Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools






Jégvirág

Nem, kérem, én nyelvileg tényleg nem értettem ebből semmit, amikor másfél hónapja eldöntöttem, hogy szerepelnie kell – és a szereplést ezúttal szó szerint is tessék érteni, a dal konkrétan elhangzik a Nindában, csak más nyelven, más szöveggel. De onnantól, hogy egy anyanyelvi beszélőtől megkaptam a szöveget leírva, sőt angolra fordítva, az az ábra, hogy én ezt valamiképpen nyelvileg is értettem. Azazhogy ennek a három hölgynek – Airi Liivának, Krislin Sallónak és Maris Ootsingnak – van olyan szintű megjelenítő ereje, hogy tisztán átjött a mondandó nyelvi része is, függetlenül attól, hogy effektíve nyelvileg nem értek egy krükköt se.
  S innentől válik érdekessé a dolog, mert – de előbb nézzük a dalszöveget. Lumi az hó, a birtokos esete lume (állítólag van a magyarban egy tájnyelvi lom szó, ami zúzmarát jelent, azzal rokon), lill pedig virág. De lumelill az nem hóvirág, a kora tavaszi növény (Galanthus), hanem az ablakon képződő jégvirág, úgy is hívják, jäälill (természetesen jää és jég testvérszavak). Ebben a jégvirágban gyönyörködik a dal (imetleb mu silm, kes küll sind luua võis – szemem csodálja, ki alkotott téged), és mondom, innentől válik érdekessé.
  Nindára sok mindent lehet mondani, de virághoz (növényhez) hasonlítani biztosan nem lehet, legfeljebb azon a sztereotip módon, ahogy minden nőnemű emberi lényt automatikusan virághoz hasonlítunk, talán egyszer leszokunk róla. De jégvirághoz aztán végképp nem! Földrajzilag sem, hiszen sivatagban nevelkedett, és nemrég látott havat életében először, sielunti barátnője jóvoltából meg is érinthette, nagyon tetszett neki. De jellemében sem, hiszen receptor, és éppen így született: volt egy kognitív lumelill receptorom, elvettem belőle a lumelillt, félretettem az Első Szían számára (negatív lenyomat képzéséhez, szóval nem benne lesz, hanem mellette), és a maradék Ninda. Amikor ezt csináltam, Airi Liiváék már régen közzétették ezt a felvételt, de én nem ismertem. Amikor rátaláltam, egyből nyilvánvaló volt, hogy a Ninda mellől elvett részt tartalmazza, és akkor innentől ennek retrospektíven lumelill a neve.

És most keverjük meg a lapokat, játsszunk egy kicsit. Ninda lényének másik fele, filozófiájának egyik talpköve a Jauna gaisma, illetve ahogy én hívom, Jaunā Gaisma. Képzeljük el, hogy ezek a szellemek a megfelelő ponton találkoznak és az Új Fény átsüt a lumelilles ablakon. Hogy amikor Krislin azt énekli, „juustele langeb helbest lill, heliseb lumepiisk till-till”, akkor nem a csilingelve hulló hóra néz föl, hanem ott áll előtte Loreta, vagyis egyenesen az Új Fénybe néz, amit Ninda hozott magával – a sötétség mögül. No igen, ha ez a két kislány csakugyan találkozna, klassz duettet énekelhetnének, de mindkettejüket szimbolikusan fogjuk föl (és életművük többi részétől most eltekintünk, legfőképpen a robotos és a biciklis daltól), ezért csak annyi marad lecsupaszítva, hogy az Új Fény rásüt a lumelillre. Mi fog történni? Ninda meleg fényében a lumelill – nem olvad el. „Kis lépésekkel, Ellie.” Nem olvadhat el, mert mindkettőben ugyanaz a szamszára dolgozik, ugyanarra a kezdőpontra mennek vissza. Ahiṃsā – anekāntavāda – aparigraha, ezek a dzsaina alappremisszák, erőszakmentesség, sokoldalúság, birtoklásmentesség. Hiszen minden csupán illúzió (māyā), mármost ha tovább nézzük (mostanra beszéltem és lexikonlapoztam annyit, hogy elolvadhatott volna az a lumelill, és lám, kitart), az a nézőpont, hogy az Első Szíant egyfajta metakompilációnak tekintjük egy képzeletbeli metafizikai prekompilációból (ideiglenesen nevezzük ezt Nulladik Szíannak), oda vezet, hogy az Új Fény melegségében a lumelill még keményebbre fagy. S megint visszakanyarodunk a Ṛta mentén a könyv kiinduló gondolatához. A forma üresség és az üresség forma. Erre jutunk „gambhīrāṁ prajñāpāramitā caryāṁ caramāṇo” (mélyen a bölcsesség tökéletességének gyakorlásába merülve), ha a jégvirágra sütő Új Fényt nézzük. Ezért negatív lenyomat a lumelill az Első Szían mellett, és ezért képeztünk metafizikai posztulátumot abból, hogy egy tartui iskolásgyerek elénekelt egy téli dalt. „Nem az számít, mit csinálsz. Az számít, miért és hogyan csinálod.” (Ninda: Kommentárok az Első Szíanhoz, 412. sómir.) Ezt az idézetet is éppen a legjobbkor sikerült meglelni.
  Térjünk vissza az előbb említett képzeletbeli Nulladik Szíanhoz. Biztos-e, hogy fel kell vennünk ezt a koncepciót ahhoz, hogy az Első Szíant manifesztálhassuk? Nem, alapos vizsgálat nélkül is minimum megkérdőjelezhető. Ninda filozófiája abban is egyedi, hogy nincs előzménye, gyökértelen, funkcionálisan nem kapcsolódik sem szúni, sem szindor gondolkodók korábbi munkásságához, még kevésbé valamely Ősi Földről hozott tudáshoz. Ennek részint technikai okai vannak: mindazon földi filozófiák, amiknek reális esélyük van eljutni Nindához és hatni rá, vallási gondolatrendszerek, és lehet ő százszorosan a pradzsnyápáramitá manifesztuma, akkor sem engedem, hogy valamiféle vallási refluxot vizionáljon belőle bárki. (És a reflux szóba itt ne tessék valamilyen elvont metafizikai jelentést képzelni, a leghétköznapibb, patológiai jelentésében használtam.) Mit kínlódok, hogy távol tartsam tőle az asszociácicókat Jézusra, jézusom, gyakorlatilag lehetetlen feladat, amikor végeredményben mindazt véghez viszi, amit ugye véghez visz. Csakhogy én megdolgozom ám ezzel a könyvvel, hé, nem fogom hagyni, hogy egy rég holt mihaszna mitológiai mitugrász a saját glóriáját szidolozza még ővele is, baszd meg, öregapám, Ninda nevében nem fognak megölni senkit!
  Ha tehát Ninda filozófiája gyökértelen (nem számítva persze az ivut látásmódot, illetve van olyan tervem, hogy megismertetem a thabbuan fhangíval – de nem tudom, érdekli-e majd), akkor mihez kezdjünk az imént koncipiált Nulladik Szíannal?
  Ha az Első Szían egy metakompiláció, vajon minek a metakompilációja? Az ivut és fhangí szemlélettel dúsított Ninda-gondolatiságé? De hiszen Nindának nincsen semmiféle saját gondolatisága, honnan lenne, most jött a sötétség mögül. Akkor az ivutok világlátásából és a fhangíból párolunk valamit? Ahhoz mi szükség lenne Nindára? Csakhogy a csoport talpköve egyértelműen ő. Még nem tudom, hogy ki mit hoz majd a csoportba, de azt mind Ninda alapvonalai mellé hozzák, és Nindát jelöltük meg mindakként, amiként megjelöltük. Tehát honnan is van az ő gondolatisága?
  Nusuth. Majd kialakul. Valahonnét megszerzi, illetve immanens, csak még nem desztillálódott. Majd fokozatosan – cittāvaraṇa-nāstitvād, akadálytalan elmével. „A gyerekek abban különböznek a felnőttektől, hogy egy csomó mindenről nem hallottak még.” (Láng Attila D., a frász tudja már, melyik írásműben.)


Láng Attila D., 2019.8.2., 05:13:53

A sötétség balkeze buddhizmus dzsainizmus Első Szían észt filozófia irodalom Jauna gaisma Kapcsolat Liiva‚ Airi Lumelill Ninda Ootsing‚ Maris Reide‚ Loreta Sallo‚ Krislin vallás

Az Escher-quineThe Escher Quine

You could leave a comment if you were logged in.