Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools




Ítélet rövidítve

A Fővárosi Bíróság Láng Attila D. felperesnek EBH alperes ellen egyenlő bánásmód követelményének megsértése tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára indult perében meghozta a következő ítéletet: a bíróság a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 16 500 Ft kereseti illetéket az államnak. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

A felperes az OTP-vel szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kérelmet nyújtott be, melyben előadta, hogy súlyos mozgássérült, fogyatékossága miatt a testmagassága csak 150 cm, melyből következően vékony a hangja. Folyószámláját az OTP vezeti, bankügyeit telefonon, az OTP-direkt szolgáltatás igénybevételével intézi. Sérelmezte, hogy vékony hangja miatt a telefonos ügyintézők több kérdést tesznek fel neki, mint az egészséges, normál hangszínnel rendelkező ügyfeleknek, bizonygatnia kell személyét, a saját telefonszámlája terhére, mert nőnek vélik a hangszíne miatt. Több alkalommal közölték vele, hogy nem ő a számla tulajdonosa, annak ellenére, hogy a titkos számazonosítókat beütötte a telefonon.
  […]
  A felperes azt állította, hogy az eljárás alá vont bank az egyenlő bánásmód követelményét megsértette.
  Az alperes […] határozatával tárgyalás mellőzésével a rendelkezésre álló iratok alapján elutasította felperes kérelmét.
  Az alperes megállapította, hogy az egyenlő bánásmód követelménye abban az esetben sérül, ha valakit vagy valamely csoportot valamely, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény (Ebktv) 8. §-ban megjelölt védett tulajdonsága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek, mint amelyben más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesült vagy részesülne.
  A kérelmező felperes védett tulajdonságként fogyatékosságát, az abból eredő vékony hangszínét jelölte meg, kedvezőtlenebb bánásmódnak pedig azt, hogy […] bizonygatnia kell a kilétét, illetve telefonálás előtt szembe kell néznie azzal, hogy meg fogják alázni.
  A vékony hangszín […] nem minősül fogyatékosságnak, mivel a […] törvény szerint fogyatékos személy az, aki […] Az Ebktv. 8. §-a nem tartalmaz a hangszínnel kapcsolatos védett tulajdonságot, a 8. § t) pontjában foglalt egyéb helyzet kategóriát pedig nem lehet kiterjesztően értelmezni, így a magas hangszínt annak értelmezni, mert a jogsérelemnek mindig összefüggésben kell lennie valamely személyhez fűződő, az emberi méltóság lényegét érintő tulajdonsággal.
  Az alperes rámutatott arra, hogy a bank eljárása a számlatulajdonos valóságának bizonyítása miatt különböző személyes adatokkal kapcsolatos kérdések megválaszolása nem a felperes fogyatékossága miatt történik, arról a telefonos ügyintéző egy beszélgetés során nem is tudhat, hanem biztonságtechnikai okokból. Így nem volt ok-okozati összefüggés a felperes által megjelölt védett tulajdonság (fogyatékosság) és az őt ért sérelmek között, mely a hátrányos megkülönböztetés megállapításának jogszabályi feltétele.
  […]
  A felperes keresete nem alapos.
  A bíróság az alperes határozatát a […] (KET) 109. § (1) bekezdése és a […] (Pp.) 324. § (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok tartalma alapján állapította meg.
  […]
  A bíróság meggyőződése szerint az alperesi hatóság határozata ténybelileg és jogilag megalapozott, helytálló.
  A bíróság úgy ítélte meg, hogy a hatóság a tényállást teljes mértékben felderítette és a jogszabályt megfelelően alkalmazva utasította el a felperes kérelmét.
  A felperes keresetével kapcsolatban a bíróság megjegyzi, hogy a jogellenes megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód sérelme nem is valósulhatott meg, hiszen a felperes által idézett telefonbeszélgetésből nem állapítható meg, hogy a felperes tájékoztatta volna a bankot arról, hogy ő mozgássérült és ezért vékony a hangja, így az ügyintéző mindezen tények ismerete nélkül – pusztán a felperes hangja alapján – kérte a további adatok közlését, hiszen számára csak az volt nyilvánvaló, hogy valaki, aki férfinéven mutatkozott be, női hangon beszél.
  A bíróság megjegyzi még azt is, hogy nemcsak a felperesnek, aki mozgássérült, hanem mindenkinek idegi megterhelést okoz a hivatalos ügyek intézése, de a bank alkalmazottjának kötelessége a pénzforgalom biztonsága érdekében minden adatot bekérni, és ha úgy érzi, hogy a hozzá forduló ügyfél személye, kiléte bizonytalan, további adatokat kér a biztonság érdekében.


Láng Attila D., 2008.2.5.

! akadályok EBH fogyatékosok jog OTP

Féligz, a magzimális tagzisofőrTisztelt Bíróság!

Hozzászólások

Hozzászólás írása. Wikiszintaxis használható: