Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




Kezdem kapiskálni

Fog ez menni. Az az érzésem, hogy a módszer jó, ez esetben meglepne, ha én lennék a legvilágelsőbb feltalálója. Koupilá, kapom el egyszerűbben Nika szavai közül, ez a koupit, vásárolni ige egyik alakja, hogy melyik, azt nem tudom, hiszen nyelvtant nem tanulok. Skoro zadarmo, mondja néhány másodperccel később: majdnem ingyen. Ezek a szavak összefüggenek, de hogy miről beszél, azt még nem tudom, ki vett vagy fog venni majdnem ingyen micsodát – ez még titok. A legnagyobb probléma, hogy a színészek az igazi cseh nyelvet beszélik, nem a nyelvkönyvek hanganyagában szokásos lassú, túlartikulált modorban szónokolnak, ezért nem értek minden szót, még minden mondatot se, mármint akusztikailag, nem jelentésileg, nem tudom, hogy mely szavakat kellene megkeresnem a szótárban. Gyorsan beszélnek, nem ügyelnek a pontos kiejtési árnyalatokra, sokszor zörejek is vannak közben, zene szól vagy egyszerre beszélnek. Tehetik, az eredeti célközönségük anyanyelvi szinten tud csehül, a szlovákok is. Én azonban csak néhány szót. De mondom, kezd kialakulni, hogy mi ennek a módja. Lehet, hogy több osztállyal később fogok eljutni azokhoz a szavakhoz, amiket egyszerűbben Nika a koupilá és a skoro zadarmo előtt-között-után mond, és nyilván valahol egész máshol fogom őket megtanulni, de amikor megint ezt a filmet veszem elő, rájuk fogok ismerni, mert már ismerőset hallok. A nyugati és déli szláv nyelveknek nyelvtanulói szemmel óriási előnye a nagyon egyszerű, világos kiejtés. Húsz éve tudok angolul, esszéket írok angolul, órák hosszat értekezek emberekkel írásban angolul – de a beszélt nyelvet egyszerűen nem értem, mert azt mondja, hogy [ɚ], és mire rájövök, hogy az most are, we’re, where, here, there, their, heir, netán az előző érthetetlenül elmosódott szótaggal együtt a mister, buster, butcher, cluster, faster, foster, roster, rooster, Worcester szavak egyikét alkotja, addigra a beszélő már több fejezettel odébb jár. És minden egyes szóval így járok. Sok-sok évvel ezelőtt láttam egy izraeli filmet, fogalmam sincs, miről szólt, de voltak benne zsidók, akik héberül beszéltek, arabok, akik arabul, és ez a két nép egymással angolul, feliratozva. Alig olvastam a feliratokat, mert minden szavukat értettem. Gyalázatos kiejtéssel beszéltek, valahogy úgy, mint a Verne-regények végén az idegen nevek kiejtésmagyarázata közönséges magyar betűkkel, hú ár jú, áj em kandoktor on dö tremvéj of dö sziti. Ezt mindenki érti, aki tud angolul, de egy bennszülött amerikánus nem így beszél, ő azt mondja, wra wre wro, és az leírva általában háromszor annyi szótag, nem számítva azokat, amikről mi is tudjuk, hogy némák.
  Számos nyelvben azonban nem így van, a szótárból megtanult szavakat úgy ejtik az élőbeszédben is, ahogy mi feltételezzük. Ilyen nyelv a magyar is, a nyugati szláv nyelvek is. (A keletiekkel az a gond, hogy a hangsúly mindent megváltoztat, azt mondja, hólabda, és nem tudni, hogy a szótárban az hogy van leírva, lehet, hogy tényleg hólabda, de lehet hólabdo, hólobdo és hólobda is, és ez egy egyszerű eset. Egyébként oroszul hólabda, magától értetődően, hideget jelent.)
  A csehben (és a szlovákban, természetesen) van némi trükközés az i hang betűjelével, de ez elég hamar megtanulható: háromféle mássalhangzó van, kemény, lágy és mindkétféle, mármost kemény mássalhangzó után csak kemény i állhat, vagyis ipszilon, lágy mássalhangzó után csak lágy, vagyis pontos i, a mindkétféle mássalhangzókat pedig bármelyik követheti. Ezután az ember bemagolja, hogy melyik csoportba mely mássalhangzók tartoznak (ez se nehéz, lágy az összes ékezetes mássalhangzó meg a c és a j, kemény a k, g, h, ch és négy lágyítható mássalhangzó lágyítatlan változata: d, n, r, t, végül mindkétféle a maradék: b, f, l, m, p, s, v, z), és ezután az élőbeszédben hallott kemény és lágy mássalhangzókról azonnal fogja tudni, hogy az utánuk álló i hangot milyen betűvel írja. Ha például azt hallom, hogy sztrícs, az leírva csak strýč lehet, ipszilonnal, hiszen az r kemény, és így meg is találom a szótárban: nagybácsi. Sajnos a mindkétféle mássalhangzóknál nincs ilyen támpont, létező szó a vír (örvény) és a výr (bagoly) is, de ha az egyik betűvel nem találom vagy olyasmit jelent, ami nem illik oda, megnézhetem a másikkal. Trükk még, hogy a hosszú ú hangot kétféle betű jelöli (ú – ů), de a karikás változat csak bizonyos szavakban fordulhat elő, ahol a ragozásban o-val váltakozik, mint például kůň – koňský, azaz ló – lóval kapcsolatos. Szó elején csak vesszős ú állhat.
  Van még a részleges hasonulás, ami a magyarul tanulónak is gond, hiszen azt hallja, hogy bapfőzelék, de a szótárban így hiába keresi. A csehben is így van, azt halljuk, hogy szpjef, de zöngés mássalhangzókkal van leírva, zpěv. Nekem az ad ebben nagy segítséget, hogy nyelvmániákus vagyok és rengeteg cseh és szlovák szöveget olvastam gyerekkorom óta, érteni nem értettem, de szóalakok megmaradtak a fejemben, ismerősek; voltaképpen mindig együtt éltem a cseh és a szlovák nyelvvel, csak nem próbáltam megtanulni, nem is lett volna miből. Csak most, amikor már van Wiktionary és rengeteg film a Youtube-on.
  Amikor tehát egyszerűbben Nika a fejére teszi az egeret és azt mondja, hogy klobouk (többet is mond, de azt még nem értem), akkor tudom, hogy ezt a szót hogy írják, nem állhat a végén g, bár a szóvégi zöngétlenülés miatt akkor is ugyanúgy kellene ejteni, de nekem ez a szó már ismerős, láttam százszor, csak a jelentését nem tudom. Most van mihez kötni, ezért megnéztem, kalap, egyszerűbben Nika divatos kalapkának használja az egeret, de pár pillanat múlva le is veszi, a füléhez teszi és hallgatja, amit az egér mond, azaz hovořil neki. Azt feleli: aha!
  Ezt viszont szótár nélkül is értem.


Láng Attila D., 2015.10.5., 16:41:03

angol cseh nyelvészet orosz Veronika‚ prostě Nika

NövekszikAz űrhajó

Hozzászólások

Hozzászólás írása. Wikiszintaxis használható: