt az unokát el is lehet hagyni, és akkor ugyanazt a szót használjuk, mint a saját fiatalabb testvérünkre, másrészt viszont ha valakit az unokaöcsémnek nevezek, arról nem lehet tudni, hogy az illetőnek én a nagybátyja vagyok vagy az unokabátyja (mely esetben a szüleink testvérek, és a két szó különbsége a köztünk levő korkülönbséget jelenti). Egy magyarnak és egy pitjantjatjarának tehát, akik feltehetően az angol nyelv közvetítésével érintkeznek, elég nehéz lehet pontosan tisztázni a családi viszonyokat.
  Polinéziában minden nagynéni „az anyám”, meg persze az anyám is. Ugyanígy a férfiakkal. Az unokatestvéreim is csak fivérek meg nővérek. Szudánban viszont megkülönböztetik az anya és az apa fivérét-nővérét, és eszerint számon tartanak nyolcféle unokatestvért.
  (A mama használata „apa” jelentésben nem a pitjantjatjarák egyéni találmánya. Más ausztrál nyelvek is jelölnek férfirokont ezzel a szóval, koreaiul pedig többek között „felséged” vagy „őfelsége” a mama.)
  A másik érdekes társaság a színnevek. Köztudott, hogy ami magyarul kék, az oroszul lehet синий (sötétkék) vagy голубой (világoskék). A magyar bíbor és lila angolul egyaránt purple.
  A legismertebb ilyen jelenség a kék és a zöld összevonása egyetlen színné, amire az angolok a csak nyelvészeti célból kitalált grue (green+blue) színnevet használják; magyarul e pillanattól fogva kéld. Kéld színt jelent a kínai qīng írásjegy (japán kiejtése ao, vietnamiul xanh), a gael gorm és a walesi glas. De glas jelent szürkét is, a gorm pedig használatos a daoine gorm kifejezésben, ahol fekete embereket jelent. A kazahban kök (a magyar kék rokona) jelenti a kéld színt, de az ember alkotta zöld dolgok színe jasâl. A lakota sziúban tĥo jelenti a kéldet.
  A nyelvészek sokat foglalkoztak a nyelvek színnévkészletével, és érdekes eredményekre jutottak. Csak azokról a szavakról beszélve, amik alapszínt jelölnek, tehát nem tartalmaznak melléknevet (világoszöld) vagy tárgy, anyag nevét (égszínkék), gyakran használatosak és a nyelv nem tekinti őket egy másik szín árnyalatának – a következők jönnek ki. Minden nyelvben van szó a feketére és a fehérre, de megesik, hogy csak erre a kettőre; Új-Guinea néhány nyelvénél ez a helyzet. Ami nem azt jelenti, hogy az ottaniak fekete-fehérben látnak, csak azt, hogy nekik a zöld „fűfehér”, a kék „égfehér” vagy hasonlók. Ha elkezdünk sétálni a több színnevet ismerő nyelvek felé, akkor harmadikként a piros jelenik meg, negyedikként a zöld vagy a sárga, ötödikként a zöld és a sárga közül a másik. Hatodikként a kék, hetedikként a barna, és ha a nyelvben legalább nyolc színnév van, akkor a lila, a rózsaszín, a narancs, a szürke vagy ezek valamely kombinációja biztosan szerepel közöttük.
  A magyar a „színnévgazdag” nyelvek közé tartozik, mert a készlet 10 darabos: fehér, fekete, piros, zöld, sárga, kék, barna, lila, szürke, bíbor. A vörös valószínűleg nem tartozik ide, mert csak a piros egy alternatív megjelölése. A lila és a bíbor egyértelmű felosztást jelent az angol purple tartományával szemben: a bíbor sötétpiros, ami nem kelt különösebb kékes hatást, a lila viszont kékes hatást kelt és nem feltétlenül sötét.


Láng Attila D., 2009.12.18.

kínai Mao Ce-tung nyelvek

A hatalomA Télapó a mérnök szemével

Hozzászólások

Hozzászólás írása. Wikiszintaxis használható: