Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools






Kérdezhetek valamit, papbácsi?

Miért van nálatok ez a szexiszony? Csak mert belelapoztam a minapi cikkbe, és beleestem a gondolkodóba. Az embernek van tucatnyi olyan funkciója, amikkel a körülötte levő világgal interakcióba tud lépni. Szerves anyagokat fogyaszt, másféléket kiürít. Lélegzik. Lát, hall, szagol, ízlel, tapint. Szexel és gyereket hoz a világra. Beszél és beszédet értelmez. Tárgyakat hoz létre és használ. Még ez utóbbi is gyakorlatilag biológiai funkció, abban az értelemben, hogy már a csecsemőkben is kódolva van az eszközhasználat.
  És ti ezek közül kiválasztottátok az egyiket, a szexet, és tűzzel-vassal üldözitek. Nem kétezer éve, több, már zsidó korotokban is utáltátok. Ez miért van, papbácsi? Tucatnyi testrésze van az embernek, amiket mindenki ismer, nemcsak az orvosok. Ebből ti kiválasztottátok a puncit és a fütyit, amiktől irtóztok. Jólnevelt ember meg sem említi őket a jelenlétetekben, kivéve engem, aki szintén jólnevelt ember vagyok, csak a baromságaitokról nem lehet másképpen írni. A nevükön kell nevezni a dolgokat. Szóval mi a baj a puncival és a fütyivel, papbácsi? Azokat nem Isten teremtette?
  A tizenhetedik században élt Lille-ben egy Antoinette Bourignon nevű hivatásos aggszűz, hatvannégy évet ért meg abszolúte totál szűzen, aminek kizárólag vallási mániája az oka, az egy csöppet sem, hogy ronda volt. Prófétanő volt, tizenkilenc kötetnyi marhaságot irkált össze, idézek pár részletet arról, hogy nézett ki Ádám őszerinte.
  „Külsőleg nem sokat különbözött az utódaitól, még egy kis bajusza is serkent az ajka fölött […] Azonban teste tökéletesen átlátszó volt. Ereiben vér helyett fények keringtek, kék, vörös, sárga és egyéb színűek. Ragyogásuk hatását csodálatosan emelte, hogy Ádám minden mozdulata kimondhatatlan bájú hangokat zendített meg.
  Hát Éva? Őrá akkoriban semmi szükség sem volt. Antoinette szűzies képzelete azt a tételt termelte ki, hogy a bűnbeesés előtt az emberiség szaporítása sokkal tökéletesebb, és ami fő, ártatlanabb módon történt, mint azután. Ádám ezt a szép és nagy feladatot egymagában végezte el. Csak később szorult Éva közreműködésére, miután az Úr kikergette a paradicsomból. […]
  A neonfényű ősatya teste átlátszó lévén, a paradicsomi nemzés titka egyszeriben Antoinette elé tárult. Meglátta, megtudta, hogy Ádám belsejében együttesen voltak meg az emberiség fennmaradásához szükséges anyagok, amelyeket manapság külön-külön termeszt a férfi és a nő. Ezek két egymás melletti szervben tároltak, s csak akkor adtak életjelt magukról, amikor Ádámot az Úr jelenléte miatt érzett legmagasabb fokú elragadtatás lepte meg. Ilyenkor azután őnála is megindult az a folyamat, amely monstrummá züllött utódainál csakis alacsonyrendű ingerek esetén szokott bekövetkezni. Kevésbé képletes nyelven szólva: Ádám hermafrodita volt, és magamagát termékenyítette meg. A monstrumok kilenc hónapjára nem volt szüksége, a kész ember hihetetlen gyorsasággal fejlődött ki benne.
  […]
  »Ama helyen, amelyet nem illő nevén nevezni, Ádám úgy volt megalkotva, ahogyan majdan valamennyien leszünk a másvilágon. Orra volt ott neki, ugyanolyan, mint az arcán, és ebből bámulatos illatok áradtak. Ez volt az az út, amelyen az ártatlanságban fogant lények nemzőjük testét elhagyták.«
  Parlagi szavakkal: Ádám a kész embert minden szülési fájdalom nélkül egyszerűen világra tüsszentette.” (Ráth-Végh István: A varázsvessző.)
  Azzal én nem foglalkozom, hogy a hölgy állítólag keresztény volt, és mint ilyennek kutya kötelessége lett volna vakon elhinni a Bibliában foglalt marhaságokat, nem alternatív marhaságokat kitalálni helyettük, ez legyen a ti gondotok, papbácsiké. Engem az érdekel, hogy miért rettegett ez a néni ennyire veszettül mindentől, ami a szexszel kapcsolatos, és egyúttal miért foglalkozott ezzel állandóan. A néni annyira állatorvosi lova a vallási szexmániának, hogy már nyihog. Ugye érted, mi a bajom, papbácsi? Nekem is vannak dolgok, amiket utálok, de nem mondogatom állandóan őket. És mellesleg azok többsége természetellenes. A szex meg nem. Nálatok ez valahogy úgy működik, hogy reggel fölkeltek, elkezditek dünnyögni, fú de ronda dolog a szex, köszönöm, Istenem, hogy nem csinálhatom, annyira utálatos ronda bűűűűűűűűűűűűűn, közben megebédeltek, megvacsoráztok, elvégzitek napi teendőiteket, és lefekvéskor is még mondogatjátok, hogy jajistenem, köszköszkösz, hogy papbácsi lehetek és nincsen az életemben az az utálatos bűűűűűűűűűűűűűn, a szex, jóccakát.
  Így megy? Hasonlóképpen? Miért? Hol értettétek félre még zsidó korotokban ennyire végletesen az emberbe amúgy teljesen normálisan bekódolt szemérmet? Igen, papbácsi, az emberek nem mutatkoznak egymás előtt nyakra-főre meztelenül ott sem, ahol soha nem hallottak még a kereszténységről, mert amikor az első Homo sapiensek felöltöztek, kialakult a szégyenlősség. De nem azért, mert a szex bűűűűűűűűűűűűűűűn. Csak kialakult. Az ember legszégyenlősebb időszaka a prepubertás korban kezdődik, amikor még szó sincsen szexről.

Elővettem megint a könyvedet. Hátha valahol valamiféle magyarázat mégiscsak van, hogy miért ennyire szörnyedelem a szex, hogy mégis miért rettegsz tőle ennyire borzasztóan, amikor azt se tudod, mi fán terem. De olyanokat találok, mint a 36. oldalon, ahol megtudom, hogy két főkirályi egyén is inkább halva látta volna a gyerekeit, semminthogy bűnt kövessenek el. Mondjuk IV. Károly még csak-csak, de a 13. században uralkodott Szent Lajos anyukája talán nem egészen modern forrás. Bár idézni nem idézted őket, úgyhogy nem derült ki, hogy milyen bűn az, amitől ennyire óvták a gyerekeiket, de baszd meg, papbácsi, biztos, hogy a szex? Mert Kasztíliai Blanka konkrétan Szent Lajost óvta a bűntől, márpedig Lajos minimum tizenegyszer csak meg-megdugta Provence-i Margitot, feltéve, hogy nem az inas volt, még a gondolat is távozz tőlem sántán. Szóval megdugta. Dugta volna hogyha nem, akkor nem születik meg Merész Fülöp, és az összes Fülöpök és Lajosok testületileg kimaradnak a történelemből. Nemkülönben a Bourbon-ház, amely Szent Lajosnak Róbert nevű fiától származik. Pontosan melyik része ennek az, ami bűn, papbácsi? Mert az világos, hogy aztán ezek a derék Lajosok és Fülöpök orrba-szájba sanyargatták a népet, de ezt te nem helytelenítheted, hiszen az egyházad mindenkori vezetői lelkesen helyeselték és segítették őket ebben.
  A 37. oldalról megtudom, hogy nemcsak a békákat, a kutyákat sem szereted, nem tetszöl te neköm, papbácsi. Az odáig rendben, hogy ezekkel az adottságokkal nem lettél állatorvos.
  „Nincs a világon gyönyör, élvezet, mely rövidebb volna, mint amit a tisztátalanság nyújt;” (40. oldal.) Honnan tudod, papbácsi? Honnan tudod?! Nagyjából három élvezetet hagytál meg magadnak. Ehetsz-ihatsz, hallgathatsz zenét és sétálhatsz a kertben. És ha azt mondom, hogy a szex évtizedeken át tartó élvezet, mert ez egyesíti az embert a párjával és teszi egész emberré, nem a te papi hókuszpókuszod, arra mit lépsz? Tudom, semmit, mert meg vagy halva hetven éve, de ezt most mellőzzük. Honnan a bánatos nyűnyavalyából tudod te, hogy meddig tart a szex? Valakinek már megint eljárt a szája. De akkor is hazudás, mert még egy háromperces numera is tovább tart, mint bekapni egy kockacukrot, és az is élvezet. Szövegölsz te itten a vakvilágba.
  A 42. oldalról kiderül, hogy az oroszlánkölyköket vérengző fenevadaknak tartod, pedig hát azok is csak enni akarnak. Szeretsz te egyáltalán valamilyen állatot? Csak azért firtatom ezt folyton, mert azokat is Isten teremtette.
  „Légy tehát erős a legelső pillanattól kezdve, mert «csalódik, aki azt hiszi, hogy ha ifjú korában gyengének mutatkozott, később, mint férfiú, szilárdabb jelleművé válik». (Eötvös József br.)
  Eötvös József brrrrr, de nagy hülyeséget mondott, papbácsi, kár ilyeneket idézni. Az ember képes változni, fejlődni. Mindenki gyengének mutatkozik ifjú korában, papbácsi, ha nem a szex terén, akkor más dolgokban, mert nem vagyunk a te vértelen, kockakő szentjeid, hanem normális emberek vagyunk. Nálatok vezeklésnek és megbocsátásnak hívják azt, amikor az ember csinál valami tök normális dolgot, aztán belátja, hogy abnormálisnak kell tettetni magát, elmondja egy hozzád hasonló papbácsinak, akinek amúgy semmi köze hozzá, aztán az kiró rá hat miatyánkot, ő pedig folytathatja a normális dolgot, amit korábban is csinált. Persze az abnormális dolgokkal is ugyanígy megy, ezért elismerem, hogy neked nehéz lehet megkülönböztetni.
  Ha az Eötvös-idézetedet veszem alapul, akkor ha ifjú koromban elkövetek valami gyengeséget (lopok, italozok, szexelek, teljesen mindegy), akkor onnantól kész, passz, ilyen lettem, nincs visszaút, körösztöt vethetek az életemre. Így megy nálad, papbácsi? Mert a vallásod történetesen az ellenkezőjéről szól.
  Tudod, papbácsi, amikor valaki úgy locsolja szétfele a tanmeséket és hasonlatokat, mint te például a 43. oldalon, ahol két görög monda után egy afrikai kígyóról szóló mese következik, aztán rovarevő növények, szóval amikor valaki ilyen bőségben ontja magából a meséket és hasonlatokat, akkor rögtön arra gondolok, hogy ha egyetlenegy érve is lenne, akkor azt mondaná. Neked láthatóan nincsen, de akkor minek ugatérozol egy egész könyvnyit arról, hogy emberiség, emberiség, haljál már ki végre?
  „Sok fiúnál eleinte ez nem is volt tudatos bűn. Mikor rúdon mászott, lovagolt, vagy karfán csúszkált, akkor érzett először ilyen érzéki örömet abban a szervében és azt hitte, hogy ez csak valami érdekes játék. És mikor megtudta, hogy mily természetellenes bűn ez, már későn volt; nem tudott leszokni az évek óta folytatott szomorú cselekedetről.”
  Te beteg vagy, papbácsi, olyan perverz, mint Makó Jeruzsálemtől. Ja, az nem az. Mindegy. Először is, ami itt kevésbé lényeges, a szerveknek nevük van. Van egy olyan érzésem, hogy az egész életművedben nem találok egyetlen egyszavas főnévi megnevezést akármilyen szexuális vonatkozású szervre, mert végig attól rettegsz, hogy ha ilyen szót használsz, akkor a kézirat egy pukkanás kíséretében eltűnik előled, és az íróasztalon csak egy égett folt marad, ami kénkőszagot áraszt. Másodszor áruld már el nekem, hogy mi a Szent Péter lovának fasza az, hogy „nem tudatos bűn”! Erre rá kellett keresnem a neten, hogy értelmes ember választ tud-e erre adni, de nem, papbácsi, basztikuli, az egész egy keresztény találmány, és még egymással sem értetek egyet! Tessék az első találatok. Katolikus.hu: „Bűnt az követ el, aki tudva és akarva nem engedelmeskedik Isten, lelkiismerete szavának. - Véletlenül vagy tudatlanságból elkövetett bűn nincs. Csak az a bűn, ha tudatosan elfordulunk a megismert jótól.” Papbácsi, ezek nem olvasták a könyvedet? Pedig ezek is éppen olyan vaskalapos, kétezer évvel ezelőttről itt felejtett faszok, mint te, az is ott áll, hogy a tudatos káromkodás halálos bűn, baszd meg, papbácsi, most szóltok, a kurva életbe, amikor már a második cikket írom?! A hivo.hu valami iszonyat zavaros fejtegetéssel operál arról, hogy mi a szándékos bűn, de engem itt az érdekelne, hogy mi a nem tudatos, vagyis nem is szándékos, úgyhogy ugorjunk. Az Igemorzsa.hu linkje egy Word-doksit ad, amiben ezt találtam: „A bűn szabad akarati, megfontolt cselekedetet, ezért nem örökölhető a természettel együtt... Tudatos, személyes hozzájárulás nélkül nem lehet bűnről beszélni…” Ezt egy Pelagius nevű úrtól idézi, hátha elég nagy szaktekintély, ezerhatszáz éve meghalt. Urantia.hu: „A rossz az isteni törvénynek, az Atya akaratának nem tudatos vagy nem szándékos megszegése. A rossz egyúttal annak mértéke, hogy valaki mennyire tökéletlenül engedelmeskedik az Atya akaratának. A bűn az isteni törvénynek, az Atya akaratának tudatos, szándékos és megfontolt megszegése. A bűn annak mértéke, hogy valaki mennyire nem hajlandó elfogadni az isteni vezetést és a szellemi irányítást.” Baszd meg, papbácsi, neked fogalmad sincsen a keresztény vallásról, hát itt ugat mindenki arról, hogy a bűnnek tudatosnak kell lennie, különben nem bűn, nesze neked rómaiaknak írt levél öt-tizenhárom: „Bűn volt a világon azelőtt is, hogy a törvény adatott, de a bűn, ha nincs törvény, nem számít bűnnek.” Szóval aki még nem hallott a törvényről, mert kiskölyök és éppen hogy kinőtt a fütyije, az nem követhet el bűnt! Hét-hét: „De a bűnt a törvény alapján ismertem meg, hiszen a bűnös kívánság nem vált volna bennem tudottá, ha a törvény nem mondaná: Ne kívánd meg!” Vagyis akinek a törvény nem tiltja, az nem követhet el bűnt, papbácsi, olvastad már ezt a könyvet?! Harmadszor pedig ha a tudattalanságot kiiktatjuk a képből, mert a kisfiúnak már rá lett baszva a seggére, hogy ilyet márpedig nem szabad csinálni, mert te nevelted a szüleit, és mégis csinálja, akkor sokadszor kérdezem, mi a kurva rohadalom rosseb a baj azzal, hogy csúszkál a karfán, ez dörzsöli a fütyijét és ez jólesik neki?! Mert neked nem szabad? Akkor mostantól ne ögyél sütit, mert én diétát tartok, ez most kering a Facebookon, csak az a baj, hogy amúgy se öszöl sütit, mert meghaltál hetven éve, kár beléd minden szó.
  A 44. oldalon részletes leírást adsz arról, hogyan szörnyöhödik el annak az élete, aki játszik a fütyijével, még jó, ha intőt nem visz haza, hazudik rendületlenül, csak tudod, hogy mi itten a gebasz, papbácsi? Az totál stimmel, hogy aki elkövetett egy nagy bűnt és azt takargatja, az olyan lesz, amilyennek leírtad. De amióta a többségünk civilizált társadalomban él és szakított a ti középkori babonáitokkal, azóta a gyerekek totál nyugisan játszhatnak a fütyijükkel (nem mind; egy részüknek puncija van), és nem züllenek el! A rohadt életbe, hogy már megint nem jött be a Tévedhetetlen Igazság, mi? Nem züllenek el. Otthon tök totál nyugiban játszanak a játszanivalójukkal, az iskolában pedig jól tanulnak, barátságosan beszélgetnek a többi gyerekkel és illemtudóan felelgetnek a felnőtteknek. Vagy nem, de nem ezért. Te csináltál, papbácsi, te meg a paptársaid, nemzedékek sokaságából megnyomorított lelkű embereket, akik a normális, természetes ösztöneiket (ugye tudod, ki tette beléjük?) soha nem merték normálisan, természetesen kiélni, hanem vagy az ösztönöket fojtották el és lettek beteg emberek, vagy rettegve titkolták a világ elől a „bűnüket”, és aztán pontosan olyanok lettek, amilyennek a 44. oldalon megkínzott fiút leírtad, csakhogy őt a lelkiismeret nem azért kínozza, mert játszott a fütyijével, hanem mert te teljes rémisztő feketeségedben fölébe magasodva rikoltod, hogy BŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰN! Faszod.
  Mondjuk amire a következő oldalon kilyukadsz, hogy aki játszik a fütyijével, az lop is, az megérne egy becsületsértési pert, egyébként ezt a tanítást átvették a kommunisták is, csak nem a fütyire vonatkoztatták, hanem általában a hazugságra. Az is pont ugyanolyan ideológia, mint a tied, egy ellentmondást nem tűrő, irgalmatlan eszmei kaloda, ahol meg van parancsolva, hogy mit kell gondolni, és aki mást merészel gondolni, az onnantól retteghet, hogy mikor jönnek rá.
  „Az a fiú, aki a testi fejlődés éveiben meg tudta óvni lelki tisztaságát, ment marad a hitbeli kételyektől is.” (48. oldal.) Papbácsi, te ló, most magyaráztad meg, hogy miért igyekezzünk elveszteni lelki tisztaságunkat, amilyen gyorsan csak lehet. Mert a hitbeli kétely emelte ki az emberiséget az állati sorból.


Láng Attila D., 2014.9.19.

A varázsvessző Ádám béka Biblia biológia Bourbon-ház Bourignon‚ Antoinette Eötvös József Éva gyerekmolesztálás hermafrodita Isten Károly‚ IV. Kasztíliai Blanka katolikus keresztény kommunista kutya Merész Fülöp ördög oroszlán pap Pelagius politika Provence-i Margit Ráth-Végh István rezsimek Szent Lajos Szent Péter szex Tévedhetetlen Igazság törvény Tóth Tihamér trágár hangnem vallás zsidó

Valami biztos történik az országbanPseudolinguist Troll Instruction Manual

Hozzászólások

Hozzászólás írása. Wikiszintaxis használható: