Upload failed. Maybe wrong permissions?

User Tools

Site Tools






Földrajzi kérdezz-felelek

Az egész világot felfedezték már?

Hát igen is meg nem is. Repülőgépről és műholdról a világ minden pontját lefényképezték már, és régóta nem kapunk hírt arról, hogy addig ismeretlen szigeteket fedeztek volna föl. Már nem is fog senki újakat felfedezni, csak ha új sziget emelkedik ki az óceánból – de azt sem a hajósok fogják elsőként meglátni, hanem a műholdak.
  De látni egy helyet felülről és ismerni is, az két különböző dolog. Sokfelé vannak területek, ahol még nem járt ember, vagy olyan régen, hogy már nem tudunk róluk semmit. Szibériában mindenfelé élnek emberek, de két település között sokszor akkora a távolság, hogy ha találomra ránagyítasz Szibéria egy pontjára a Google Mapsen, jó esély van, hogy érintetlen tajgára akadsz. Grönlandon is hasonló a helyzet. Meg a sivatagokban.
  Van olyan hely is, ahol folyamatosan élnek emberek, és mégsem mondhatjuk, hogy fel van fedezve. Az Indiai-óceánban, az Andaman-szigetekhez tartozó Észak-Sentinel egy aprócska, lakott sziget, de a lakói nem állnak szóba senkivel. Nem tudjuk, hányan vannak valójában, milyen nyelven beszélnek, mik a szokásaik, mióta élnek ott. Azt a néhány embert, aki partra szállt a szigetükön, megölték. Úgyhogy ők ismerik a szigetüket, de mi, a világ többi része nem.

Vannak még lakatlan szigetek?

Rengeteg. Nagyon sok terület (sziget is, szárazföld is) azért lakatlan, mert lakhatatlan, megművelhetetlen. Sok szigeten nincs víz. Mások annyira aprók, hogy nem lenne hol élelmet termelni (és általában ezeken sincs víz). Az ilyen helyeken nagyon költséges lenne a megélhetés, mindent úgy kellene odaszállítani. De vannak lakatlan szigetek városok közvetlen közelében, vagy akár belsejében is, ahova egy kis csónakkal könnyedén el lehet utazni, sőt némelyikre híd is vezet és házak is állnak rajtuk – de nem lakik ott senki, másra használják. Ilyen például a pesti Margitsziget. Persze azon van szálloda, és a vendégek ott laknak – de csak rövid időre. A rendes lakásuk máshol van, tehát mondhatjuk, hogy az is lakatlan sziget. De a Szentendrei-sziget és a budai part között egy csomó teljesen lakatlan sziget is van a Dunán, fák borítják őket, semmi más.
  Tengeri lakatlan szigetért se kell messzire menni – csak ameddig tengerért kell menni. Horvátországban, a dalmát tengerpart mentén sok kisebb-nagyobb sziget van, és a kisebbek többsége lakatlan. Az óceánok még több lakatlan sziget partjait mossák.
  Persze ezek is részei egy-egy ország felségterületének, még a legelhagyatottabbak is. A világon minden földdarab valamely ország része, kivéve az Antarktiszt, amit nemzetközi megegyezéssel országokon kívüli területté nyilvánítottak, és néhány kisebb területet, amik fölött vita folyik, a hovatartozásukat még nem tudták eldönteni.

Mitől sivatag a sivatag?

Attól, hogy nincs víz. Azaz van, csak kevés. Illetve nem a víz hiánya a fő probléma, hanem hogy nincsen elég csapadék. Sokhelyütt folyók vonulnak át a sivatagon, például Egyiptomban a Nílus, az ókori civilizációjuk mindenestül a Nílustól függött, mert akkor is sivatag volt az egész terület. Sok sivatag tengerparton van. De attól, hogy egy hely közelében van víz, az a hely még lehet sivatag, ha ott nincs víz. A közelben, az nem elég. Némelyik nagy folyó partvidéke valóságos zöldellő paradicsom. Van egy régi, iszonyú vicces film, a Sivatagi show, abban meg lehet nézni a Kalahárin átvonuló Okavangót, aminek a partján őserdő zöldell, és azon túl mindkét oldalon csak sivatag. Mert a növények nem tudnak megélni olyan vízből, ami kilométerekre van tőlük.
  Eső kell. Kellene. De azokon a vidékeken nincs elég eső. Ahol nem esik elég gyakran az eső, ott nem élnek meg a növények, és sivatag lesz. Annak pedig, hogy nincs elég eső, az az oka, hogy az Egyenlítő környékén, ahol a legmelegebb a földfelszín, felszáll a nedves levegő, aztán a mérsékelt égövben a nedvesség kicsapódik belőle, és nyáron eső lesz belőle, télen hó. A két terület között van a szubtrópusi öv, ahol még túl meleg van ahhoz, hogy kicsapódjon a nedvesség, ezért ott nagyon keveset esik.

Hányféle sivatag van?

Azt hiszem, négyféle.
  Félsivatag, ahol valamicskét azért szokott esni az eső, és ez elég arra, hogy egy kevés növény megéljen, csupa olyan fajta, ami jól tűri a szárazságot. Például az Egyesült Államok középnyugati részén ilyen sivatagok vannak, egy csomó kisebb sivatag, ahol mindenütt lehet növényeket látni, csak keveset.
  Homoksivatag vagy erg, ahol semmit se látni száz kilométereken át, csak sívó homokot. Ilyen a Szahara nagy része.
  Hideg sivatag, az Antarktiszon, Grönlandon és Kanada meg Szibéria északi tájain, ahol mindent hó és jég fed. Itt van víz. Csapadék nincsen, de víz van, megfagyva, és így a növények persze nem tudják használni. Ahol örök hó fedi a tájat, nem tudnak gyökeret verni. Ahol a hó alól kibukkan a talaj, egy-két kósza növényke általában rögtön megveti a lábát.
  Vulkáni sivatag, például Izland középső részén (mesélek róla Míla és Vili című kisregényemben). Az ilyen vidékeket a vulkánok által kilövellt hamu és láva olyan sokszor elborította, hogy kiölte a növényeket.


Láng Attila D., 2020.3.25., 13:55:52

bloglexikon földrajz


  
VelocipédANYÁMKI